Gondolatok "Fóbia" után 2.0 - Női energiák a kvantum térben
Gondolatok "Fóbia" után 2.0
Női energiák felfedezésének jelentősége a művészetekben - az irodalomban, a képző- és filmművészetekben - valamint a kvantum térben - avagy atomfizikáról költőknek/költőnőknek.
Közel egy éve járunk Szöllősi Mátyás Fóbia c. könyvének bemutatóján a Jedermann Kávézóban. https://montazsmagazin.hu/gondolatok-a-fobia-utan/
Az elmúlt napokban pedig ismét ott voltunk egy, a fent említett könyvről szóló beszélgetésen a Nyitott Műhelyben - a SZÓFA irodalmi lap eseménysorozatának márciusi alkalmán. https://www.szofa.eu/rolunk
…..
“A Fóbia első könyve, a történet, önleleplező és brutális. A folytatásban sem lehet enyhületre várni. Szöllősi Mátyás szerint ilyen az a nagyjából hatvan évet átfogó élet, amely ezt a regényvilágot kitermelte magából. A könyv borítóján látható fotó – a szerző originális felvétele – a kiszolgáltatottság, a félelem, a mozdulatlanság érzetét kelti föl, de a titkokét is, mert egyetlen emberalak nem tűnik föl a színen. Még egyszer: állott a levegő a faluban, közösség nélküli, redukált viszonyok (elhallgatások) jellemzik az ott élőket.” (Idézet a kritikából.)
Március 27-én, csütörtökön a Nyitott Műhelyben éppen a Fóbia volt terítéken a Szófa műhelybeszélgetésén. Szöllősi Mátyás és Mohai V. Lajos volt Bodrogi Csongor vendége.
….
A beszélgetés folyamán a fizikusnő személye helyeződött a fókuszba, melynek kapcsán néhány kérdés fel is vetődött, hogy miért is ő a regény főhőse egy férfi által írt regénynek, valamint az, hogy kerül a relativitáselmélet és a kvantumfizika egy szépirodalmi alkotásba.
Említésre került Stephen Hawking: A mindenség elmélete is. https://moly.hu/alkotok/stephen-hawking/wikipedia https://en.wikipedia.org/wiki/Stephen_Hawking
…
Női energiák a kvantum térbenEgy éve, éppen a könyv olvasása előtti napokban tettem fel az Univerzumnak a kérdést, hogy „Hol vannak a nők, lányok, asszonyok, nagymamák, anyák… ezekben a nehéz időkben, amikben manapság élünk?!” A médiából csak úgy dől a férfiasság, a sok férfi szimbólum-tesztoszteron, és még a nők is markotányoslányok módjára nyilvánulnak meg, még ha teljesen békés célokról is szólnak.
Ezért is örültem meg, hogy Mátyás új könyvének főhősnője van. Egy fiatal fizikusnő egyes szám első személyben meséli el naplószerűen a Covid első napjaiban a vele történteket. Naplószerű, mert vannak megtörtént, elképzelt, álmodott események, és van, hogy egyik a másik állapotból alakul ki.
A történet egy pszichiátrián kezdődik, ahová a főhősnő egy állítólagos öngyilkossági kísérlet miatt került, amit ő azonnal megkérdőjelez…
Ez a feszültségteljes felütés végigkíséri a regényt… Kezdő forgatókönyvíróknak szokták tanácsolni, hogy főhősüket a film minden ötödik percében gyötretésnek vessék alá, ettől lesz izgalmas a történet… Mátyás ezt meg is teszi.
A kezdő pszichiátriai jelenet után a második fejezetben egy távolsági buszon folytatódnak a fizikusnő megpróbáltatásai egy testes méretű utastárs mellett, akiben a prekoncepciói ellenére végül is kellemesen csalódik… „Forgatókönyves szellemi ingatlan”-ja a könyvnek, hogy megjelennek benne mostanság oly’ izgalmas fizikai fogalmak, mint a kvantum- és a relativitáselmélet egyesítése, a kauzalitás, vagy a szuperhúr elmélet, úgy értelmezve, hogy még egy költő, egy otthon éppen ebédet főző házasszony vagy egy hatéves kisgyerek is megérti.
…
Magam nőként - szülői kényszer miatt - aktív éveim első 25 évében műszaki pályán dolgoztam. Családi mintázatban az a mondás járta, hogy “csak a férfi az ember, csak az az ember aki műszaki, a munkába bele kell gebedni”. Az ezredforduló idején az utóbbi mondás, a “gebedés” megtörtént velem.
Mint később kiderült ezek a mélypontok hozzák el a következő felemelkedés lehetőségét.
Szinte egy napon talált rám Leon Lederman Az isteni a-tom, Fritjof Capra: A fizika taója, James Gleick Káosz c. könyve, valamint a Szellemi barangolás című film - mely mit ad Isten, egészen véletlenül - Fritjof Capra Fordulópont című írásából készült.
Leon Lederman Az isteni a-tom - Mi a kérdés, ha a válasz a világegyetem? könyvére Gazda István tudománytörténész azt mondta egy ajánló műsorban, hogy “Atomfizikáról költőknek” lehetne az alcíme… Humorral tarkított fizikatörténeti munka… Leírva benne a fizikus/kémikus urak életének azon pillanatait, amikor is a tételeik létrejöttek, vagy megfogalmazódtak…
Fritjof Capra: A fizika taója - A modern fizika és a keleti miszticizmus közötti párhuzam feltárása mentén fedeztem fel magam számára például a Buddhizmus alapvetéseit… Olyannyira, hogy később egy iskolai dolgozatban e könyv összegzései alapján készítettem képzelt riportot magával Buddhával.
James Gleick Káosz - Egy új tudomány születése pedig az addigra számítógépes műszaki rajzaimnak adtak új irányt a jungiánus mandaláktól a haiku-kalligráfikig.
Szellemi barangolás https://youtu.be/O5xY3wSVPag?si=RSgA10L7rCmKKzK6 Fordulópont - Egyik hétköznap este már épp aludni készültem, mégis ott maradtam a tévé előtt. A Szellemi barangolás című film első képsorai nyűgöztek le. Természetesen az álom is kiment a szememből. Akkor még nem tudtam, hogy ez lesz az én szemléletmód-váltó filmem és nem vettem fel videoszalagra. Később is csak nagy nehezen tudtam egy videó-másolatát megszerezni. A minap végre rátaláltam a youtube-ra feltöltött változatára. 2000 óta ez a film nekem a „kályha”, ahonnan elindulok, ha időnként elakadok az úton. Jónéhány mondatát használom idézetként, vagy bevezetőként egy-egy írásomhoz, gondolatmenetemhez. Így Szöllősi Mátyás egyik “versmeditáció”-jánál is felötlött a filmből egy jelentős részlet.
….
Szöllősi Mátyás Szabad – 90. oldal – Árapály
“Hatóránként változik benned minden.
Pont úgy jön, akár az apály, dagály,…”
Az én paradigmaváltó filmemben már egyszer láttam ezt a jelenséget Szent Mihály napján a Mont Saint Michelen.
Mont Saint Michel árapály
A film az ökofilozófus Fjitrof Capra Fordulópont című könyvéből készült. A címe: Szellemi barangolás. A rendező (a testvér) Brent Capra, az operatőr Karl Cases, és a zeneszerző Philip Glass egységében tökéletes munkát végzett. A történet három ember találkozását mondja el, akikben az a közös, hogy életük válságos periódusában, egy időben, a Mont Saint Michel középkori kolostorszigeten (Victor Hugo szerint az óceán piramisa) vannak, ahol az északi féltekén a legnagyobb a dagály és az apály közötti különbség.) Korábban írtam is a filmről egy elmélkedést.
“…nem lehet tudni, melyik van épp,
és tenni ellene csak úgy, ha vársz,
mert hátha megtörténik majd a meglepő,
de lehet hogy csak üres illat,
fölösleges remény marad, játszani azzal,
ami alig volt a te meg ő,
a szabad-nem szabad. …”
Így VersMeditációmhoz már Philip Glass zenéje is évek óta rendelkezésemre áll.
Csak az intuíciómra hagyatkozva, a film képi hátterét adó Mont Saint Michel kolostorszigetté kell váljak, “aki” apálykor kifut a partra és félszigetté lesz.
A tenger hullámaiban a nőies ferromon receptoraim pedig megüzenik, hogy a sátánt a hatalmas pallosával a pokolba visszakényszerítő férfias Napangyal – Szent Mihály – ott áll a kolostorsziget/félsziget határán, és várja, hogy a dagályom alaposan megmossa a lábát, és végigsúrolja a partot. (Az arkangyali lábmosásban a gyarló emberről rátapadt eredendő bűnöktől való végső megszabadulást érzem.)
A teljes írás: https://montazsmagazin.hu/versmeditaciok-1-0-szollosi-matyas-a-szabad-c-uj-verseskotetebol-valogatva/
….
Szellemi barangolás (Mindwalk)
A film Fritjof Capra Fordulópont című könyvéből készült. A rendező (a testvér) Brent Capra, az operatőr Karl Cases, és a zeneszerző Philip Glass egységében tökéletes munkát végzett. A történet három ember találkozását mondja el, akikben az a közös, hogy életük válságos periódusában, egy időben, a Mont Saint Michel középkori kolostorszigeten (Victor Hugo szerint az óceán piramisa) vannak, ahol az északi féltekén a legnagyobb az ár és az apály közötti különbség.
Az író, Fritjof Capra, elméleti atomfizikus és gondolkodó filozófus. Saját szerepét érdekes módon átadta egy atomfizikusnőnek, Sonja-nak (Liv Ullmann). A további két szereplő egy amerikai szenátorjelölt, Jack (Sam Waterstone), és egy amerikai illetőségű, de Franciaországban élő költő, Tom (John Heard). Érdekes összeállítás: az értelmiségi elit minden rétege képviselteti magát ebben a három emberben. A nem csak a reáliák világában mozgó fizikus, az ideológiákért felelős politikus és a humán értelmiségi tanár-költő.
…Az életet érezni kell.
A szavak nem segítenek, a szavak csak magyarázatok. Újfajta kommunikáció. Belülről kell átérezni a világegyetemet. A dagályt figyelni kell. Hiszen később az alapvonalig leapad, hogy megújítsa saját magát…
(A teljes írás a filmről: https://montazsmagazin.hu/fordulopont/)
….
Egy látszólag soha véget nem érő napnak leszünk részesei. Egyes szituációkban az az érzésem volt, mintha az én Covid-történetem lenne ez a regény.
A Berlinből Budapest felé tartó busz utasainak lincshangulata egy köhögésroham hallatán – egy barátnőm külföldi barátját az akkori zárlatok miatt nem akarták átengedni a határon – jelenete jutott eszembe.
….
Itt szerintem az is jelentőséggel bír, hogy a fizikusnő nem itthon valósítja meg önmagát, hanem Berlinben.
A tudományos kutatások lehetőségeinek hiánya illetve valamilyen fajta családi mintázatban levő defekt miatt, van egyfajta menekülés ebben történet előzményben a mai magyar valóság elől. Szinte minden tudományos vagy művészi sorsban benne van egy ilyen előre menekülési tendendencia. Hiába a menekülés, eljön egy pillanat és egy családi életesemény vagy tragédia vissza-vissza viszi a főhőst - esetünkben a főhősnőt - a gyökereihez, ahonnan indult a karrier egykor, fény derül mélyen elásott családi titkokra. Apró részletek kerülnek a helyükre a generációk tetteit őrző nagy családi panorámaképen.
....A vidéki város kórházának ápolási osztályán haldokló nagymama meglátogatásának viszontagságai Covid idején. Ebből a mi családunknak is kijutott többszörösen. (Még az események láncolata is hasonlított az enyémhez, a járvány kitörése előtti napokban meghalt testvérem után maradt ügyek/lomok felszámolásával, a gyász helyetti gyakorlati kérdések megoldásával, a hagyatéki eljárások lassú „lábbal-hajtós” korszakával.)
A krimi-vonaltól eltekintve minden ismerősnek tűnt olvasás közben…
Egy képtelen jelenettel, egy az illemhely bezárása illetve illetéktelen használata közben meghallott bűnügyi történet veszi kezdetét. Ennek az ügynek felgöngyőlítése következik ezután, amelynek szereplői összefüggésbe kerülnek főhősnőnk családjával. Fényképtöredékek innen-onnan való összeillesztésével egy eddig elhallgatott, generációs nagy családi titokra is fény derül…
A végére sem nyugodhatunk meg, mert a befejezés nyitva hagy jó pár kérdést az olvasóban, amikre a válasz majd jövőre, valószínű a második kötetben jöhet meg…
….
A női energiák felfedezésenk jelentősége a művészetekben és a kvantum térben az Önemlékezés gyakorlataim jónéhány fejezetében tetten érhető azóta, így az Univerzum fürkészése fejezetben is:
Itt volt egy hosszú hétvégén a hat és féléves – ősztől már iskolába készülő unokánk. Reggel bebújt mellém a paplan alá, hogy elrejtőzzön a papa elől. Eltűntem!!! – kiálltotta, és már-már az én részemmé lett – mint Wágner Nándor gömbformájú Földanya szobrán -, ezt játszottuk. Aztán mondtam neki, hogy az én génjeimből is örökölt, és akkor feltette azt a kérdést, hogy mi is az a GÉN.
Aztán elkezdtem neki mesélni a sejtjeinket alkotó kromoszómáinkról, amelyek XX illetve XY formájúak, attól függően, hogy fiúk-e vagy lányok! Majd eszembe jutott, hogy nekem van egy három részből álló mesém még a kétezres évek elejéről ebben a témában, mely az ősanyaságot járja körbe.
Néhány nappal ezelőtt pedig történelmi analógiákban ismerhettük meg a kozmikus ismétlődések sorát, amikor is a Plútó és az Uránusz hasonló konstellációban volt a Földdel mint most.
Menő Manó – mint bonyolult állóhullám…
Így a földi létünk analógiái is felötlöttek bennem, mely nem más mint „…csupán egy bonyolult állóhullám a kvantum térben…”– egy mai „korszerű” metafizikai szemlélet szerint.
„Valami felbukkan, és az ember észreveszi, hogy megtörtént.” Rosalyn Sussman Yalow https://hu.wikipedia.org/wiki/Rosalyn_Sussman_Yalow, aki (New York, 1921. július 19. – New York, 2011. május 30.) amerikai fizikusnő. A radioaktív immunológiai kimutatás (radioimmunoassay, rövidítve: RIA) módszerének kifejlesztéséért 1977-ben orvostudományi Nobel-díjban részesült. Gerty Cori után ő volt a második orvosi Nobel-díjas nő.
https://montazsmagazin.hu/onemlekezes-gyakorlataim-12-0-az-univerzum-furkeszese/
Nők pálfordulása
„Saulusból Paulus” – gyakran úgy tűnik, elmarasztalóan használjuk a kifejezést. Pedig Pálnál ez radikálisan pozitív változás volt. István, az első vértanú kivégzésekor “a tanúk pedig felsőruháikat egy Saul nevű ifjú lába elé tették le”. Végül Pál maga is vértanú lesz. A Talita akkori szerkesztőségének tagjait kérdezték: mi változott az életükben, amióta megtértek?
Az én válaszom:
– Korábban a családi átokmintát követve hibát hibára halmoztam, majd egy komoly betegség után, megtaláltam e családi átok gyökerét és tudatosan kerestem, s találtam új utat.
– Korábban munkám volt, mára hivatásom lett. A családi minta szerint a munkába bele kellett gebedni, mára a hivatásomban fáradhatatlanul és kreatívan kiteljesedhetek. A legkisebbek és a legelesettebbek ügyét szolgálom a magam módján.
– Korábban némán tűrtem, mára kimondom, ha fáj. Megtanultam kérni. Szeretném a segítségedet kérni, abban hogy…! – ez a varázsmondat, melynek senki sem tud ellenállni. Jézus ezt a kérést hallja meg, s nyomban segít.
– Korábban túlvállaltam magam, mára tudom, hogy hol vannak a határaim. Nemet is tudok mondani.
– Korábban gyenge voltam, s össze is törődtem, mára ott lettem a legerősebb, ahol eltörtem egykor.
https://talita.hu/magazin/nk-palfordulasa/
Így már tisztán látom, hogy amikor a javarészt jobb agyféltekés nők elkezdenek a reáliák világában dolgozni, megértik azt amiről a csak a reáliákban élő - bal agyféltekés férfiak beszélnek. Megértik a nyelvüket. (pl.: Az én egyik férfi kollégám a Ganzban, úgy adta hírül a gyermeke nemét, hogy “leeresztő-szelep” nélküli gyerek született, azaz leánygyermek)
Ezek után ennek a reciprokaként irodalmi alkotásokban, képletek helyett metafórákban, elmondhatóvá lesz egy-egy fizikai/kémiai jelenség is. Hiszen egy költő nemigen kezd életében integrálszámításba vagy deriválásba fogni, ha nem muszáj. Illetve a képzőművész a számítógépén már algritmusokkal is alkothat képet/szobrot/használati tárgyakat, ahol a két agyfélteke kompromisszumot kötve együttműködik. Így a szépség és okosság együtt töltőlti ki a teljességet.
…..
„A világegyetemben minden folytonosan egy azonosítható, sajátos energiamintázatot sugároz, amely örökre megmarad, és amelyet a hozzáértők le is tudnak olvasni. Minden szó, tett és szándék maradandó nyomot hagy. Minden gondolat tudott, és örökre feljegyződik. Nincsenek titkok, semmi sincs elrejtve, nem is lehet. Mindenkinek az élete a nyilvánosság előtt zajlik. Lelkünk mezítelenül áll az idők végezetéig mindenki szeme láttára. Életével végül mindenki elszámol a világegyetemnek.” (dr. David R. Hawkins: A megvilágosodás útján)
„Az élet a finomításról szól, nem a tökéletességről.” (Dan Millman)
Véges és végtelen tánca – Saját felismerések
A teljesség felé
Az alábbi két megállapítás talált rám a labirintusjárást követő napokban, még szeptemberben:
- A léleknek csak a szemmel látható része a test, a többi része láthatatlan – A léleknek van teste, nem a testnek lelke elv szerint.
- Isten a mi szemünkön keresztül tekint önmagának arra a részére, amely általunk is látható. Amit kibővíhetünk azzal, hogy Isten a mi érzékszerveink által érzékeli önmagának azt a részét, mely a mi érzékszerveinkkel érzékelhető.
Októberre pedig hozzákerült
- Minden megtörtént már, mi csak emlékezünk.
- Fogantatásunkkor ezt, a már kész történetet kapjuk meg testre szabottan egy nagy panorámaképként a tudatra ébredésben, és erre a képre emlékezünk földi létünkben. Isten Ujjlenyomatának tükörképét kapjuk meg térképként a bejárandó útról a testbe-lépéskor, mint Biometrikus azonosítót. Majd a panorámakép felvillan, hogy mire is vállalkoztunk. Később, életünk közepén, egy sorsfordító “nagyálomban” le is vetítődik az a film, amit bejártunk belőle, és amit még be kell járnunk. És a kép egyre részletgazdagabb lesz hétéves ciklusaink ismétlődésével.
A testben lét fölött van döntéseink és cselekedeteink szférája. Ahogy a “lenni, vagy nem lenni” kérdése is itt dől el. A Foucault-inga mindenkori felfüggesztésének pontja is ez a szféra. Innen látható be jól a földi lét a maga fordulataival tér-időkön át a Teremtés pillanatától kezdve az idők végezetéig, a 15%-os testben lét áll a sötétanyag/energia 85%-ával szemben.
…..
A Fény felé – emelkedő zuhanás
Visszahúzódás – Teremtés – Tágulás – Hazaérkezés = Teljesség
Ennek a folyamatnak csak 15%-át érzékeljük az 5 érzékszervünkkel, ez a testben léte a léleknek. A többi 85% a “sötétanyag-sötétenergia”, ez tart egyenensúlyt a világos résszel. Ez egy spirálisan folyamatosan forgó mechanizmus, ahol mindig más és más folyamatok vannak a világosban egy leszületés alatt.
A spirál világos oldala az a 15 %-nyi lélekrész, ami a testben létet jelenti.
Számomra H. Hesse: Napkeleti utazás c. könyve és a vele párhuzamosan felfedezett JI-KING hexagramjainak bejárása is erről a folyamatosan emelkedésben lévő, hol táguló, hol összezsugorodó Teremtés-Visszatérés folyamatról szólt.
Napkeleti utazás utolsó gondolatai ihlették az Yv’attraktoromat = “Yvette-attraktormat” is, ami a Lorenz-attraktor irodalmiasított koncepciójának továbbgondolása…
….
Yv’attraktor
Az én attraktoromnak Jánusz-arca – két egymással háttal fordított profilarc körvonal mintázata – van, amely S-alakú csigavonallal kapcsolódik egymáshoz Az egyik profil kisebbé lesz, miközben a másik profil növekszik. Majd a folyamat megfordul, és ez ismétlődik a világ végezetéig.
A K-PAX a belső bolygó c. film egyik szellemi ingatlanát képező idézet is ide illik:
„Az univerzum tágul, aztán visszazuhan önmagába. Amikor újra tágul, minden olyan lesz, mint most. Minden egyes tévedését újra és újra át fogja élni, örökké. Próbálja meg most jól csinálni, mert nem lesz több alkalma.”
A lélek tágulásához pedig Hermann Hesse: A pusztai farkas c. könyvéből.
…
Ilyen Jánuszi-arc alakzat egymással szemben adhatja ki a „Rubin-kelyhek” sorozatát, és Pillangószárnyakat is… Utóbbi a “pillangóhatásra” is utalhat.
“A pillangóhatás vagy pillangóeffektus kifejezés magában foglalja a kiindulási tényezők fontosságát a káoszelméletben. Az alapelv az, hogy egy kaotikusan viselkedő állapotjelzővel bíró dinamikus rendszerben a kezdeti feltételek apró változásai véletlenszerű folyamatok pozitív visszacsatolásai révén nagymértékben megváltoztathatják a rendszer hosszútávú működését. Az elv népszerű és elterjedt, de pontatlanul és túlzóan idézett megfogalmazásai szerint „egy pillangó egyetlen szárnycsapása a Föld egyik oldalán tornádót idézhet elő a másikon”.
https://youtu.be/q3kNHomvU0k?si=StOJIuhQMT14trgZ
Elsőként Edward Lorenz írt róla tanulmányt 1963-ban a New York-i Tudományegyetem számára. A tanulmány szerint „egy meteorológus megjegyezte, hogy ha az elmélet helyes, akkor egy sirály egyetlen szárnycsapása örökre megváltoztatná az időjárás folyamát”. Lorenz későbbi beszédeiben és tanulmányaiban költőien a pillangót használta, amit valószínűleg a Lorenz-attraktor által készített kép inspirált, ami hasonlít egy pillangóra. Más elméletek szerint a pillangó csupán a fikció szüleménye, melynek alapja Ray Bradbury 1952-ben íródott „A Sound of Thunder” (Mennydörgő robaj) című sci-fi novellája, amiben egy távoli múltba történő időutazás során egy véletlenül elpusztított pillangó hatására az amerikai politika beállítottsága gyökeresen megváltozik (a novellában az író részletesen leírja a pillangó pusztulását követő láncreakciót).
A pillangóhatás felismerésének jelentősége, hogy a bonyolult rendszerek, például az időjárás vagy a tőzsde változásait nehéz belátható időn belül megjósolni. Ez azért van, mert bármely véges modell, ami megpróbál szimulálni egy rendszert, kénytelen elhagyni valamennyit a kezdeti tényezőkből – például amikor az időjárást szimuláljuk, nem vehetjük figyelembe az összes pillangó szárnycsapásai által keltett szelet. Egy kaotikus rendszerben minden időegység szimulációjával felnagyítódnak ezek a hibák, míg a hibaszázalék el nem éri a százat. Ily módon az előrejelzések egy bizonyos idő után hasznavehetetlenek.” (Forrás: wikipedia)
……
Szöllősi Mátyás korábbi megjelenéseivel kapcsolatos cikkeink:
Gondolatok "Fóbia" után https://montazsmagazin.hu/gondolatok-a-fobia-utan/
Szent Antal-lánc a makula-degenerációtól a váltóáramig – Beszélgetés Szöllősi Mátyással
VersMeditációk 1.0 – Szöllősi Mátyás a Szabad c. új verseskötetéből válogatva
Napi hívószó: Elengedés – Szöllősi Mátyás: Sziszüphosz
Megjegyzések
Megjegyzés küldése