2023.01.16. Aranykor

Néhány éve azt olvastam valahol, hogy az arany - mint anyag - nem a Nap anyagából a hidrogén-hélium bomlástermékeként került a földi anyagok közé, hanem két neutroncsillag összeütközésének mellékterméke. Mutatta is a videó, ahogy a két neutroncsillag anyaga jin-jang alakzatban folyik egymásba, miközben aranyeső hull-sziporkázik körülötte. Ez lehetett az univerzum szószerinti aranykora?!



Ha emberi viszonyokra vetítem a jelenséget, ott is megállhatja helyét ez a kozmikus elmélet.
Akkor jöhet el a párkapcsolatokba is az aranykor, ha két teljesen egyformán független személyiség adja bele magát. Nincs alá-fölé rendeltség, csak a feltétel nélküli szeretet. "Úgy fogadlak el a hibáiddal együtt, ahogy vagy, és te is engem!"

Aranykor az ember alászállásának nagy világcikusaiban

                               i.e. 11 500 - i.sz. 12 500

 

Leszálló korok

Felszálló korok

 

 

aranykor

aranykor

i.e. 11 500 – 6700

i.sz. 7700 – 12 500

 

 

ezüstkor

ezüstkor

i.e. 6700 – 3100

i.sz. 4100– 7700

 

 

érckor

érckor

i.e. 3100 –700

i.sz. 1700 – 4100

 

 

vaskor

vaskor

i.e. 700 – i.sz.500

i.sz. 500 – 1700


A Nap 24 000 éves nagy ciklusára utalva, mialatt a napéjegyenlőségi pontok végigvándorolnak a Zodiákus-jegyeken, a Nap pedig megkerüli galaxisunkban elhelyezkedő keringési középpontját, Juktesvár kimondja, hogy egy 24 000 éves ciklus négy leszálló és négy felszálló korból tevődik össze. Amikor a Nap galaxisbeli középpontjához közel jár, szellemileg magasrendű „aranykor” lép fel (4800 év leszálló, illetve 4800 év felszálló minőségben), amikor távolabb van, ezüstkor (3600 év leszálló és 3600 év felszálló minőségben), majd érckor (2400 év leszálló és 2400 év felszálló minőségben), a legtávolabbi szakaszán pedig a szellemi felfogóképesség igen megromlik, ennek felelnek meg a leszálló és felszálló vaskor 1200–1200 éves időtartamai.

A felszálló aranykor végén valóban ítélet jelleggel megszüntetik az aranykorhoz nem méltó minőségeket, és egy újjáteremtett minőségű új aranykor kezdődik. Juktesvár az utolsó ciklus kezdetét i.e. 11 500-ra teszi, a mélypontot i.sz. 500-ra, végét pedig i.sz. 12 500-ra. Rendszere szerint már mintegy i.sz. 1700 óta a felszálló érckorban vagyunk, amely i.sz. 4100-ig fog tartani, és ezt követi a felszálló ezüstkor (i.sz. 4100–7700) és a felszálló aranykor (i.sz.7700-12 500). Ez a szemlélet pedig már illeszthető a Bibliának csak a földre és azon belül is egyetlenegy történéssorra koncentráló felfogásával. Üdvtörténetileg ez az utolsó ciklus úgy értelmezhető, hogy a mélypont előtt megjelent a Megváltó, hogy megőrizze a világot és továbblendítse az eseményeket, amelyek most már az elkövetkező aranykor szellemi minőségének (a Mennyei Jeruzsálem vetületének) felfogása irányában fejlődnek. A fejlődésképtelen elemek az Utolsó Ítélet érvénye alá fognak esni, majd egy tisztult Új Ég, Új Föld minőség jelenik meg, a további fejlődés hordozójaként. És ha közben a csillagászati eseményeket (földtengely dőlésszöge stb.) semmi nem változtatja meg, ehhez még több mint 10 000 éve van civilizációnknak.

(Szász Ilma: Vallások végső igazsága)

.....

A Teremtés geometriájának rajzolása közben, egy álmomban az éjszaka királykék színű egén létrejövő  Kereszt-Keresztút-Feltámadás-Újjászületés szimbólumrendszer is megmutatta magát nekem.




Az álom a követlező volt:

A királykék színű égbolt tégalap alakú sík hátterébe egy másik dimenzóból bekúszott négy aranyszínű fénypászma, melynek nyílvége derékszögű egyenlőszárú csúcsban végződött. A képteret az aranymetszés szabályai szerint osztotta fel a függőleges oldalt a vizszintes irányú jobbról és balról érkező fénypászma, az alulról és felülről jövők pedig felezték a vízszintest. 
Egyidőben találkoztak és pontosan illeszkedkedtek, majd összeforrtak egy középpontban a pászmák, ahol egy kis aranygömb jelent meg, amely aztán milliárdnyi apró aranygömböt sziporkázott ki magából, aztán egy glória szerű aranyszínű lökéshullám hatolt át a képtéren. Igy jött létre egy kereszt, ami mint egy kulcs lebegett a térben egy ideig.
Majd ugyanbben a téglap formájú térben egy arany folyómeder látszott, de a sarkai lekerekítődtek. 
Ebben a mederben folyékony aranyfolyt, majd egy idő után feltorlódott középen, hatalmas gömbbé duzzadva felém a síkból a harmadik dimenzóba. Amikor is egy máltai keresztre emlékeztető markoló kiemelete a képtérből a nagyra duzzadt aranygömböt.
Majd a követlezőpillanatban, aranykeretként a képteret körbefutotta a folyékony aranyfolyam és egy aranykeretű ablakformába zárta be ezt a folyamatot. 

Aztán megjelent a korábban létrejött sziporkázó lökéshullámos kulcskereszt, ami pontosan beleillet a keresztútfolyam medrének közepébe.

És az Újjászületés címet kapta tőlem...




Neutron csillagok összeütközése manapság

2017-ben csillagászok észrevették, hogy valami nagyon gyorsan megy az űrben. Mondhatni túl gyorsan, mert amikor ráirányították a Hubble figyelő tekintetét, úgy tűnt, mintha a megfigyelt részecskék a fénysebesség hétszeresével süvítenének.

Ez persze lehetetlen, de szerencsére van tudományos magyarázat. Valahol a távolban (130 millió fényévnyire tőlünk) két neutroncsillag összeütközött (az esemény a GW170817 nevet kapta), amiből akkora energia szabadult fel, mint mikor egy szupernova felrobban. A két neutroncsillag ütközéséből kialakult egy fekete lyuk, ami körül létrejött egy gravitációs buborék, ami elkezdte behúzni a környéken található anyagokat. Ezek összeálltak egy gyorsan forgó lemezzé, ami a pólusokon sugarakat lőtt ki.

Az egyik ilyen sugár felkapott egy adag anyagot a robbanás után keletkező törmelékhalmaz szélén, ami így a fénysebesség legalább 99,97 százalékával száguld az űrben. Ha ez a magyarázat esetleg nem lenne kristálytiszta, akkor ajánlom a NASA magyarázóvideóját.
Visszatérve a szupergyors anyagsugárra. A Hubble űrteleszkóp első adatai alapján úgy tűnt, mintha a sugár a fénysebesség hétszeresével haladna. Ez azért van, mivel a sugár szinte fénysebességgel halad, a fénynek, amit maga elé sugároz kevesebb utat kell megtennie, míg ideér, mint annak, amit korábban sugárzott. A NASA magyarázat szerint olyan, mintha a sugár a saját fényét üldözné. Valójában csak arról van szó, a sugár régebben bocsátotta ki a látott fényt, mint először gondolnánk. Emiatt tűnik úgy, mintha a sugár sokkal gyorsabb lenne, mint valójában.

Nemcsak a Hubble figyelte meg a jelenséget, hanem 70 másik földi és űrbéli obszervatórium is. Így jó sok adat állt a kutatók rendelkezésére, de még így is több évre volt szükség, hogy feldolgozzák és megállapítsák, mi történhetett valójában.



https://youtu.be/x_Akn8fUBeQ

Arany

Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém. Rendszáma 79, vegyjele Au. Latin neve: Aurum.



Az arany színét az ötvözőfémek tartalma határozza meg. A tiszta aranynak vörösessárga színe van.


Aranyrögök

A természetben a csillagokban lejátszódó nukleáris folyamatok során keletkezik, és csak szupernóva-robbanások alkalmával szóródik szét az univerzumban. Ez magyarázza ritkaságát.

Mesterséges arany talliumból történő előállítására reaktorban, elemátalakítás révén van lehetőség – ennek költsége azonban két nagyságrenddel meghaladja a természetes arany bányászatáét és a keletkező nemesfém mennyisége is rendkívül csekély, így a gyakorlatban nem alkalmazzák.

A középkor és a korai újkor évszázadaiban számos alkimista kísérletezett a bölcsek kövének létrehozásával, hogy annak segítségével ólomból színaranyat állíthassanak elő – az ilyen kémiai művelet azonban lehetetlen.


Aranyból készült halotti maszk (Kolumbia)

Az arany, köszönhetően annak, hogy nem korrodálódik, már nagyon régóta ékszerek alapanyagaként és fizetőeszközként szolgál.

Becslések szerint az emberiség a történelem előtti időktől 2014 végéig nagyjából 165 ezer tonna aranyat termelt ki, amennyi együttesen egy kb. 25 méter átmérőjű gömböt töltene meg.
Fizetőeszköz és ékszeralapanyag

Az arany a pénzrendszer kezdetei óta fizetőeszköz, fontos szerepet játszik a világkereskedelemben. Arisztotelész szerint a jó pénz előállítási költségének rendkívül magasnak kell lennie, így nem lehet korlátlanul növelni a mennyiségét, és ezért válik kívánatossá az emberek szemében. Ezért fogadják el áruik vagy munkaerejük ellenértékeként, ezért tartják ebben a megtakarításaikat, és fogadják el mérceként, amikor valaminek az értékét kell meghatározni. Arisztotelész szerint ezen követelményeknek az arany és az ezüst felel meg. Már az ókorban működtek aranybányák a világ számos pontján, amelyeket általában az uralkodó felügyelt. A kibányászott arany a kincstárba került, majd feldolgozták.

A pénzverés folyamán készültek azok az aranypénzek, amelyeket ma a régészeti ásatások során találunk, és amelyek fontos információkkal szolgálnak egy-egy kort illetően, de alapvető fontossággal bírnak egyéb leletek kormeghatározásában is.

Az aranytartalmú készítményeket bizonyos ízületi betegségek gyógyítására napjainkban is hatékonyan alkalmazzák. A fogorvoslásban nemesfém-jellegéből adódó kis reakcióképessége, nem allergén jellege, valamint könnyű alakíthatósága miatt nagy a szerepe.

Az aranynak nincs tápértéke, azonban a szállodaiparban felhasználják luxusételek díszítésére, mivel az aranyfüst látványos, és az egészségre sem ártalmas.

Az arany ipari felhasználása: Cassius-bíbor aranykolloid a szerves kémiában, aranyfüsttel bevont egyirányban átlátszó, fényvisszaverő ablakok az építkezésben, nem oxidálódó elektromos kontaktus az áramkörgyártásban és félvezetőiparban. Felhasználják az orvosi műszerek gyártásában is. Az ékszerek, aranyórák, kézelőgombok és más divatkellékek gyártása is jelentős.

Az amerikaiak által felbocsátott Voyager űrszondák aranybevonatú rézlemezbe vésve viszik magukkal az emberiséget és a Földet bemutató sematikus üzenetet.
Az aranyról mondták, írták

Mátyás király Körmöcbányán vert aranyforintja

Mátyás pénzreformja után az aranyforint előlapjára a korábbi királyi címer helyett az ország védőszentje, a Patrona Hungariae került

„Hallgatni arany” – közmondás.

Hallgatni Arany, beszélni Petőfi – magyar szójáték.

„Az arany Zeusz gyermeke, sem moly, sem rozsda nem emészti, de az ember elméje elemésztődik általa.”(Pindarosz, görög költő)

„Ha a férfiak arannyal, ezüsttel, drágakővel hatalmukba kerítik az asszonyokat, sokakat becstelenségre késztetnek, megvesztegetik a bírákat, és számtalan erkölcstelenséget követnek el, nem a fémeket kell okolni, hanem a férfiak lángra gyújtott, gonosz szenvedélyét.”(Agricola)

„Minden az enyém” – szólt a vas.
„Minden az enyém” – mondta az arany.
„Mindent elveszek” – szólt a vas.
„Mindent megveszek” – mondta az arany.(Puskin)

E sárga bitang
Hitet köt és old, megáldja az átkost,
Leprást imádtat, tolvajoknak állást
S derékgörnyesztő rangot szerez a
Szenátorok padján…(Shakespeare: Athéni Timon)

Rozsda rág rejtett kincsen s odavan:
Sok aranyat hoz a forgó arany.(Shakespeare: Venus és Adonis; Weöres Sándor fordítása)

Arany  a Homeopátiában:


Aranykolloid

A jó minőségű aranykolloid oldat teljesen természetes ásványi étrendkiegészítő. Ízületi gyulladás esetén hatásosan csillapítja a fájdalmat, csökkentheti a duzzanatot, javíthatja az ízületek mozgását. Csökkentheti a stressz káros hatásait, javíthatja az agyműködést és megújítja az idegrendszert. Rendszeres fogyasztása során oldódik a depresszió, a búskomorság, a levertség, a szorongás, a félelem, és javul a betegek általános közérzete.
Ez az „euforizáló” hatás szinte minden betegség esetén jótékony hatású, mert növelheti a beteg gyógyulásba vetett hitét, fokozhatja életkedvét. Élesíti az elmét, javíthatja a koncentráló képességet. Hatásosnak bizonyult figyelemhiány és hiperaktivitás kezelésében. Növelheti az energiaszintet és a libidót. Szabályozhatja a szívritmust, serkenti a vérkeringést, optimalizálhatja a testhőmérsékletet. Eredményesen használják alkohol-, nikotin-, koffein- és szénhidrátfüggőség csökkentésére. Jelentősen enyhíti az asztmatikus tüneteket.
Az emberiség történetében az arany gyógyszerként való használatáról már a Bibliában is olvashatunk. A türelmetlenség és a feszültség enyhítésére adta Mózes a népének. Amikor Mózes lejött a Sínai hegyről a tízparancsolattal, azt látta, hogy népe elunta az Isteni üzenetre való várakozást, és arany ékszereikből egy borjú formájú bálványt készített magának, és elhatározta, hogy ezentúl azt fogja imádni. Isten makacsnak és keményfejűnek nevezte őket.
Az USA-ban már 1885 óta alkalmazzák a kolloid aranyat iszákosság kezelésére, mivel enyhíti az alkohol iránti vágyat. Emellett használják még koffein- és szénhidrátfüggőség csökkentésére. Felismerték, hogy gyógyíthatja a szívet, javíthatja a vérkeringést. Hagyományosan használják bőrfekély, égési sérülések, bizonyos idegvégződés-operációk utókezelésére is. Az 1900-as évek elején gyakran ültettek a bőr alá aranylemezkéket a gyulladt könyök- vagy térdízületekhez. Hatására a fájdalom enyhült, illetve teljesen megszűnt. Az ízületi gyulladás (reumatoid artritisz) kezelésére 1927 óta folyamatosan használnak aranyat.
1935 júliusában a Clinical, Medicine & Surgery című orvosi folyóirat megjelentette Edward H. Ochsner, a chicagói Augustana Hospital tanácsadó sebészének „Aranykolloid a gyógyíthatatlan rákos esetekben” című cikkét. Ebben ez olvasható: „Amikor már nincs remény a gyógyulásra, az aranykolloid segíthet meghosszabbítani az életet, és sokkal elviselhetőbbé teszi azt mind a beteg, mind pedig gondozói számára, mivel lassíthatja a végső leromlást (az általános fizikai legyengülést, alultápláltságot, amely gyakran valamilyen krónikus betegséggel társul), jelentősen csökkentheti a fájdalmakat és a rossz közérzetet, továbbá az esetek zömében az ópiumkészítmények iránti vágyat”.
Dr. Nilo Cairo és Dr. A. Brinckmann sikerkönyvében, a Materia Medicában (Sao Paulo, Brazília, 19. kiadás, 1956.) az aranykolloidot tartják a legjobb elhízás elleni szernek.
Dr. Guy E. Abraham és Peter B. Himmel 1997-ben írt tanulmányukban megállapították, hogy kolloid arannyal hatékonyan kezelhető a reumatoid artritiszt, valamint hogy a fémes állapotú aranyrészecskéket tartalmazó aranykolloidnak nincsenek mellékhatásai, szemben az aranyvegyületekkel. Egy másik tanulmányukban kimutatták továbbá, hogy a kolloid arany javíthatja az agy teljesítményét: 3-4 héten keresztül napi rendszerességgel fogyasztva az aranykolloid akár 20%-kal is megnövelheti az IQ-t, javíthatja a koncentráló képességet és élesíti az elmét. Úgy gondolják, hogy a kolloid arany fokozhatja a testben és az agy felszínén az idegvégződések között a vezetőképességet, és ezáltal erősítheti a mentális működést. Ez összhangban van Edgar Cayce azon véleményével, mely szerint az arany segíthet újjáépíteni az idegrendszert. Cayce leírta, hogy „…megfelelően adagolva az arany és az ezüst majdnem duplájára növelheti az élettartamot.”
Az arany hatásos gyógyszere a krónikus, szisztémás kortikoszteroid-függő asztmás betegeknek is. Tartós szedése során enyhültek a panaszok, a bronchusok hiperreaktivitása, és csökkenteni lehetett a glukokortikoid adagot.
2002-ben ausztráliai és új-zélandi kutatók arany és ezüst felhasználásával olyan rákellenes gyógyszereket készítettek, amelyek egerek méhében a rákos sejteket hatékonyan pusztították el anélkül, hogy az egészséges sejteket megtámadták volna!
Biokémikusok is használják az aranyat fehérjevegyületekben, hogy új életmentő gyógyszereket állítsanak elő. Tesztelés alatt áll egy, az AIDS kezelésére szolgáló új aranyvegyület, mivel az gátolja a vírusok szaporodását a fertőzött sejtekben.
Bizonyos rákbetegségek gyógyíthatásában is alkalmazzák. Mikroszkópikus aranylemezkék injekciója segíthet feltartóztatni a prosztatarákot. Petefészekrákot is kezelnek kolloid arannyal, az aranygőzlézer pedig megöli a rákos sejteket, de az egészséges sejteket nem károsítja.
Ezüstkolloiddal együtt naponta használva támogatja és erősítheti a szervezet természetes védekező rendszerét, az immunrendszert, növelheti a vitalitást és az élettartamot. A jobb felszívódás érdekében az ezüst- és aranykolloid szedése között min. fél órának kell eltelnie!
Amint a modern tudósok és orvosok felfedik mindazt, amit úgy tűnik, őseink mindig is tudtak, lassan, de biztosan újra felfedezzük az arany csodálatos gyógyítható tulajdonságait.
A jó minőségű aranykolloid oldatnak soha semmilyen mellékhatását nem tapasztalták! Más gyógyszerekkel nem lép kölcsönhatásba, hatásukat nem befolyásolja.
Alkímia



Ez a valaha talált legnagyobb aranyrög Alaszkában, súlya 294,10 troy uncia (9,1 kg).


Kincugi - Aranyasztalos

Kincugi (金継ぎ?, ’aranyasztalos’) vagy más néven kincukoroi (金繕い?, ’arany javítás’) a törött kerámia javításának japán művészete, porított arany, ezüst vagy platina keverékével, a maki-e technikához hasonló módszerrel.




 Filozófiaként az objektum (tárgy) történetének részeként kezeli a törést és a javítást, nem próbálja azt álcázni. A lakkozás egy régi hagyomány Japánban, és valószínűsíthető, hogy valamikor más kerámia javítási módszerek helyettesítéseként kombinálták a kincugit és a Maki-e technikát. 
Egy elmélet szerint a kincugi akkor keletkezett mikor a japán Sógun Asikaga Josimasza a 15. század végén egy törött kínai teáskannát visszaküldött Kínába, hogy javítsák meg. Mikor visszaküldték a teáskannát fémkapcsokkal megjavítva, a japán kézművesek egy esztétikusabb megoldásra törekedtek. A gyűjtők annyira megszerették ezt az új művészetet, hogy egyeseket meg is vádoltak azzal, hogy szándékosan összetörték az értékes kerámiákat, hogy aztán megjavíthassák a kincugi arany varratokkal.A kincugi szorosan kapcsolódik a csanojuhoz (japán teaszertartás) használt kerámia edényekhez. 
Míg a folyamat a japán kézművesekhez kapcsolódik, a technikát más, például kínai, vietnami és koreai eredetű kerámiákon is alkalmazták. Filozófiája A kincugi hasonlít a vabi-szabihoz, mert elfogadja a hibásat, a tökéletlent. A japán esztétika a tárgy (objektum) használatának értékét hordozza. Ez észszerű magyarázat lehet arra, hogy miért tartunk meg egy tárgyat még azután is, hogy eltört, valamint igazolja magát a kincugit, kiemelve a töréseket és javításokat mint egy eseményeket a tárgy életében, ahelyett hogy az elveszítené funkcióját, amikor megsérül, eltörik. 
A kincugi kapcsolódhat a „tudatnélküliség” musin (無心?) japán filozófiájához, amely magában foglalja a nem kötődés fogalmát, a változás és a sors fogalmát az emberi élet aspektusaként. A modern művészetre gyakorolt hatása A modern művészek kísérletezgetnek az ősi technikával, mint a megsemmisülés és újjászületés általi veszteség, egység és fejlődés ötletének elemzésére való módszerrel. Bár eredetileg a kincugit nem fogadták el külön művészeti ágnak, volt már kiállítása a Metropolitan Művészeti Múzeumban és a Herbert F. Johnson Művészeti Múzeumban. 
A kincugi megihlette Tim Bakert a kanadai Hey Rosetta! bandának egy tagját a 2014-es „Második Látásra” album elkészítésekor. Az egyik dal címe a Kincukoroi nevet viseli és az album borítóján egy kincugival megjavított tál van. 

The Rural Alberta Advantage együttest is inspirálta a 2014-es albumoknak az „Aranyozott” címet adták.


Természetesen, mint a képzőművészetek szinte összes többi formájának, a kincuginak is van általános gondolkodásbeli, filozófiai vetülete is, túl a vizuális megjelenésen.
Több formában is.

Néhány ezek közül:

  • A tárgyak hibái – akárcsak az emberiek – az élet természetes részét képezik.
  • Titkolásukra nincs szükség, csak arra, hogy levonjuk a negatív eseményből a tanulságot, korrigáljuk és lépjünk tovább.
  • Így a hibák később erénnyé kovácsolhatók.
  • A változás elfogadható. Az élet természetes velejárója.
  • A tökéletlenség elfogadható, sőt egyedisége miatt szép is lehet.
Ennek egyik esztétikai megközelítése például úgy szól, hogy egy tárgy szépsége a használata során szerzett “nyomokból” ered.
A kincugi technika vizuális része – minden bizonnyal filozófiai tartalmától megtisztítva – az évszázadok során sok országba eljutott.
Kortárs művészek is alkalmazzák a látványos arannyal ragasztás technikáját, modern alkotások létrehozásakor.

Öt éves lehettem, amikor az anyukám kapott egy kínai vázát (ami valójában Wallendorf váza volt), amit én nagy igyekezetemben, hogy megtöltsem vízzel a mellé kapott vírágcsokor számára, még aznap beleejtettem az öntöttvas falikútba. Az apukám még aznap epokittal (ez egy akkor újdonságnak számító kétkomponensű ragasztóval) összeragasztotta a darabjait. Ám a repedés látható maradt. Az édesanyám aztán ebben a vázában gyökereztetett cserepes növényeket, így aztán évtizedekre benne maradt egy diffenbachia, a nyílméreg növény. Öt éves koromtól kezdve tehát ott állt ügyetlenségem mementójaként a konyhaasztalon, az anyukám haláláig. A törés emléke pedig ott lebegett a család történetében egészen addig, míg ezt ki nem beszéltem/írtam magamból, így kiemelve magamat a családi “átokmintázat” ismétlődő folyamatából. 

A porcelán a kerámiaipar legnemesebb anyaga. Magas tűzön, mázasan 1200°C és 1400°C között tömörre kiégetett, kagylós törésű kerámia. Legfőbb tulajdonságai a keménység, áttetszőség és fehérség, amelyek kiemelik a többi kerámiaipari termék közül. Keménységét és további fizikai tulajdonságait leginkább a mullitnak köszönheti; ez az ásvány tipikusan 1100°C fölött keletkezik a porcelán egyik fő alapanyagából, a kaolinból.

A porcelánt Kína Honan tartományában találták föl a Tang-dinasztia (618–907) idején, majd igazán népszerűvé a 14. századtól a Császári Porcelánkészítő Manufaktúra tette. A kínai udvar számára készített pikkelyszerű, narancshéj-hatást nyújtó mázas darabok a 15. században jelentek meg. Az első kínai porcelántárgyakat a középkori keresztes lovagok hozták el Európába, ahol azokat szépségük és különlegességük hamarosan rendkívül népszerűvé tette. Az igazi kínai porcelán mindmáig luxuscikk.




Latin neve: Diffenbachia

Buzogányvirág eredete, leírása


A buzogányvirág, latinul Dieffenbachia egy nagyon közkedvelt, ám mérgező hatású növény. Sokan választják otthonuk, irodájuk dekorálására, hiszen rendkívül mutatós. Kevesen tudják, hogy a legmérgezőbb szobanövények közé tartozik, tehát a gyerekektől és háziállatoktól tartsuk távol, helyezzük olyan magasságra, helyre, ahol ők nem tudják elérni. A virág nedve allergiás reakciót okozhat, mint bőrirritáció, bőrgyulladás, szájba kerülve akár maró érzést, beszédbénulást is. Ilyen tünetekkel azonnal fel kell keresni egy orvost. A buzogányvirágnak nagy egyenes szárai, fehéres levelei vannak és viszonylag nagyra, kb. 60 cm-re is nőhet. Eredetileg Kolumbiából és Brazíliából származik.


Az aranymálinkóm meséje


Láss csodát, az ablakomon kitekintve, a reggeli napsütésben megpillantottam a kis aranysárga madárkát, ott röpdösött a szemközti előkert fái között boldogan.



Március tizenhetedikét írtunk kétezer-tizennégyben, amikor is reggel Panka (test-lélek-szellemgyógyászom) szavait hallottam álmomból ébredve, amint arról beszél, hogy a szívemben ott van egy kis szabadságra vágyó aranymadár, csak hagynom kéne, hogy szárnyaljon és daloljon kedvére. Majd láss csodát, az ablakomon kitekintve, a reggeli napsütésben megpillantottam a kis aranysárga madárkát, ott röpdösött a szemközti előkert fái között boldogan.

Aztán bokros teendőim közepette éppen egy fontos telefonbeszélgetés közben feltűnt újra. No, most le kellene fotóznom – gondoltam -, de még épp búcsúzkodtam a telefonban. A madárka megérezte, hogy mire készülök és türelmesen pózolt még percekig. Letettem a telefont és a fényképezőgépemmel ráfókuszáltam, aztán katt-katt-katt… Behívtam a képeket a számítógépem képernyőjére és akkor megláttam, hogy aranymálinkóval van dolgom.

A sárgarigó (régiesen aranymálinkó; Oriolus oriolus) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sárgarigófélék (Oriolidae) családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2002-ben „Az év madarává” választotta.

Tehát újra itt van. Hét éve egy terapeuta-társasággal nyaraltunk Nyírjesen. Minden nap más-más társunk mutatta be a saját gyakorlatából azt, ami számára a legjobban működő terápia volt. Kati egy transzlégzéses meditációt végeztetett velünk, amely nagy hatással volt az egész társaságra. Lényege az volt, hogy különböző zenék egymásutánjában folyamatosan lélegeznünk kellett vagy negyven percen keresztül, majd pihenés és élménymegosztás következett.

Az igazi élmény viszont számomra néhány nappal később jelentkezett. Egy reggel sárgarigó hangjára ébredtem: „Fütyül a rigó, fütyül a rigó, fütyül a rigó…” fütyülte tele az erdőt. Majd az azt következő éjszaka egy elég borzasztó kalandunk volt a „Zurammal”. Nagy meleg lévén tárva-nyitva hagytuk az ablakokat, s én arra ébredtem, hogy valami szárnysuhogás és furcsa, ismeretlen hang terjeng a levegőben. Aztán megláttam, hogy két denevér repült be mihozzánk.

Régóta úgy gondolom, hogy minden dolognak és jelenségnek van egy lelki aspektusa is, így ennek a denevérkalandnak is. Már akkor is foglalkoztam szimbólum- és álomelemzéssel. Az álomban, illetve a megjelenő szimbólumokban minden és mindenki én vagyok elvét követve arra jutottam, hogy az Oriolus oriolus én magam vagyok, méghozzá akkor, éppen a bordáim rácsai között bezárva és a két denevér pedig anyám és apám, akik őriznek ötvenegy éve. (Az anyukám egyébként előtte levő télen halt meg.)



A tábor ideje alatt ezt a kalandot meg is rajzoltam, és kishajót hajtogatva a rajzlapból, fedélzetén egy kis mécsessel elengedtem az Ipolyon. Éreztem, hogy akkor ez a különleges küldemény megérkezett az Ős-Óceánhoz, ahol az anyukám kézhez is vette. Apukámnak pedig közel két éve mutathatta meg anyukám, ugyanis ő akkor érte el ugyanazt az Ős-Óceánt. (Édesapám nyáron lesz két éve, hogy elment a földi világból.)

Egy szó, mint száz, a kis sárgarigó-hang a fogságból szólalt meg akkor, amely fogság azon a nyáron véget is ért. Csak én szoktam nehezen a szabadságot utána. Vissza-visszaszálltam börtönömbe, mert szokatlan volt számomra a tágasság. Volt, hogy be is zárkóztam, mint Houdini az egyik példamesében és még a kulcsaimat is összekevertem. Kis híján az összeomlás szélére jutottam szabadulásmutatványom közepette, és fáradtan dőltem neki az ajtórácsnak, mígnem a saját magamnak ácsolt „gondolatbörtön” ajtaja magától kinyílt.

A Houdini példamese: egyszer Houdini, a szabadulóművész bezáratta magát az Alcatraz egyik cellájába, majd el kezdte magát kiszabadítani, de csak nem sikerült neki. Végső kétségbeesésében fáradtan nekidőlt az ajtónak, és az magától kinyílt. A tanulság: Az ajtó csak Houdini fejében volt bezárva.


Ez a hasonlat rám is igazzá vált. Ím, hét évvel a denevérkaland után Panka újra rátalált az önkéntes fogságban sínylődő kis aranymálinkómra és újra szárnyalásra, dalolásra biztatja. Ma talán már tudatosabb vagyok, nagyobb távlatokból látom a világot és benne a szabad önmagam aranymálinkóként repdesve, egyenlőre csak a szemközti ház előkertjének fái közt. A fa tetejéről pedig már messzebbre is elláthatok, s képzeletemnek, kreativitásomnak már semmi sem szabhat határt.

Ezt a történetet Ibolyának ajánlom, aki nem olyan rég érzett rá arra, hogy vannak dolgok, amiket egyszerűen csak el kell engedni.


Antalffy Yvette

2014. március 25.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magyar Rádiózás Napja: december 1. - 98 éve szól a rádió

Mark Twain - 188 éve ezen a napon született