A Kutatók Éjszakájára tekintettel: Antanténusz és Zimme-zumm
Antanténusz és Zimme-zumm - régi korok kódolt üzenete a gyerekdalokban, mondókákban. Egy ideje a szimbólumok és szinkronisztikus jelenségek kutatójának vallom magam. A minap a fb-on akadtam rá a hírre, amiben azt írják, hogy egy sumér agyagtáblán az Antanténusz... kezdetű gyerekmondókát találták. Ez ösztökélt arra, hogy egy másik halandzsának tűnő refrén - a zimme-zumm..., recefice..., bumm... - után kezdjek el kutatni.
"An tán té nusz, szó raka té nusz Szó raka tiki taka ala bala bam buz ka.
Ki ismeri ezt a mondókát?☺️
Volt egyszer egy sumér konferencia többek közt egy angol tudós tartott elõadást arról,hogy megfejtett egy töredékes sumér agyagtáblát amin szerepelt egy sumér ima. Elkezdte mondani „Anta Dunguz, szur-raga Dunguz, ... Ekkor felállt a három magyar tudós aki részt vett a konferencián és elkezdték énekelni,hogy:
Antanténusz, szórakaténusz, Szóraka-tiki-taka-alabala-bambusz
Az angól tudósnak kiestek a jegyzetek a kezéből és csak annyit tudott kinyögni,hogy önök ezt honnét tudják? Azt válaszolták,hogy nem tudjuk,hogy honnét,valószínűleg még gyerek korunkban tanultuk a szüleinktõl vagy a nagyszüleinktől.
„Anta Dunguz, szur-raga Dunguz, szur-raga digi-daga ala-hala Bambúz”
A nyersfordítás: „Kelj föl Dunguz, szülj reggelt Dunguz, Szülj reggelt, áradj, terjedj, vágjad, űzzed, Bambuszt!”
A suméroknál ugyanis a Dunguz a Nap (istenség), a Bambuz az éj (sötétség istene) volt.” Ennek a mondókának a kissé már eltorzult változata amit mi tudunk.
Pass László, debreceni teológus 1940-től részletesebben foglalkozott a mondókával. Fritz Hommel, Friedrich Delitzsch, Franz Brünnow és Anton Deimel akkoriban elérhető munkái alapján, arra jutott hogy eredetileg nem kiolvasó vers, hanem kb. 12-10.000 éves sumér - ős-magyar - Tammúz-hoz szóló Nap-köszöntő zsoltár, ősi pentaton dallamal.
kb 5000 éves sumér napima."
https://magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/anyanyelvunk/erdekessegek/item/5246-z
......
Zimme-zumm zimme-zumm rece-fice bumm-bumm-bumm!
Virágéknál ég a világ, sütik már a rántott békát,
zimme-zumm zimme-zumm rece-fice bumm-bumm-bumm!
Bíró Marcsa odakapott, békacombot ropogtatott,
zimme-zumm zimme-zumm rece-fice bumm-bumm-bumm!
Puskás Gábor későn futott, neki csak a füle jutott,
zimme-zumm zimme-zumm rece-fice bumm-bumm-bumm!
....
Jónéhány éve már, hogy a szimbólumok és szinkronisztikus jelenségek kutatójának vallom magam. Így elvégezve jónéhány ilyen iskolát és tanfolyamot, és segítve mások ilyen irányú munkáját, egy a keresztény-kabalát mélyen ismerő barátunknak rajzolgattam az előadásaihoz szemléltető ábrákat. Amikor is belefutottam a TSIM-TSUM kabalista fogalomba.
A Kabala alapja az Életfa, amely szférákat/szefirotokat jelenít meg és valójában számomra egy analógiás rendszer, amelynek a szefirotjaiba behelyesíthető szinte minden, aminek pl. a 10-hez vagy a 22-höz köze van.
Viszont van egy olyan, két koncentrikus körökből álló ábrázolása is ezeknek a szféráknak/szefirotokank, amit TSIM-TSUM-nak neveznek.
Ezt az ábrázolást bővítettük ki a "meg-nem-nyilvánult" Istennel (Ain), a "megnyilvánulási vágyával"(Ain-Soph) illetve a "megnyilvánulás pillanatával" (Ain-Soph-Aur), ami a nagy BUMM-nak tekinthető. Mindezt "színesen-szagosan", hogy egy 6 éves is megértse...
"A kabalista szférák körkörös ábrázolása:
A szférák a Határtalanból a tsim-tsum folyamata, vagyis visszahúzódás és emanáció révén jönnek létre. A mindent magában foglaló határtalannak ugyanis korlátoznia kell magát, hogy csak egyes részeit bocsájtsa ki, s így az emanált részek jellegzetes sajátossággal rendelkezzenek, Ezt az egyidejű koncenrtációt és emanációt két koncentrikus körsorozattal lehet jellemezni. Az egyikben a Kether van legkívül és erői lehatnak a Malkuthig, a középpontig, a másikban a Kether a középpont és erőit egészen a Malkutig kisugározza.
Ugyanakkor minden egyes szférában, annak minőségétől uraltan és különböző arányokban, de a többi szféra minősége is megjelenik. A különböző szférák lényegi egységének megértésre különböző ábrázolásuk: a vonalas vagy oszlopos ábrázolás hierarchikus alá- és fölérendeltségük nyilvánul meg, míg a körkörös ábrázolások lényegi egységükre, az Ain Soph tökéletességének, megnyilvánulására utalnak." (Szász Ilma: Az élőfény árnyéka)
Recefice
- Recefice jelentése, magyarázata: csipkés dísz; dísztárgy; orvosi recept :)
- Népi hangszer: "A recefice egy rovátkolt fa, amit egy másik kis fával lehet rezegtetni. Száraz bürökszár egy részét hosszában kivágják, ovális alakban, majd a széleket bemetszik, kis “recéket” csinálnak rá. Keményfa pálcát kell a recéken húzogatni keresztben, és úgy ad hangot. A hajadon lányok „zenéltek” régen ezzel, mert a recefice hangja vonzza a békákat, amit ha a lányok megcsókolnak, királyfivá változik." (Forrás: https://gyongyospottyos.wordpress.com/tag/nepi-hangszerek/)
Máris létrejöhet a dualitás.
A béka, ebihalból feljődik… Ami hasonlatos a férfi ondósejthez.
A békából a szerelmes csók királyfit csinál.
Aki a tsim-tsum petesejtet megtemékenyti…
Régen béka-teszttel működött a terhességi teszt.
Ha egy terhes nő vizeletét egy nőstény béka hátába injekciózták, az 12-24 órán belül elkezdett petéket rakni. A békás teszt az 1940-es évektől egészen az 1960-as évekig volt elterjedt és népszerű, csak Francis Albert Eley Crew több tízezret végzett el ez idő alatt az Edinburgh Institute-ban.
https://www.hazipatika.com/eletmod/tudomanyos_erdekessegek/cikkek/bekaval_teszteltek_a_terhesseget
BUMM...
A bumm-bumm-bumm pedig maga az ősrobbanás. Amikor is a "megnyilvánulatlan" Isten egyszerre csak megnyilvánul.
Ain = Nemlenni,
Ain - Soph = Lenni,
Ain - Soph - Aur = Megnyilvánulni
"Mert ugyebár, valahányszor lent a földön gyerek születik, lejön hozzá egy-két törpe az égből, hogy mulattassa a kicsit. Amint ott áll a törpék fejedelme a toronyban, hát látja, hogy a jó isten szempillantása elindul és helyet keres odalent egy kisgyerek számára. Hopp, már meg is találta! Ebben a pillanatban mondták odalent a néni meg a bácsi, hogy „egy kisgyerek kellene ide!” (Török Sándor: Kököjszi és Bobojsza)
.....
Virágáknál ég a világ ....
1Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet. 2A föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket, és Isten lelke lebegett a vizek fölött. 3Isten szólt: „Legyen világosság”, és lett világosság. 4Isten látta, hogy a világosság jó. Isten elválasztotta a világosságot a sötétségtől. 5A világosságot nappalnak nevezte Isten, a sötétséget pedig éjszakának. Azután este lett és reggel: az első nap.
6Isten újra szólt: „A vizek közepén keletkezzék szilárd boltozat, és alkosson válaszfalat a vizek között.” Úgy is lett. 7Isten megalkotta a szilárd boltozatot, és elválasztotta vele a boltozat fölötti és a boltozat alatti vizeket. 8Isten a boltozatot égnek nevezte. Erre este lett és reggel: a második nap. 9Isten ismét szólt: „Gyűljenek össze az ég alatti vizek egy helyre és emelkedjék ki a száraz.” Úgy is történt. 10Isten a szárazat földnek nevezte, az összefolyt vizeket pedig elnevezte tengernek. Isten látta, hogy ez jó. 11Akkor megint szólt Isten: „Teremjen a föld zöldellő növényeket, amelyek termést hoznak, és fákat, amelyek magot rejtő gyümölcsöt teremnek a földön.” Úgy is lett. 12A föld zöldellő növényeket termett, amelyek termést hoznak fajuk szerint, és fákat, amelyek gyümölcsöt érlelnek, amelyben magvak vannak, a fajtának megfelelően. Isten látta, hogy ez jó. 13Este lett és reggel: a harmadik nap. 14Akkor megint szólt Isten: „Legyenek világító testek az égbolton, s válasszák el a nappalt az éjszakától. 15Ezek határozzák meg az ünnepeket, a napokat és az éveket. Fényeskedjenek az égbolton, s világítsák meg a földet.” Úgy is lett. 16Isten megteremtette a két nagy világítót. A nagyobbik világítót, hogy uralkodjék a nappalon és a kisebbik világítót, hogy uralkodjék az éjszakán, s hozzá még a csillagokat is. 17Isten az égboltra helyezte őket, hogy világítsanak a földnek, uralkodjanak a nappal és az éjszaka fölött, 18s válasszák el a világosságot meg a sötétséget. 19Isten látta, hogy ez jó. Este lett és reggel: a negyedik nap. 20Isten szólt: „A vizek teljenek meg élőlények sokaságával, az égen, a föld felett pedig röpködjenek madarak.” Úgy is történt. 21Isten megteremtette fajtájuk szerint a nagy tengeri állatokat és mind az élőlényeket, amelyek mozognak vagy a vízben úszkálnak. És a röpködő madarakat is, ugyancsak fajtájuk szerint. Isten látta, hogy ez jó. 22Isten megáldotta őket és így szólt: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a tengerek vizét, s a madarak is szaporodjanak a földön.” 23Este lett és reggel: az ötödik nap. 24Aztán szólt Isten: „Hozzon elő a föld élőlényeket fajuk szerint: háziállatokat, csúszómászókat és mezei vadakat fajuk szerint.” Úgy is történt. 25Isten megteremtette a mezei vadakat fajuk szerint, a háziállatokat fajuk szerint és az összes csúszómászót a földkerekségen, fajonként. Isten látta, hogy ez jó. 26Isten újra szólt: „Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Ők uralkodjanak a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó fölött, amely a földön mozog.” 27Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket. 28Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog.” 29Azután ezt mondta Isten: „Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen. 30A mező vadjainak, az ég madarainak s mindennek, ami a földön mozog és lélegzik, minden zöld növényt táplálékul adok.” Úgy is történt. 31Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott. Este lett és reggel: a hatodik nap.
1Így készült el a föld és az ég minden bennelevővel együtt. 2Isten a hetedik napon befejezte művét, amit alkotott. A hetedik napon megpihent munkája után, amit végzett. 3Isten megáldotta és megszentelte a hetedik napot, mert azon megpihent egész teremtő munkája után. 4Ez a története az ég és a föld teremtésének, ahogy az lefolyt.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése