2023.01.28. Kincugi - Aranyasztalos

Öt éves lehettem, amikor az anyukám kapott egy kínai vázát (ami valójában Wallendorf váza volt), amit én nagy igyekezetemben, hogy megtöltsem vízzel a mellé kapott vírágcsokor számára,  beleejtettem az öntöttvas falikútba és az ripityomra tört. 



Az apukám még aznap epokittal (ez egy akkor, a 60-as évek elején újdonságnak számító kétkomponensű ragasztóval) összeragasztotta a darabjait. Ám a repedés fehér színűen látható maradt. Ha a törésvonalakat anno arannyal töltötte volna ki, akkor Kincugi - Aranyasztalos mester munka lehetett volna.
Az édesanyám aztán ebben a vázában gyökereztetett cserepes növényeket, így  pl. évtizedekre benne maradt egy mindent tűrő diffenbachia, mely egyébbiránt pedig nyílméreg növény. 

Öt éves koromtól kezdve tehát ott állt ügyetlenségem mementójaként a konyhaasztalon az anyukám haláláig. A törés emléke pedig ott lebegett a család történetében egészen addig, míg ezt ki nem beszéltem/írtam magamból, így kiemelve magamat a családi “átokmintázat”  ismétlődő folyamatainak egyikéből. 



Porcelán
A porcelán a kerámiaipar legnemesebb anyaga. Magas tűzön, mázasan 1200°C és 1400°C között tömörre kiégetett, kagylós törésű kerámia. Legfőbb tulajdonságai a keménység, áttetszőség és fehérség, amelyek kiemelik a többi kerámiaipari termék közül. Keménységét és további fizikai tulajdonságait leginkább a mullitnak köszönheti; ez az ásvány tipikusan 1100°C fölött keletkezik a porcelán egyik fő alapanyagából, a kaolinból.

A porcelánt Kína Honan tartományában találták föl a Tang-dinasztia (618–907) idején, majd igazán népszerűvé a 14. századtól a Császári Porcelánkészítő Manufaktúra tette. A kínai udvar számára készített pikkelyszerű, narancshéj-hatást nyújtó mázas darabok a 15. században jelentek meg. Az első kínai porcelántárgyakat a középkori keresztes lovagok hozták el Európába, ahol azokat szépségük és különlegességük hamarosan rendkívül népszerűvé tette. Az igazi kínai porcelán mindmáig luxuscikk.

A porcelán ma is elterjedt neve az olasz/latin porcella (fiatal emse = nőstény sertés) szóból származik. Az európai porcelángyártás előtt ugyanis azt hitték, hogy a porcelán tojáshéjból, kaurikagylóból, halpikkelyből és halenyvből készül, a kaurikagyló pedig a disznó hátához hasonló színű és alakú.




Összetétele

A porcelán legfőbb alapanyaga a kaolin, melynek legtöbb tulajdonságát köszönheti. A kaolin önmagában csak igen magas hőmérsékleten égethető tömörré, ezért olvasztó hatású anyagokat, földpátokat, meszet adagolhatnak a porcelánmasszákhoz, csökkentve azok tömörödési hőmérsékletét. Az így kapott massza viszont még nem eléggé plasztikus, nem eléggé formázható, a hozzáadott olvasztó hatású anyagok csökkentik a kaolin amúgy sem kiugró plasztikusságát. A harmadik fő komponens a finomra őrölt kvarc, mely a porcelánok áttetszőségéért felelős, szintén csökkenti a massza alakíthatóságát, azonban növeli mázazhatóságát.

A plasztikusság leírására két jelzőt használnak:

  • az adott kerámiamassza kövér, ha könnyen alakítható, tapintásra zsíros, plasztikussága igen nagy
  • az adott kerámiamassza sovány, ha nehezebben alakítható, repedezik, tapintásra könnyen elválik a kéztől
A legtöbb porcelánmassza sovány massza, ennek megfelelően nehezen alakítható, nem eléggé plasztikus, könnyen nedvesedik, azaz kevés víz hatására rengeteget változik az alakíthatósága. A plasztikusság növelésére a masszákhoz 2-3% bentonitot adagolnak a késztermék színének rovására, mivel a bentonitok legtöbbször vasszennyezést tartalmaznak.

Európai története
Az 1576 és 1620 között gyártott edényekből kevés maradt fenn, ezek az európai múzeumok féltve őrzött kincsei.

A 18. század kezdetén Franciaországban egész sor manufaktúra készített lágyporcelánt. Az igazi európai porcelánt Johann Friedrich Böttger német alkimista keramikus, valamint Ehrenfried Walther von Tschirnhaus matematikus-fizikus találta fel. A meisseni porcelángyárat 1710. január 23-án létesítette I. Frigyes Ágost szász választófejedelem („Erős Ágost”). Bár a színes díszítés először 1710-ben sikerült, a színek minősége még nem volt megfelelő, a zöld lepattogzott. Kezdetben kevés kisplasztikát gyártottak itt. Johann Gottlieb Kirchner szobrász óratartókat, gyertyatartókat, mosdómedencéket modellált, de nagy méretű állatfigurákat, sőt egy közel egyméteres Pál apostol figurát is készített a drezdai Japán-palota részére. A 18. század harmincas éveiben a meisseni gyár termelése annyira megnövekedett, hogy az európai piacon egyeduralkodóvá vált.

Kändler legnagyobb újítása a korízlésnek megfelelő, apró figurácskák modellálása volt; több mint ezer ilyen került ki a keze alól. Meißen nagy hírét a század harmincas éveiben gyártott, 16–20 cm-es szobroknak köszönheti: ezek évszázadokra kijelölték a porcelánplasztika útját. A kis figurák a rokokó időszakában, főleg 1740 után váltak kedveltté. A 19. század elején a porcelántárgyak stílusa a klasszicizmus jegyében alakult tovább.

A három legrégibb európai porcelánmanufaktúra a meisseni, a bécsi és a velencei volt.

1790-ben alakult a lengyel Ćmielówi Porcelángyár, mely asztali edények és étkészletek mellett porcelán díszeket is gyártott, illetve más lengyel üzemekkel együttműködve az 1950-es évektől kezdve a híres ćmielówi figurákat (figurki ćmielowskie) is gyártotta.


Története Magyarországon
Magyarországon a porcelán gyártása viszonylag későn, csak a 19. században indult meg. [4] Az első porcelángyárat 1827-ben alapította Bretzenheim Ferdinánd regéci birtokán, Telkibányán. Az első termékek a schlaggenwaldi-elbogeni hatást tükrözték. Negyvenkétféle edényt gyártanak a helybeli kaolinból. A formák között megtaláljuk a magyar népi alakokat is, például a kulacsot. A máz eleinte zöldesfehér volt, ezt később fehérre változtatták. A porcelánt eleinte hidegen festették.

A legjelentősebb magyar porcelángyár a herendi, amit 1826-ban alapított Stingl Vince. A herendi gyár kedvelt készítményei általában barokk és empire formavilágúak.

A pécsi Zsolnay-gyár 1926-ban tért át a használati porcelán tömeggyártására. A gyár jele – többek között – a zöld öttorony, alatta kurzív blokkbetűs „Zsolnay Pécs” felirat, majd pajzsban három kispajzs „Zsolnay Pécs” és „Made in Hungary” felirattal. (wikipédia)
...............

Kincugi - Aranyasztalos
Kincugi (金継ぎ?, ’aranyasztalos’) vagy más néven kincukoroi (金繕い?, ’arany javítás’) a törött kerámia javításának japán művészete, porított arany, ezüst vagy platina keverékével, a maki-e technikához hasonló módszerrel.

 Filozófiaként az objektum (tárgy) történetének részeként kezeli a törést és a javítást, nem próbálja azt álcázni. A lakkozás egy régi hagyomány Japánban, és valószínűsíthető, hogy valamikor más kerámia javítási módszerek helyettesítéseként kombinálták a kincugit és a Maki-e technikát. 

Egy elmélet szerint a kincugi akkor keletkezett mikor a japán Sógun Asikaga Josimasza a 15. század végén egy törött kínai teáskannát visszaküldött Kínába, hogy javítsák meg. Mikor visszaküldték a teáskannát fémkapcsokkal megjavítva, a japán kézművesek egy esztétikusabb megoldásra törekedtek. A gyűjtők annyira megszerették ezt az új művészetet, hogy egyeseket meg is vádoltak azzal, hogy szándékosan összetörték az értékes kerámiákat, hogy aztán megjavíthassák a kincugi arany varratokkal.A kincugi szorosan kapcsolódik a csanojuhoz (japán teaszertartás) használt kerámia edényekhez. 

Míg a folyamat a japán kézművesekhez kapcsolódik, a technikát más, például kínai, vietnami és koreai eredetű kerámiákon is alkalmazták. 

Filozófiája 
A kincugi hasonlít a vabi-szabihoz, mert elfogadja a hibásat, a tökéletlent. A japán esztétika a tárgy (objektum) használatának értékét hordozza. Ez észszerű magyarázat lehet arra, hogy miért tartunk meg egy tárgyat még azután is, hogy eltört, valamint igazolja magát a kincugit, kiemelve a töréseket és javításokat mint egy eseményeket a tárgy életében, ahelyett hogy az elveszítené funkcióját, amikor megsérül, eltörik. 
A kincugi kapcsolódhat a „tudatnélküliség” musin (無心?) japán filozófiájához, amely magában foglalja a nem kötődés fogalmát, a változás és a sors fogalmát az emberi élet aspektusaként. A modern művészetre gyakorolt hatása A modern művészek kísérletezgetnek az ősi technikával, mint a megsemmisülés és újjászületés általi veszteség, egység és fejlődés ötletének elemzésére való módszerrel. Bár eredetileg a kincugit nem fogadták el külön művészeti ágnak, volt már kiállítása a Metropolitan Művészeti Múzeumban és a Herbert F. Johnson Művészeti Múzeumban. 

A kincugi megihlette Tim Bakert a kanadai Hey Rosetta! bandának egy tagját a 2014-es „Második Látásra” album elkészítésekor. Az egyik dal címe a Kincukoroi nevet viseli és az album borítóján egy kincugival megjavított tál van. 




The Rural Alberta Advantage együttest is inspirálta a 2014-es albumoknak az „Aranyozott” címet adták.


Természetesen, mint a képzőművészetek szinte összes többi formájának, a kincuginak is van általános gondolkodásbeli, filozófiai vetülete is, túl a vizuális megjelenésen.
Több formában is.

Néhány ezek közül:

  • A tárgyak hibái – akárcsak az emberiek – az élet természetes részét képezik.
  • Titkolásukra nincs szükség, csak arra, hogy levonjuk a negatív eseményből a tanulságot, korrigáljuk és lépjünk tovább.
  • Így a hibák később erénnyé kovácsolhatók.
  • A változás elfogadható. Az élet természetes velejárója.
  • A tökéletlenség elfogadható, sőt egyedisége miatt szép is lehet.
Ennek egyik esztétikai megközelítése például úgy szól, hogy egy tárgy szépsége a használata során szerzett “nyomokból” ered.
A kincugi technika vizuális része – minden bizonnyal filozófiai tartalmától megtisztítva – az évszázadok során sok országba eljutott.
Kortárs művészek is alkalmazzák a látványos arannyal ragasztás technikáját, modern alkotások létrehozásakor.

Porcelán javítása tejjel

Egy lábosba öntsünk tejet, tegyük bele a porcelán kávéscsészéket és alátéteket úgy, hogy ellepje őket.

Tegyük fel a tűzhelyre, és lassú tűzön melegítsük nagyjából egy órán át. Ezzel a trükkel ki tudjuk javítani a rajtuk keletkezett apróbb repedéseket, karcolásokat – ezt a hatást a hő és a tejfehérje közti kölcsönhatásnak köszönhető.


........

Öntöttvas falikutak:

........
Epokitt:


Epokitt kétkomponensű epoxi műgyanta alapú ragasztó, tapasz ill. tömítőanyag - a legkülönfélébb anyagok ragasztására alkalmas, ugyanakkor nagyobb üregek, hibák eltüntetésére is alkalmas mélyedéstapaszként, mivel vastag rétegben is gyorsan, egyenletesen keményedik át, térfogatcsökkenés nélkül.

Alkalmazása: A ragasztó két komponensét 2:1 (A:T) arányban kell összekeverni. Egyszerre csak annyi ragasztót kevrjünk be, amennyi 1-2 órán belül felhasználásra kerül. Az összekevert anyag kikeményedésének ideje nagy mértékben függ a hőmérséklettől. Szobahőmérsékleten 24 óra alatt átkeményedik, a teljes kikeményedés azonban 48 óra, ezután lesz csiszolható az anyag.
A szerszámokat használat után azonnal meg kell tisztítani nitro hígítóval vagy acetonnal nedvesített ronggyal.
Hidegben tárolt még nem összekevert ragasztó besűrüsödik, ilyenkor meleg (kb. 30 °C) vízbe kell állítani a tubusokat, hogy visszanyerjék eredeti konzisztenciájukat.

.......

Latin neve: Diffenbachia

Buzogányvirág eredete, leírása


A buzogányvirág, latinul Dieffenbachia egy nagyon közkedvelt, ám mérgező hatású növény. Sokan választják otthonuk, irodájuk dekorálására, hiszen rendkívül mutatós. Kevesen tudják, hogy a legmérgezőbb szobanövények közé tartozik, tehát a gyerekektől és háziállatoktól tartsuk távol, helyezzük olyan magasságra, helyre, ahol ők nem tudják elérni. A virág nedve allergiás reakciót okozhat, mint bőrirritáció, bőrgyulladás, szájba kerülve akár maró érzést, beszédbénulást is. Ilyen tünetekkel azonnal fel kell keresni egy orvost. A buzogányvirágnak nagy egyenes szárai, fehéres levelei vannak és viszonylag nagyra, kb. 60 cm-re is nőhet. Eredetileg Kolumbiából és Brazíliából származik.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyar Rádiózás Napja: december 1. - 98 éve szól a rádió

2023.03.09. 67. Születésnapomra