Kémény - Kéményseprő
Kéményseprőt látunk, szerencsét találunk... Mondja a gyerekmondóka
Kéményseprő járt a házunkban... Ellenőrizték a bélelést a cirkónknál, a szellőzést, a szénmonoxid érzékelést. Ráadásul kéményseprő járda javitás is lesz a nyáron még.
Kéményseprők - Koromlovagok
https://omegaalpin.hu/1d1z6w9u5008t0z/
"Ha úgy vesszük, az első ipari alpinisták a kéményseprők voltak. A szerencsét hozó koromlovagokat hazánkban a középkor óta ismerik, tisztelik, akkoriban hatalmas megbecsülés övezte őket. De hogyan váltak a szerencse szinonimájává? Tudtad, hogy az olaszoktól tanultuk a tudományt?
Koromlovagok Itáliából
A kéményseprés története Magyarországon a középkorral vette kezdetét, az urbanizációval járt együtt a szakma kialakulása. A honfoglalás elmúltával jöttek létre az első falvak, akkori házak tetején még nem voltak kémények. A nád- vagy szalmatetős szerkezetek hézagosak voltak - ezeken keresztül, "természetes" módon távozott a füst a konyhából. Ez azonban nem volt túl hatékony módszer, inkább elkezdtek lyukakat vájni az ajtók fölé, ebbe később kürtőket illesztettek. Amikor külön helyiségbe került a konyha és a lakrész, komolyabb szerkezeteket kezdtek építeni, ezek voltak az első kémények. Ezek még azonban igen veszélyesek voltak, az épületek gyakran kaptak lángra, még akkor is, amikor már zsupfedéllel készültek. Éppen ezért, aki megóvta a háza a tűztől, az kiemelkedően megbecsült személynek számított. A falvakban erre még nem igazán volt külön ember, a szomszédok összefogtak, és elkészítették, rendben tartották a kéményeket. A kéményseprő mesterség elterjedésére egészen a középkorig kellett várni hazánkban, amikor teljesen megváltozott az építkezés. A nomád, vályogviskós megoldást a téglából épült falak és kémények váltották fel. Az első füstfaragók Itáliából érkeztek ide, mindent tőlük tanultunk.
A szerencse fiai
"Kéményseprőt látok, szerencsét találok!" Miért terjedte el ez a mondás? Nos, a tűznek mindig is kiemelt szerepe volt az emberek életében, a család, a meleg otthon megtestesítője. Fűtést és ételt adott a korai időkben. Az ókorban úgy tartották, védőszellemek lakják, akik megvédik a családokat. A világ számos területén elterjedt monda szerint a Mikulás a kéményen keresztül jár. Mindezek miatt nem csoda, ha a kéményseprőket megbecsülés övezte, és az sem, hogy a szerencse legendája fonja körül. Így a középkorban a hazánkban a kéményseprőket komoly tisztelet övezte, szívesen látott vendégnek számítottak. Leginkább a kisebb településeken volt népszerű a kormos megmentő: mindenkit ismert, mindig szállította a friss pletykákat, a legújabb híreket. Sok helyen még a ház kulcsát is rá merték bízni, ha nagyobb munka adódott, akár egész nap szabad bejárása volt az épületbe. Ma is tartja magát a nézet, hogy a kéményseprő megóv a tűztől, megmenti az emberek életét. Segít, hogy tiszta legyen kémény, miatta kerüljük el a füstmérgezést, megóvja az életünket. Nem csoda tehát, hogy egy idő után a szerencsével azonosították, és hogy mára számos babona kapcsolódik hozzá."
.......
Kémény
Kéményseprő járt a házunkban... Ellenőrizték a bélelést a cirkónknál, a szellőzést, a szénmonoxid érzékelést. Ráadásul kéményseprő járda javitás is lesz a nyáron még.
Kéményseprők - Koromlovagok
https://omegaalpin.hu/1d1z6w9u5008t0z/
"Ha úgy vesszük, az első ipari alpinisták a kéményseprők voltak. A szerencsét hozó koromlovagokat hazánkban a középkor óta ismerik, tisztelik, akkoriban hatalmas megbecsülés övezte őket. De hogyan váltak a szerencse szinonimájává? Tudtad, hogy az olaszoktól tanultuk a tudományt?
Koromlovagok Itáliából
A kéményseprés története Magyarországon a középkorral vette kezdetét, az urbanizációval járt együtt a szakma kialakulása. A honfoglalás elmúltával jöttek létre az első falvak, akkori házak tetején még nem voltak kémények. A nád- vagy szalmatetős szerkezetek hézagosak voltak - ezeken keresztül, "természetes" módon távozott a füst a konyhából. Ez azonban nem volt túl hatékony módszer, inkább elkezdtek lyukakat vájni az ajtók fölé, ebbe később kürtőket illesztettek. Amikor külön helyiségbe került a konyha és a lakrész, komolyabb szerkezeteket kezdtek építeni, ezek voltak az első kémények. Ezek még azonban igen veszélyesek voltak, az épületek gyakran kaptak lángra, még akkor is, amikor már zsupfedéllel készültek. Éppen ezért, aki megóvta a háza a tűztől, az kiemelkedően megbecsült személynek számított. A falvakban erre még nem igazán volt külön ember, a szomszédok összefogtak, és elkészítették, rendben tartották a kéményeket. A kéményseprő mesterség elterjedésére egészen a középkorig kellett várni hazánkban, amikor teljesen megváltozott az építkezés. A nomád, vályogviskós megoldást a téglából épült falak és kémények váltották fel. Az első füstfaragók Itáliából érkeztek ide, mindent tőlük tanultunk.
A szerencse fiai
"Kéményseprőt látok, szerencsét találok!" Miért terjedte el ez a mondás? Nos, a tűznek mindig is kiemelt szerepe volt az emberek életében, a család, a meleg otthon megtestesítője. Fűtést és ételt adott a korai időkben. Az ókorban úgy tartották, védőszellemek lakják, akik megvédik a családokat. A világ számos területén elterjedt monda szerint a Mikulás a kéményen keresztül jár. Mindezek miatt nem csoda, ha a kéményseprőket megbecsülés övezte, és az sem, hogy a szerencse legendája fonja körül. Így a középkorban a hazánkban a kéményseprőket komoly tisztelet övezte, szívesen látott vendégnek számítottak. Leginkább a kisebb településeken volt népszerű a kormos megmentő: mindenkit ismert, mindig szállította a friss pletykákat, a legújabb híreket. Sok helyen még a ház kulcsát is rá merték bízni, ha nagyobb munka adódott, akár egész nap szabad bejárása volt az épületbe. Ma is tartja magát a nézet, hogy a kéményseprő megóv a tűztől, megmenti az emberek életét. Segít, hogy tiszta legyen kémény, miatta kerüljük el a füstmérgezést, megóvja az életünket. Nem csoda tehát, hogy egy idő után a szerencsével azonosították, és hogy mára számos babona kapcsolódik hozzá."
.......
Kémény
A kémény, vagy égéstermék-elvezető berendezés magában álló vagy építményekkel szervesen összekapcsolt függőleges füstgáz- vagy égéstermék elvezető akna / csatorna. A füstgázelvezető kémények rendszerint valamely égéstérrel kapcsolatosak, s céljuk az, hogy a huzat növelésével az égést elősegítsék. A kémények működése a közlekedő edények törvényén alapszik. A kéményben levő könnyebb meleg levegőoszlop a kémény körüli nehezebb levegőoszloppal egyensúlyba jönni igyekszik, s eközben az égéshez szükséges huzatot idézi elő. A kéménybe a gázokat nagyon forrón sem szabad vezetni, mert nagy lesz a tüzelőanyag-veszteség; a kéménynek még igen jó huzata van, ha a beléje ömlő meleg füstgáz vagy égéstermék hőmérséklete szilárd tüzelésnél kb. 250 °C, gáztüzelésnél kb. 150 °C; azonban függ még a huzat a légnyomástól, a levegő nedvességétől, a szél irányától és a gázoknak a kéményben való lehűlésétől is.
A huzat elromolhat, ha a külső hőmérséklet magasabb, mint az épület falazat, vagy kémény szerkezet hőmérséklete, ilyenkor vagy kivárjuk a megfelelő időpontot (pl. reggel hideg külső levegővel), vagy szellőztetés mellett, személyi felügyelettel fokozatosan begyújtva bemelegítjük a kéményt, és ezután kapcsoljuk a készüléket a kívánt teljesítményre.
Egy régi gőzkazán modell 43 cm magas kéménye
Lakóház téglakéménye
A világ legmagasabb kéménye az Ekibastuz GRES-2 erőműben, Kazahsztánban (420 méter, épült 1987-ben)
Magyarország legmagasabb kéménye, a tiszaújvárosi AES-Tisza II erőmű 250 méter magas vasbeton kéménye, épült 1973 és 1974 között
Kültéri kandalló és kémény füstgáz egy középkori várban
Kémény huzat mértéke
A kémények (égéstermék elvezetők) huzatát szabványok szerint számítjuk, a légbevezetők, épületen/lakáson belüli keresztmetszet-csökkenések, és a fűtőkészülék, valamint magának a kéménynek az adataival. A fűtőkészülékek gyártói megszabják a készülékhez szükséges huzatot, ezt kell biztosítani. Meglévő kémények huzatát lehet megfelelő huzatnövelővel növelni, de forgó alkatrészek felszerelése nincs engedélyezve.
A huzat elromolhat, ha a külső hőmérséklet magasabb, mint az épület falazat, vagy kémény szerkezet hőmérséklete, ilyenkor vagy kivárjuk a megfelelő időpontot (pl. reggel hideg külső levegővel), vagy szellőztetés mellett, személyi felügyelettel fokozatosan begyújtva bemelegítjük a kéményt, és ezután kapcsoljuk a készüléket a kívánt teljesítményre.
Egy régi gőzkazán modell 43 cm magas kéménye
Lakóház téglakéménye
A világ legmagasabb kéménye az Ekibastuz GRES-2 erőműben, Kazahsztánban (420 méter, épült 1987-ben)
Magyarország legmagasabb kéménye, a tiszaújvárosi AES-Tisza II erőmű 250 méter magas vasbeton kéménye, épült 1973 és 1974 között
Kültéri kandalló és kémény füstgáz egy középkori várban
Kémény huzat mértéke
A kémények (égéstermék elvezetők) huzatát szabványok szerint számítjuk, a légbevezetők, épületen/lakáson belüli keresztmetszet-csökkenések, és a fűtőkészülék, valamint magának a kéménynek az adataival. A fűtőkészülékek gyártói megszabják a készülékhez szükséges huzatot, ezt kell biztosítani. Meglévő kémények huzatát lehet megfelelő huzatnövelővel növelni, de forgó alkatrészek felszerelése nincs engedélyezve.
Kémények kialakítása
Az ipari kéményeket téglából, vasbetonból vagy vasból készítik, az előbbiek drágábbak, de tartósabbak. Legjobb a körkeresztmetszetű kémény, mert legkisebb kerület mellett legnagyobb területe van, tehát kevesebb meleget sugározhat ki, s a szél így aránylag legkisebb területen támadhatja meg; azonban a 8-, 6- és 4-szegletes kémények építése olcsóbb. A hosszanti keresztmetszet lehet fölfelé v. lefelé bővülő kúp vagy teljes henger; legjobb az utóbbi, mert a fölfelé bővülőknek pedig nagy a dörzsölés okozta ellenállásuk. A kémény nyomása az egyes keresztmetszetekben cm²-enként 8 kg lehet, az alapzat pedig úgy viszonylik az egész kéménymagassághoz, mint 1:8-1:7. A lemezből készített kémények vastagsága 4,5-6,5 mm felül és 6,5–9 mm alul, ha le vannak horgonyozva 2,5-4,5 mm felül és 4,5-6,5 mm alul. Ezeket kívül-belül jól be kell kátrányozni, hogy ne rozsdásodjanak. A kémények belsejében vaslépcsők vagy kivájt mélyedések vannak, hogy tisztításkor bennük járni lehessen.
A szobafűtésekhez és konyhák tűzhelyeihez (nyitott égésterekhez) tartozó kémények keresztmetszetét pontosan megállapítani bajos, általában egy kályhára és tűzhelyre 55–56 cm² kémény keresztmetszetet számítanak és egy légtérből egy szinten 3 kályha kaphat egy közös kéményt 180 cm² területtel, illetve 16 cm átmérővel, négyzetes keresztmetszet esetén, a négyszög egy-egy oldala 21–26 cm lehet, ezek az ún. orosz kémények. Ha a kéményt belül mászhatóvá is akarjuk tenni, a négyszög oldala 40–47 cm legyen. A kémények a tetőből való kiállására és helyére külön kell ügyelni, mert nem megfelelő kialakítás esetén, a szél leveri a füstöt. Egyébként a pontos kitorkollás kialakításra a GOMBSZ, ill. a Kéményseprő Vállalatok segédletei mérvadók.
A római fürdőknek kiterjedt fűtési rendszere kéménnyel is bírt, reánk azonban egy sem maradt. A VII. és VIII. századtól írott bizonyítékaink vannak lakóhelyiségek kéményeiről és a 820-ból származó Sankt Galleni kolostor tervrajzában ily kifejezések mint «füstelvezetés» stb. megtalálhatóak. Angliában a XII. századból maradtak reánk kémények, úgyszintén Velencében, Ravennában stb., ezek sokszor a homlokzaton, tehát a külső falon, erős kiugrással vezettetnek a tető fölé, mely elrendezést az ottani enyhe éghajlati viszonyok inkább teszik lehetővé, mint a mi éghajlatunké. A kéménynek külső, látható végződését, az ún. kéményfejét (mely látható lévén, hozzá tartozik az épület architektonikus kiképzéséhez), igen észszerűen oldja meg a román és csúcsíves stílus. Itt a kéményfej nagysága, tagozata összhangban van az épület többi részével. A fej többnyire gömbölyű és vagy egyenként nyúlik a tető fölé vagy több összehúzva egy kis kéménycsoportot alkot. A reneszánsz a kémény fejeit sokszor túlságos dísszel képezi ki. A barokk és rokokó szintén vagy szerfelett nagy apparátussal díszíti a kéményfejeket, vagy pedig egészen elhagyja azokat, lapos födelein csak annyi magasságot adván nekik, hogy a fej alulról ne lássék. Ez a napjainkban is többször követett princípium azonban semmi esetre sem helyes. (wikipedia)
.....
Egy kéményes jelenet a Sörgyári Capriccióból az 52. perctől
https://videa.hu/videok/film-animacio/sorgyari-capriccio-1981-hd-www.hdmozi.hu-gyar-sor-sorgyar-2dn13mys4WN6GcFW
A Sörgyári capriccio (eredeti cím: Postřižiny) 1980-as csehszlovák játékfilm, melyet Jiří Menzel rendezett Bohumil Hrabal azonos című regényéből.
A cseh kisváros sörfőzdéje körül az élet a megszokott mederben folyik. Francin, a sörfőzde visszafogott és rendszerető, de pozícióját féltő igazgatója igyekszik mindent kézben tartani, sőt fejleszteni, míg életrevaló felesége, Maryska, szinte gyermeki örömmel habzsolja az örömöket. Amikor a sörházi sertések egyikének eltörik a lába és ezért le kell vágni, Maryska disznótorosra hívja vendégül a sörfőzde igazgatósági tanácsának tagjait.
Egy napon Francin bátyja, Pepin bácsi érkezik látogatóba, amitől a szürke hétköznapok új élettel telnek meg. A cipész ugyanis öblös, lelkendező és cseppet sem visszafogott hangján – szinkronhangja Kern András – mesél különféle furcsa történeteket. Önmagát a cipők okleveles doktorának tartja, ismeri is a szakma minden szakkifejezését, de a munkával mintha meggyűlne a baja.
Az egyik ilyen történet Metud bácsiról szól, akinek nem volt gyermeke és búskomorságban szenvedett. Míg egy nap azt nem olvasta az újságban, hogy „Unatkozik? Vásároljon mosómedvét!”Metud bácsi pedig megvette és a mosómedve mindent kimosott a patakban, azt is, amit nem kellett volna, például egy vekkert, amit azután már megjavíttatni sem lehetett. A mosómedve Metud bácsi szétszedett biciklijét is széthordta, mígnem aztán maga is feladott egy apróhirdetést, „Unatkozik? Vásároljon mosómedvét!” Amikor Francin a sörgyári igazgatósági tanácsának tart beszámolót, Pepin bácsi „bömbölése”, majd ragasztója akasztja meg a munkát.
Mikor Maryska és Pepin „katonaiskolásdit játszik” és hangoskodásukkal zavarják a sörfőzde munkáját, Francin azt javasolja nekik játsszanak máshol, akár másszanak fel a kéményre, csak csöndben legyenek. Nem is kell nekik több, felmásznak hát a sörfőzde magas kéményére, nem kis feltűnést és kavarodást keltve a kisvárosban – még a tűzoltóegylet is kivonul a helyszínre. De Giorgi úr, a tűzoltóparancsnok, aki szédül a magasban, leparancsolja a kilátásban gyönyörködőket a magasból.
A történetet át- meg átszövik az új kor különféle vívmányai – városi áram a petróleumlámpa helyett, motor a kerékpár helyett, automobil a lovak helyett, illetve expander, porlasztós ózoninhalátor, rádió és gramofon. Ahogy pedig a rádió közelebb hozza a távoli eseményeket, úgy a kisvárosban is megrövidülnek a dolgok: levágják a kutyák farkát, Francin a gyártásjavítás érdekében lerövidíti a söröshordók pincébe vezető útját és a munkások munkaidejét, Maryska és Pepin megrövidíti az asztalok és székek lábát, és Maryska levágatja nem csak szoknyáját, hanem mindenki által csodált hosszú haját is, mégpedig „Josefin Baker-frizurára”. Új élet kezdődik a kisvárosban.
Az ipari kéményeket téglából, vasbetonból vagy vasból készítik, az előbbiek drágábbak, de tartósabbak. Legjobb a körkeresztmetszetű kémény, mert legkisebb kerület mellett legnagyobb területe van, tehát kevesebb meleget sugározhat ki, s a szél így aránylag legkisebb területen támadhatja meg; azonban a 8-, 6- és 4-szegletes kémények építése olcsóbb. A hosszanti keresztmetszet lehet fölfelé v. lefelé bővülő kúp vagy teljes henger; legjobb az utóbbi, mert a fölfelé bővülőknek pedig nagy a dörzsölés okozta ellenállásuk. A kémény nyomása az egyes keresztmetszetekben cm²-enként 8 kg lehet, az alapzat pedig úgy viszonylik az egész kéménymagassághoz, mint 1:8-1:7. A lemezből készített kémények vastagsága 4,5-6,5 mm felül és 6,5–9 mm alul, ha le vannak horgonyozva 2,5-4,5 mm felül és 4,5-6,5 mm alul. Ezeket kívül-belül jól be kell kátrányozni, hogy ne rozsdásodjanak. A kémények belsejében vaslépcsők vagy kivájt mélyedések vannak, hogy tisztításkor bennük járni lehessen.
A szobafűtésekhez és konyhák tűzhelyeihez (nyitott égésterekhez) tartozó kémények keresztmetszetét pontosan megállapítani bajos, általában egy kályhára és tűzhelyre 55–56 cm² kémény keresztmetszetet számítanak és egy légtérből egy szinten 3 kályha kaphat egy közös kéményt 180 cm² területtel, illetve 16 cm átmérővel, négyzetes keresztmetszet esetén, a négyszög egy-egy oldala 21–26 cm lehet, ezek az ún. orosz kémények. Ha a kéményt belül mászhatóvá is akarjuk tenni, a négyszög oldala 40–47 cm legyen. A kémények a tetőből való kiállására és helyére külön kell ügyelni, mert nem megfelelő kialakítás esetén, a szél leveri a füstöt. Egyébként a pontos kitorkollás kialakításra a GOMBSZ, ill. a Kéményseprő Vállalatok segédletei mérvadók.
A római fürdőknek kiterjedt fűtési rendszere kéménnyel is bírt, reánk azonban egy sem maradt. A VII. és VIII. századtól írott bizonyítékaink vannak lakóhelyiségek kéményeiről és a 820-ból származó Sankt Galleni kolostor tervrajzában ily kifejezések mint «füstelvezetés» stb. megtalálhatóak. Angliában a XII. századból maradtak reánk kémények, úgyszintén Velencében, Ravennában stb., ezek sokszor a homlokzaton, tehát a külső falon, erős kiugrással vezettetnek a tető fölé, mely elrendezést az ottani enyhe éghajlati viszonyok inkább teszik lehetővé, mint a mi éghajlatunké. A kéménynek külső, látható végződését, az ún. kéményfejét (mely látható lévén, hozzá tartozik az épület architektonikus kiképzéséhez), igen észszerűen oldja meg a román és csúcsíves stílus. Itt a kéményfej nagysága, tagozata összhangban van az épület többi részével. A fej többnyire gömbölyű és vagy egyenként nyúlik a tető fölé vagy több összehúzva egy kis kéménycsoportot alkot. A reneszánsz a kémény fejeit sokszor túlságos dísszel képezi ki. A barokk és rokokó szintén vagy szerfelett nagy apparátussal díszíti a kéményfejeket, vagy pedig egészen elhagyja azokat, lapos födelein csak annyi magasságot adván nekik, hogy a fej alulról ne lássék. Ez a napjainkban is többször követett princípium azonban semmi esetre sem helyes. (wikipedia)
.....
Egy kéményes jelenet a Sörgyári Capriccióból az 52. perctől
https://videa.hu/videok/film-animacio/sorgyari-capriccio-1981-hd-www.hdmozi.hu-gyar-sor-sorgyar-2dn13mys4WN6GcFW
A Sörgyári capriccio (eredeti cím: Postřižiny) 1980-as csehszlovák játékfilm, melyet Jiří Menzel rendezett Bohumil Hrabal azonos című regényéből.
A cseh kisváros sörfőzdéje körül az élet a megszokott mederben folyik. Francin, a sörfőzde visszafogott és rendszerető, de pozícióját féltő igazgatója igyekszik mindent kézben tartani, sőt fejleszteni, míg életrevaló felesége, Maryska, szinte gyermeki örömmel habzsolja az örömöket. Amikor a sörházi sertések egyikének eltörik a lába és ezért le kell vágni, Maryska disznótorosra hívja vendégül a sörfőzde igazgatósági tanácsának tagjait.
Egy napon Francin bátyja, Pepin bácsi érkezik látogatóba, amitől a szürke hétköznapok új élettel telnek meg. A cipész ugyanis öblös, lelkendező és cseppet sem visszafogott hangján – szinkronhangja Kern András – mesél különféle furcsa történeteket. Önmagát a cipők okleveles doktorának tartja, ismeri is a szakma minden szakkifejezését, de a munkával mintha meggyűlne a baja.
Az egyik ilyen történet Metud bácsiról szól, akinek nem volt gyermeke és búskomorságban szenvedett. Míg egy nap azt nem olvasta az újságban, hogy „Unatkozik? Vásároljon mosómedvét!”Metud bácsi pedig megvette és a mosómedve mindent kimosott a patakban, azt is, amit nem kellett volna, például egy vekkert, amit azután már megjavíttatni sem lehetett. A mosómedve Metud bácsi szétszedett biciklijét is széthordta, mígnem aztán maga is feladott egy apróhirdetést, „Unatkozik? Vásároljon mosómedvét!” Amikor Francin a sörgyári igazgatósági tanácsának tart beszámolót, Pepin bácsi „bömbölése”, majd ragasztója akasztja meg a munkát.
Mikor Maryska és Pepin „katonaiskolásdit játszik” és hangoskodásukkal zavarják a sörfőzde munkáját, Francin azt javasolja nekik játsszanak máshol, akár másszanak fel a kéményre, csak csöndben legyenek. Nem is kell nekik több, felmásznak hát a sörfőzde magas kéményére, nem kis feltűnést és kavarodást keltve a kisvárosban – még a tűzoltóegylet is kivonul a helyszínre. De Giorgi úr, a tűzoltóparancsnok, aki szédül a magasban, leparancsolja a kilátásban gyönyörködőket a magasból.
A történetet át- meg átszövik az új kor különféle vívmányai – városi áram a petróleumlámpa helyett, motor a kerékpár helyett, automobil a lovak helyett, illetve expander, porlasztós ózoninhalátor, rádió és gramofon. Ahogy pedig a rádió közelebb hozza a távoli eseményeket, úgy a kisvárosban is megrövidülnek a dolgok: levágják a kutyák farkát, Francin a gyártásjavítás érdekében lerövidíti a söröshordók pincébe vezető útját és a munkások munkaidejét, Maryska és Pepin megrövidíti az asztalok és székek lábát, és Maryska levágatja nem csak szoknyáját, hanem mindenki által csodált hosszú haját is, mégpedig „Josefin Baker-frizurára”. Új élet kezdődik a kisvárosban.
Néhány bájos idézet a filmből
Doktor: Ott fönt, a magasban, gyönyörű lehetett!
Mariska: Gyönyörű. Gyönyörű volt, mert veszélyes volt. És mert veszélyes volt, igazi volt.
Tűzoltóparancsnok: Nagyságos asszony! A törvény nevében, másszon le!
Pepin: Unatkozik? Vásároljon mosómedvét!
pap: A gömbölyű női térd a Szentlélek másik neve.
Pepin: Nem én üvöltök; itt valami bennem!
Francin: Mit kívánhatok még? Egészséges vagyok. A feleségem nyomorék. Pepin bátyámat meg úgy kizsigerelte a munka, hogy már nem bír óbégatni.
Pepin: Gyönyörűség, na, mint a panoptikumban a nemi eltévelyedések.
Aki iszik, meghal. Aki nem iszik, az is. De aki a mi májusi ászok sörünket issza, annak nincs kedve meghalni!
.....
Kéményes álom 2006-ból
Volt egy álmom. Egy hegy tetején aludtam és éktelen szirénázásra riadtam az álmomból az álmomban.
Egy toronyház, aminek a tetejére ráláttam és ami úgy nézett ki, mintha Szurcsik Pihenő vulkánjainak és a Red Hookjának a kombinációja lett volna. Közepén levő négyszögletes térből égig érő lángok törtek elő. https://hu.wikipedia.org/wiki/Szurcsik_J%C3%B3zsef
Aztán pedig egy tájban bukdácsoltam, Iványi-Grünwald Béla Felsőbányai táj a Gutinnal-ban, ahol azt a kikapaszkodó alakot láttam.
De, a táj sáros és még itt-ott havas volt. Nagyon nehezen tudtam a cuppogó sárban előre haladni, ahol párhuzamosan futottak utak a hegy aljáig. (Most, hogy megnéztem a képet az Út és mellékutak Klee kép is benne van.) A cipőmön egyre nagyobb „sárcsízma” húzott vissza. De mentem, mert azon a kikapaszkodó alakon szerettem volna segíteni.
Most, hogy felébredve megrajzoltam láthatom, hogy minden én vagyok ebben a filmben.
Megint riadó van. Mert mint, majd minden álombeli éjszakámban, valami régen elrontott dolgot javítgatok.
Itt van ez a Toronyház. Belülről csaptak fel a lángok.
Ez az én testem, ahol a nagytakarítás után a belső udvaron áll hatalmas kupacban az összes bennem meghalt holmi. Afféle hullahegy ez, ami 50 éve rakódik egymásra. Lássuk, mit is gyújtottam meg ezen az éjszakán?
Dédelgetett illúziók, amik soha nem váltak valóra. Rosszérzések, amik nem lettek kimondva. Elszenvedett bántások csokrai. Szeretettelenség ládaszámra. Kényszermunkák garmadája, amiket az örömtelenség indái szőttek át. Bilincsek, kötelékek, rácsok. Hitetlenség. Fölösleges áldozatok. Az eltékozolt idő üresjáratai. Magyarázkodások. A folytonos védekezés. Önbecsapás és becsapás.
A halom akkora, mint a maga toronyház. A házban nem maradt semmi, csak a nagy üresség, ami majd tere lehet annak az újnak, ami a megsemmisülés után jön.
Égig érnek a lángok, mint egy hatalmas jajkiáltás.
Jön is a tűzoltókocsi és nemcsak a hangja, de maga is elhajlik, olyan gyorsan húz el előttem.
Ő a bennem levő állandó megmentő. Jön és szivárványszínű tömlőjéből már jön is a rengeteg víz, ami ezt a hatalmas tüzet eloltja. Mert magam sem gondoltam, hogy ekkora tűz lesz, ami majdhogynem engem is elemésztett.
A létra az oldalán elérhet az égig is. Ha itt már minden munkának vége, csak fel kell lépni rá és a Holdbéli csónakos hajóján lehetek. Felvonhatja majd vitorláját és a vágyott újabb Igazgyöngyhalászat veheti kezdetét.
De egyenlőre nyakam kikötőjében vár, mert nem csak a tűzrakás és tűzoltás a mai éjszaka feladata, hanem a hegytetőről látszik, hogy a síkság végén levő mocsárban próbál kikapaszkodni egy alak. A feje és a jobb karja látszik, és szemében a reménytelenség.
Álmomban a hajam messzire növesztve egy vaskos kötéllé sodorva, átkötve a remény szivárványával, biztos megmenekülést hoz annak a távoli alaknak, ott a horizonton.
Ő is én vagyok, aki egyszer elindult, hogy a Fényt megtalálja. De a fény, amit követtem csalóka délibáb, majd lidércfény volt. És egyre jobban besározódtam. Mára már talán csak a tekintetem és a jobb kezem tiszta, azzal próbálom kiszabadítani magam ebből a fertőből.
Most meglátom, hogy jön a segítség felém egy napsugárral átszőtt aranyszínű hajfonat formájában, átkötve a remény szivárványpászmájával, mely a megtört fény létrája valójában és felvezet majd az Élő Fényhez, ha majd felébredek.
2006. március 20.
Doktor: Ott fönt, a magasban, gyönyörű lehetett!
Mariska: Gyönyörű. Gyönyörű volt, mert veszélyes volt. És mert veszélyes volt, igazi volt.
Tűzoltóparancsnok: Nagyságos asszony! A törvény nevében, másszon le!
Pepin: Unatkozik? Vásároljon mosómedvét!
pap: A gömbölyű női térd a Szentlélek másik neve.
Pepin: Nem én üvöltök; itt valami bennem!
Francin: Mit kívánhatok még? Egészséges vagyok. A feleségem nyomorék. Pepin bátyámat meg úgy kizsigerelte a munka, hogy már nem bír óbégatni.
Pepin: Gyönyörűség, na, mint a panoptikumban a nemi eltévelyedések.
Aki iszik, meghal. Aki nem iszik, az is. De aki a mi májusi ászok sörünket issza, annak nincs kedve meghalni!
.....
Kéményes álom 2006-ból
Volt egy álmom. Egy hegy tetején aludtam és éktelen szirénázásra riadtam az álmomból az álmomban.
Egy toronyház, aminek a tetejére ráláttam és ami úgy nézett ki, mintha Szurcsik Pihenő vulkánjainak és a Red Hookjának a kombinációja lett volna. Közepén levő négyszögletes térből égig érő lángok törtek elő. https://hu.wikipedia.org/wiki/Szurcsik_J%C3%B3zsef
Aztán pedig egy tájban bukdácsoltam, Iványi-Grünwald Béla Felsőbányai táj a Gutinnal-ban, ahol azt a kikapaszkodó alakot láttam.
De, a táj sáros és még itt-ott havas volt. Nagyon nehezen tudtam a cuppogó sárban előre haladni, ahol párhuzamosan futottak utak a hegy aljáig. (Most, hogy megnéztem a képet az Út és mellékutak Klee kép is benne van.) A cipőmön egyre nagyobb „sárcsízma” húzott vissza. De mentem, mert azon a kikapaszkodó alakon szerettem volna segíteni.
Most, hogy felébredve megrajzoltam láthatom, hogy minden én vagyok ebben a filmben.
Megint riadó van. Mert mint, majd minden álombeli éjszakámban, valami régen elrontott dolgot javítgatok.
Itt van ez a Toronyház. Belülről csaptak fel a lángok.
Ez az én testem, ahol a nagytakarítás után a belső udvaron áll hatalmas kupacban az összes bennem meghalt holmi. Afféle hullahegy ez, ami 50 éve rakódik egymásra. Lássuk, mit is gyújtottam meg ezen az éjszakán?
Dédelgetett illúziók, amik soha nem váltak valóra. Rosszérzések, amik nem lettek kimondva. Elszenvedett bántások csokrai. Szeretettelenség ládaszámra. Kényszermunkák garmadája, amiket az örömtelenség indái szőttek át. Bilincsek, kötelékek, rácsok. Hitetlenség. Fölösleges áldozatok. Az eltékozolt idő üresjáratai. Magyarázkodások. A folytonos védekezés. Önbecsapás és becsapás.
A halom akkora, mint a maga toronyház. A házban nem maradt semmi, csak a nagy üresség, ami majd tere lehet annak az újnak, ami a megsemmisülés után jön.
Égig érnek a lángok, mint egy hatalmas jajkiáltás.
Jön is a tűzoltókocsi és nemcsak a hangja, de maga is elhajlik, olyan gyorsan húz el előttem.
Ő a bennem levő állandó megmentő. Jön és szivárványszínű tömlőjéből már jön is a rengeteg víz, ami ezt a hatalmas tüzet eloltja. Mert magam sem gondoltam, hogy ekkora tűz lesz, ami majdhogynem engem is elemésztett.
A létra az oldalán elérhet az égig is. Ha itt már minden munkának vége, csak fel kell lépni rá és a Holdbéli csónakos hajóján lehetek. Felvonhatja majd vitorláját és a vágyott újabb Igazgyöngyhalászat veheti kezdetét.
De egyenlőre nyakam kikötőjében vár, mert nem csak a tűzrakás és tűzoltás a mai éjszaka feladata, hanem a hegytetőről látszik, hogy a síkság végén levő mocsárban próbál kikapaszkodni egy alak. A feje és a jobb karja látszik, és szemében a reménytelenség.
Álmomban a hajam messzire növesztve egy vaskos kötéllé sodorva, átkötve a remény szivárványával, biztos megmenekülést hoz annak a távoli alaknak, ott a horizonton.
Ő is én vagyok, aki egyszer elindult, hogy a Fényt megtalálja. De a fény, amit követtem csalóka délibáb, majd lidércfény volt. És egyre jobban besározódtam. Mára már talán csak a tekintetem és a jobb kezem tiszta, azzal próbálom kiszabadítani magam ebből a fertőből.
Most meglátom, hogy jön a segítség felém egy napsugárral átszőtt aranyszínű hajfonat formájában, átkötve a remény szivárványpászmájával, mely a megtört fény létrája valójában és felvezet majd az Élő Fényhez, ha majd felébredek.
2006. március 20.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése