Önemlékezés gyakorlatok 14.0: Teremtés - Öröklét
Az anyag a csapdába ejtett fény.
„Egy buborék miért gömb alakot vesz fel? Azért, mert ez energetikailag a leggazdaságosabb konfiguráció. Hasonlóan, az ön bolygóján úgy nézek ki, mint ön; a K-PAX-en, mint egy K-PAX-i.”
„Mindenki, aki él, öntudatlanul hátrahagy és magával visz valamit.” (Fulghum)
2024. május 15. – Szerda - Evangélium
Abban az időben Jézus az égre emelte szemét, és így imádkozott: Szent Atyám, tartsd meg a te nevedben azokat, akiket nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi. Amíg velük voltam, megőriztem nevedben azokat, akiket nekem adtál. Megtartottam őket, és senki más nem veszett el közülük, csak a kárhozat fia, hogy beteljesedjék az írás. Most tehozzád megyek, ezeket pedig elmondom a világban, hogy az én örömöm teljes legyen bennük. Átadtam nekik tanításodat, de a világ gyűlölte őket, mert nem a világból valók, amint én sem vagyok a világból való. Nem azt kérem tőled, hogy vedd el őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a gonosztól. Hiszen nem a világból valók, amint én sem vagyok a világból. Szenteld meg őket az igazságban, mert a te tanításod igazság. Amint te elküldtél engem a világba, úgy küldöm én is őket a világba. És értük szentelem magamat, hogy ők is megszentelődjenek az igazságban. Jn 17,11b-19
Elmélkedés
A mennyei Atyához intézett főpapi imájának következő részében Jézus tanítványaiért fohászkodik. A tanítványoknak tudniuk kell, hogy a Jézussal való egységben és az egymással való egységben tapasztalják meg az Atya szeretetét. Az apostolok és az apostoli lelkületű Egyház felelőssége abban áll, hogy a Jézustól kapott tanítást megőrizzék és továbbadják. Mit jelent tehát az egység, amiről Jézus beszél? Kár volna azt leszűkíteni csupán szervezeti egységre, amely külső jele a Krisztushoz tartozásunknak. Az egység ugyanis a tanítás tartalmára is vonatkozik, hitünk igazságaira. Jézus átadja nekünk a tanítását, amelyen nem szabad változtatnunk. A tanítás és a hit egységének hordozója és védelmezője tehát kezdetben az apostoli testület, majd a későbbiekben az Egyház.
Az egység megőrzése és a tanító tevékenység nem lesz könnyű az Egyház számára, hiszen minden korban szembe kell néznie a világ gyűlöletével, azokkal, akik nem fogadják el a krisztusi igazságot. Ismét egy olyan prófétai kijelentés ez, amely megvalósulását sokszor láthatjuk az Egyház történelme folyamán.
Jézus e helyütt igazságnak nevezi a tanítást, amelyet az Atyától kapott és amelyet átadott az embereknek. Az Úr tanítása elsősorban nem útmutatás ahhoz, hogy hogyan érvényesüljünk a földi életben, hanem iránymutatás az ember számára az üdvösség útján.
© Horváth István Sándor
Imádság
Urunk, Jézus Krisztus! Te az alázatos, bizakodó, gyermeki lelkületet állítod elénk példaként, s ezzel megmutatod számunkra az utat, a lehetőséget, amely az üdvösségre vezet. Nem másokhoz akarjuk magunkat hasonlítani, hanem arra törekszünk, hogy Isten szemében növekedjünk, az ő akarata szerint éljünk. Az Atya által számunkra kijelölt úton szeretnénk járni, miként te is neki engedelmeskedtél keresztutadon. Isten dicsőségét szeretnénk szolgálni szavainkkal, tetteinkkel és egész életünkkel. Taníts bennünket a gyermeki bizalomra! Taníts minket keresztünk hordozására! Segíts minket, hogy az evangéliumhoz méltóan éljünk!
....
Egyes fizikusok számára ez azt jelzi, hogy amit mi "anyagnak" nevezünk szilárdságával és konkrétságával, az illúzió; hogy csak az a matematikai készülék, amelyet elméleteikben kidolgoznak, nem pedig az a felfogott világ, amelyre az apparátus először is leírta. Az ilyen intuitív következtetés az ő szemszögükből csak elmélet, nem pedig feltűnően nárcisztikus és önmegdöntő javaslat.
Az információ realisták szerint valóban az információfeldolgozásból származik a dolog, nem pedig fordítva. Még az elme - a psziché, a lélek - állítólag a tisztán elvont információmanipuláció származékos jelensége. De ilyen esetben mit is jelent pontosan az, hogy "információ", mivel nincs fizikai vagy szellemi szubsztrátum, ami megalapozná?
Az információ realizmus tarthatatlansága azonban nem törli el azt a problémát, ami induláskor motiválta: a felismerés, hogy amit "anyagnak" nevezünk, az tiszta absztrakcióvá, fantazmá válik. Hogyan párologhat ki a létezésből az érzékelt világ érezhető konkrétsága és szilárdsága, ha közelebbről megnézzük az anyagot?
Ahhoz, hogy megértsük ezt a rejtélyt, nincs szükségünk az információs realizmus szójátékaira. Ehelyett ragaszkodnunk kell ahhoz, ami a leg rögtön jelen van előttünk: a szilárdság és a konkrétság a tapasztalataink tulajdonságai. A fizika által mért, modellezett és végül megjósolt világ a felfogások világa, a mentáció egyik kategóriája. A fantazmák és az absztrakciók csupán a világ viselkedésének leírásainkban rejlenek, nem pedig magában a világban.
Tegmark helyes abban, hogy az anyagot, amelyet kívülállónak és elmétől függetlennek definiál, felesleges csomagnak tekinti. De ennek a szép és valóban bátor következtetésnek a következménye, hogy az univerzum egy szellemi konstrukció, amelyet az érzékelés képernyőjén mutatnak meg. Tegmark "matematikai univerzuma" eredendően szellemi, hiszen hol létezik a matematika - számok, halmazok, egyenletek -, ha nem a mentációban?
Ez a szellemi univerzum az, amihez a fizika vezet el minket, nem az információs realizmus kézzel lengető szójátékai.
Olvasd el a teljes cikket, hogy "A fizika kérhetetlenül az elmére mutat" (Scientific American).
https://index.hu/fomo/2024/05/12/ujdelhi-vasoszlop-kuvval-ul-islam-rozsdamentes-idojaras/
Természetesen aki csodát vár, annak a hazánktól egy kicsit messzebb érdemes keresgélnie az idő vasfogával szó szerint dacoló anyagot. De hogy lehet az, hogy egy vasoszlop már 1600 éve ellenáll a makacs kémiai reakciónak?
A magyarázatot Újdelhi UNESCO világörökségi listáján helyet foglaló Kutub Minár komplexumában – a 13. század elején épült történelmi emlékek és épületek együttese, a város déli, Mehrauli negyedében – található oszlopnál találhatjuk meg. A Kuvval-ul-Islam mecsetjének udvarára látogatók ugyanis azonnal megpillantják az impozáns, 7,2 méteres, alul 48, felül 30 centiméter átmérőjű, hattonnás vasoszlopot, amely még magánál a helynél is régebbi. Figyelemre méltó, hogy az oszlop olyan érintetlen, mint amikor megkovácsolták, és dacol a kor és az időjárás viszontagságaival, beleértve az indiai főváros heves hőmérsékletét, majd esőzéseit és a növekvő légszennyezést.
Ezért dacol a korrózióval
Az oszlop története egészen az 5. századig nyúlik vissza, de elképesztő ellenálló képessége ma is rabul ejti a turistákat. Nem véletlen, hiszen a Kuvval-ul-Islamnál – ami magyarul annyit jelent, hogy „Az iszlám dicsősége” – található oszlophoz egy hagyomány is kötődik, miszerint az, aki háttal állva át tudja ölelni, annak minden kívánsága teljesül. Ezek mentén könnyedén feltételezhetnénk, hogy amennyiben hiszünk ennek varázserejében, az oszlop készítőinek kívánsága az volt, hogy művük örökké fennmaradjon – ennél azonban egy jóval észszerűbb magyarázat is létezik. Ráadásul annak érdekében, hogy az oszlop állapotát fenn tudják tartani, 1997-ben egy kerítést emeltek köré, így újabb kívánságoknak egyelőre nincs helye a szentélynél.
A tudósok megállapították, hogy az elsősorban kovácsolt vasból készült oszlop
MAGAS FOSZFORTARTALMÚ, ÉS A MA ISMERT VASTÓL ELTÉRŐEN HIÁNYZIK BELŐLE A KÉN ÉS A MAGNÉZIUM.
Ezenkívül az ősi kézművesek a kovácshegesztésnek nevezett technikát alkalmazták a készítésekor. Ez azt jelenti, hogy felhevítették és kalapálták a vasat, így a magas foszfortartalmat érintetlenül hagyták, ami a modern gyakorlatban már egy szokatlan módszernek számít. Ramaswami Balasubramaniam, a tanulmány egyik szerzője azt mondta, hogy ez a nem szokványos megközelítés járult hozzá az oszlop tartósságához.
Ezt pedig a történelmi beszámolók szintén igazolják, beleértve egy 18. századi esetet, amikor állítólag egy ágyúgolyó találta el az oszlopot, amely ennek ellenére sem tört félbe.
Eredete a mai napig kérdéses
Anyagának különlegességén túl a vasoszlop eredetét is rejtély övezi. Egy széles körben elterjedt elmélet szerint a története a Gupta Birodalomig vezethető vissza, ugyanis II. Csandragupta, más néven Vikramaditya uralkodása alatt, a 4. és 5. század körül készíthették. A monda szerint az oszlopot először az Udayagiri-barlangok Varah-templomában állították fel, Madhya Pradeshben, Vidisha közelében, a hindu istenség, Visnu tiszteletére szentelt emlékműként.
Egy másik elmélet szerint viszont Varahamihira, Vikramaditya király udvarának neves csillagásza készíttette. A tudós állítólag számításaihoz használta az oszlopot, amelyről könyveiben is említést tesz. A feltételezés szerint amikor Vidishából a mai Mehrauliba vándorolt, ahol obszervatóriumot alapított magával vitte az oszlopot, hogy tanulmányaihoz és számításaihoz tovább használja.
A kutatók abban sem értenek egyet, hogy pontosan mikor kerülhetett a mai helyére az oszlop. Egyes feltételezések szerint 1050-ben, míg mások szerint 1300 körül helyezhették át. Az oszlop korában ennek ellenére nagy az egyetértés, amelyben a díszítései és feliratai nagyban segítették a kutatókat. A monstrum tetején ugyanis korábban egy Garuda madár (szent madárszerű lény a hindu mitológiában) ábrázolás volt látható, amelyet később eltávolítottak, emellett pedig hol Visnut, hol pedig II. Csandraguptát dicsőítő szanszkrit szövegek díszítik, amely hozzájárult az évszámok pontosításához.Pragya Nagar építész és műemléki szakértő a pillér megőrzését figyelemre méltónak találja a komplexumban, annak ellenére, hogy az évek során többször is lebontották és újjáépítették környezetét. „Ha új perspektívából nézzük az oszlop létrehozásához használt technikát, felfedezhetünk olyan lehetőségeket, amelyekkel hasonló módszereket hasznosíthatunk fenntartható anyag alternatívák kifejlesztésében. Elengedhetetlen, hogy a történelemre az ereklyéken és a műemlékeken túl a hagyományos tudás és az ősi gyakorlatok tárházaként tekintsünk.
Ez a holisztikus megközelítés lehetőséget ad arra, hogy előkészítse az utat egy fenntarthatóbb jövő felé”.
– idézi a szakembert a CNN.
(Borítókép: A Kutub Minár vasoszlopa. Fotós: crbellette / Getty Images)
Hiába tartjuk strapabíró anyagnak, a vas legnagyobb ellensége, a rozsda akár már néhány év alatt fel tudja falni a kerítéseinket és autóinkat – emiatt is jár csodájára a világ annak a vasoszlopnak, amely 1600 éve, minden viszontagságnak ellenállva, korrodálódás nélkül áll Újdelhiben.
Az oszlop hattonnás, 7,2 méter magas.
Fotó: saiko3p / Getty Images Hungary
A vasoszlop tetejét korábban egy hindu mitológiai madár díszítette.
Fotó: Travelarium / Getty Images Hungary
.....
https://index.hu/techtud/2024/05/14/csillagaszat-project-hephaistos-idegen-civilizacio-dyson-gomb-infravoros-7-csillag/
Idegen civilizációk nyomaira bukkanhattak a Tejútrendszerben
Hét olyan csillagot találtak, amelyeknek különös fényét természetes körülményekkel nehezebb megmagyarázni, mint azzal, hogy elkezdték hatalmas energiaközpontokká alakítani őket.
Régi filozófiai, spirituális és tudományos kérdés, hogy az emberiség egyedülálló jelensége-e a világegyetemnek, vagy sem, mit jelent, ha nem így van, de miért tűnik úgy mégis, hogy ez a helyzet. Idegen civilizációkat felismerni nem könnyű, a technikai fejlődés jelenlegi fokán nem is sikerült – persze nem árt, ha tudjuk, hogy mi az, amit keresünk. Fejlett technológiára utaló nyomokat keresünk, rádiójeleket, űrhajók keltette gravitációs hullámokat vagy messziről látható hulladékhőt, vagyis infravörös sugárzást. Feltételezzük, hogy egy pár évezreddel előttünk járó, több ezer milliárd lakosú civilizáció olyan dolgokat épít, amelyek már a kozmikus környezetből is kiemelkednek és azonosíthatóak számunkra. Az egyik ilyen lehetséges építmény a Dyson-gömb.
A Dyson-gömb koncepciója Freeman Dyson legendás amerikai fizikustól és matematikustól származik. Dyson még 1960-ban vetette fel, hogy egy értelmes, technikailag fejlődő civilizációnak mindig egyre több energiára van szüksége, ezért az egyik lehetséges megoldás, hogy egy űrben lebegő héjat építenek a csillaguk köré, hogy a belőle áradó összes energiát hasznosíthassák.
A gondolat nem csak fantasztikus volt, de pár nehézségtől eltekintve technikailag is megvalósítható, ráadásul logikus, és azt is jelentette, hogy könnyen felderíthetünk földön kívüli civilizációkat, csak ilyen csillagok köré épített gömböket kell keresnünk. Mivel minden energia hőként végzi, az is elég, ha nem magát a héjat, hanem annak infravörös sugárzását detektáljuk.
Sok napelem
Az efféle jelek felderítését tűzte ki célul a Project Hephaistos, amely a napokban publikálta második beszámolóját. Az amerikai, brit, indiai és svéd kutatók részvételével futó kutatási program a görög mitológiából kölcsönözte nevét, amely a Héphaisztosz, a tűz és a kovácsmesterség istene, a fémművesek és minden más mesterség védelmezője. A program kutatói szerint az épülő Dyson-gömbök erősebb infravörös sugárzásuk miatt könnyebben felismerhetők.
A program az európai Gaia űrteleszkóp, az amerikai 2MASS és a NASA infravörös űrteleszkópja, a WISE csillagkatalógusainak adatait vizsgálta. Nagyjából ötmillió csillag fotometriai jellemzőit elemezték úgy, hogy a három katalógust egyesítve vizsgálták a csillagok változékonyságát, és a kiugróan erős infravörös jelek közül igyekeztek kiszűrni a hamisakat, amelyeket például a csillag mögött elhelyezkedő galaxis fénye vagy a csillagközi térben lebegő por hatása torzított.
Olyan munkafolyamatot alakítottunk ki, amelynek végén olyan Dyson-gömb-jelölteket találunk, amelyeknél a rendellenes infravörös sugárzás nem magyarázható más ismert természetes jelenséggel
– fogalmaztak a kutatók.
A szűrés eredményeként 368 potenciális jelölt maradt, ezekből kiszűrtek 328-at mint több forrás kombinációját, 29-et mint egyedi kivételt és 4 csillagköd miatt torzított jelet. A kezdeti ötmillióból végül 7 olyan csillag maradt, amiről a kutatók szerint tényleg kiderülhet, hogy idegen civilizáció munkájának eredménye.
Lehetnek természetes okai a kiugró infravörös sugárzásnak, ami ebből a 7 csillagból érkezik, de egyik sem igazán világos magyarázat a jelenségre, különösen azért, mert M-típusú törpecsillagokról van szó
– jelezték a kutatók.
Lehetséges, hogy helyi törmelékmezők izzását látjuk, de az úgynevezett vörös törpék körül extrém ritkák az ilyen törmelékmezők, és az ismert esetekben sem így mutatkoznak.
Ilyen forrást nem ismerünk M-törpéknél
– mutatott rá Matías Suazo, az Uppsala Egyetem PhD-hallgatója.
A kutatók szerint vagy fiatal csillagokat látunk, amelyeknek infravörös fénye nem változik, vagy extrém fényességű friss törmelékmező veszi körül őket, vagy valami még furcsább lehet a háttérben. A 7 csillag kilétét további optikai elemzés és spektroszkópiai vizsgálat tisztázhatja.
KAPCSOLÓDÓ
Több száz idegen civilizáció láthatja a emberi építményeket
Elsőként például a piramisokat pillanthatják meg, méghozzá ókori állapotukban.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése