2026.08.06 - 07. Nagy erő összegyűjtése - A középpont igazsága

- - Mit csinál a szimbólumkutató, ha már kifogyott a szimbólumokból?
- - Hááát??? Összegyűjti minden erejét és szimbólum kutat ás! Leás a kút legmélyére, ahol a forrást találja... (Az űrkutató pedig a saját űrkútját ássa...), de valahogy minden kút forrása ugyanaz az EGY - PONT lesz végül. 

" A pont az Isten rejteke"

(Hamvas Béla)

"A kör Isten "monogramja", az ő határtalanságát, 

örökkévalóságát és tökéletességét szimbolizálja. 

A kör még hordozza eredete lényegét. 

Megnyilvánult és mégis végtelen. 

A Szellem jele.“

(Rákos Péter)

Nagy erő összegyűjtése

2026.08.06. Jézus színeváltozása 

Mai nap szimbóluma a MANDORLA.

(technológiai leírás és magyarázat)

A formát magam is megszerkesztettem. (Elvégre gyártmányszerkesztő üzemmérnök is voltam egykoron…) Régen körzővel - vonalzóval  tettem ezt. Verzatil ceruzával, tussal kihúzva a konturokat és tempera festékkel festettem ki a megfelelő részeit… 

Ma is hasonlóan szerkesztek minden digitális formát, körökből négyzetekből, adott hosszúságú és dőlésszögű vonalakból, ki-ki metszve belőlük a fölösleges részeket - csak már számítógéppel… Majd, ha kész egy alakzat, kísérletezgetek velük. Ki-kiismételve, kicsinyítve többször, elforgatva, már-már Mandelbrot-ábrákra hajazó képződmények lesznek. Azután ebbe a síkba, vagy térbe helyezem bele az aktuális szereplők szimbolikus formáit. 

Így készült ez a mai színeváltozás is. Tehát két egyforma kör metszete a mandorla … Ezt cizelláltam sugárzó dicsfénnyé, és megsokszorozva az élet virága is megjelent. Majd régebbi keresztutakat és apostolokat ábrázoló képeimből átvettem alakokat Jézus-Illés-Mózes-Péter-Jakab-János megjelenitéséhez… Talán a Jóisten “tervezőasztalán” is így készült erre a napra…?! 

plussz a haiku…- az egyszerűség jegyében 5-7-5 szótaggal magyarázatként… és a piktogrammom 

színeváltozás

mandorlájában ég - föld

összeért egykor

Néhány fogalom leírása: (Gemini.AI)

A mandorla (olaszul „mandula”) egy mandula alakú dicsfény vagy teljes alakos aura a szakrális művészetben. Ellentétben a szokásos kerek szentélyfénykoronggal (nimbusz), amely csak a fejet veszi körül, a mandorla a szent sze¹mély egész testét közrefogja – a leggyakrabban Jézus Krisztust vagy Szűz Máriát.

​Főbb jellemzői és szimbólumrendszere

​Két világ találkozása: Geometriailag két egymást metsző kör közös része (ezt az alakzatot Vesica Piscis-nek is nevezik). A mandorla a földi és az isteni szféra, a test és a lélek, a látható és láthatatlan világ egyesülését jelképezi.

​Dicsőség és átváltozás: Leggyakrabban a Színeváltozás, a Feltámadás, a Mennybemenetel és a Trónoló Krisztus (Maiestas Domini) ábrázolásain jelenik meg, jelezve a szent alakból áradó isteni fényt.

​Művészettörténeti jelenlét: Különösen a bizánci, a román és a gótikus keresztény művészetben (falképeken, kódexminiatúrákon, domborműveken) gyakori.

​Más kultúrákban: Hasonló, teljes testet körülvevő fényaurák (pl. prabhamandala) a buddhista és hindu művészetben is megtalálhatók a megvilágosodás és a szellemi erő jelképeként.

​Geometria: Vesica Piscis (halhólyag magyarul)

​Amikor két azonos sugarú kör úgy metszi egymást, hogy mindkettő középpontja a másik kör vonalára esik, a középen keletkező mandula alakú metszet adja meg a klasszikus mandorla formáját.

2026. augusztus 6. – Csütörtök, Urunk színeváltozása

Evangélium

Abban az időben: Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét, Jánost, s külön velük fölment egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük: az arca ragyogni kezdett, mint a nap, a ruhája pedig vakító fehér lett, mint a fény. És íme, megjelent nekik Mózes és Illés: Jézussal beszélgettek. Ekkor Péter így szólt Jézushoz: „Uram, jó nekünk itt lennünk! Ha akarod, készítek itt három sátrat, neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet!” Még beszélt, amikor íme, fényes felhő borította el őket, és a felhőből egy hang hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik. Őt hallgassátok!” Ennek hallatára a tanítványok földre borultak és nagyon megrémültek. De Jézus odament hozzájuk, megérintette őket, és ezt mondta: „Keljetek fel és ne féljetek!” Amikor szemüket fölemelték, nem láttak mást, csak Jézust egymagát. A hegyről lejövet Jézus a lelkükre kötötte: „Senkinek se szóljatok a látomásról, míg az Emberfia a holtak közül fel nem támad!”

Mt 17,1-9

Vesica Piscis (halhólyag magyarul)

A vesica piscis (latinul: „halhólyag”) két azonos sugarú kör metszete, ahol az egyik kör középpontja illeszkedik a másik kör kerületére. A szakrális geometria egyik alapeleme, amely az egységet, az ellentétek találkozását és a teremtés kapuját jelképezi. 

Eredet és elnevezés

Név jelentése: A latin kifejezés szó szerinti jelentése „halhólyag”, ami a formájára utal.
Geometriai alap: Két egyenlő méretű, egymást részben fedő kör, amelyek közepe metszi egymás határát.
Ókori gyökerek: Pitagórusz által is említett ősi misztériumok a szent arányok és a mindenség kiindulópontjaként tekintettek rá. 

Szimbolikus jelentések

Vallási és keresztény szimbolika: A korai kereszténységben Jézus Krisztus jeleként (iktüsz) használták; a mandula alakú nyílás a menny és a föld, illetve az isteni és emberi találkozását fejezi ki.
Teremtés kapuja: a szellem anyagba öltözésének, a manifesztációnak a kapuja.
Dimenziók találkozása: Két különálló tudat vagy világegység (az ég és a föld) egységbe olvadását mutatja.

Az Élet virága egy ősi szent szimbólum. Szabályos, egymást fedő körökből áll, amelyek virágmintát adnak. A világ sok kultúrájában az univerzum, a teremtés és a harmónia jelképeként tekintenek rá. 

A szimbólum jelentése és eredete

Szakrális geometria: A minta körökből épül fel. Minden kör közepe egy másik kör szélén van.
Az élet alapkövei: Benne találhatók az univerzum fő építőkövei, például a platóni testek.
Ősi gyökerek: Megtalálható régi templomokban és történelmi emlékeken a világ minden táján. 

Az Élet virága szimbólum pontos eredete a múlt homályába vész, mivel egymástól teljesen független, ősi kultúrákban is megjelent szerte a világon. A legkorábbi és leghíresebb fizikai ábrázolások több ezer éves régészeti leleteken maradtak ránk. 

A legjelentősebb történelmi lelőhelyek

Egyiptom, Abüdosz: A legismertebb ábrázolás az abüdoszi Ozirisz-templom (Oszireion) gránitpillérein található. A vörös okker pigmenttel felvitt minták korát a kutatók az i. e. 1. század környékére, a ptolemaioszi korra teszik. 
Mezopotámia és Asszíria: Az i. e. 7. századból származó asszír domborműveken és padlóburkolatokon (például Asur-bán-apli ninivei palotájában) is látható a pontos geometriai minta. 
Kína: A pekingi Tiltott Városban a védelmező oroszlánok (Fu kutyák) mancsa alatt látható egy gömb, amelyet ez a minta díszít. 
Európa és a Közel-Kelet: Megtalálható etruszk leleteken az i. e. 7. századból, heródesi paloták mozaikpadlóin, ókori görög romokon, valamint középkori keresztény katedrálisokban is. 

Miért pont ez a minta terjedt el?
A szimbólum globális jelenlétére a legegyszerűbb magyarázat a matematika és a természet törvényszerűsége. Ha egy körzővel azonos sugarú köröket rajzolunk egymás mellé úgy, hogy mindegyik középpontja a szomszédos kör ívére essen, automatikusan kirajzolódik ez a hatos szimmetriájú virágminta. Az ókori építészek és matematikusok – köztük Püthagorasz és Platón – felismerték, hogy ez a geometria rejtve ott van a természetben (például a kristályszerkezetekben vagy a sejtek osztódásakor). [1, 2, 3]

......

A halhólyag (más néven úszóhólyag) a halak belső szerve, amely segít nekik a vízben lebegni. Ezen kívül a szó jelentheti a gótikus művészetben használt különleges díszformát, egy ritka csemegeszőlő-fajtát, valamint a borászati derítésben használt hagyományos anyagot is.

Biológia és funkció

Úszóhólyag: A halak gázzal teli tömlője.Feladat: Beállítja a hal súlyát.Működés: A hal süllyed vagy emelkedik tőle a vízben anélkül, hogy úsznia kellene.

Művészet és építészet

Gótika: A Sulinet Tudásbázis szerint a késő gótikus és flamboyant építészetben gyakori lencse alakú, domború ablak- és mérműmotívum.

Forma: Asszimetrikus, hajlított, cseppre vagy hólyagra hasonlító dísz.

Egyéb jelentések

Szőlő: A 'Halhólyag' egy ritka, édes és ropogós húsú csemegeszőlő-fajta neve nagy, íves bogyókkal.

Borászat: A Borkezeles.hu szakcikkei említik a halhólyagból készülő zselatinszerű anyagot, amelyet a borok tisztítására és derítésére használnak.

.......

Az ikhthüsz (görögül ΙΧΘΥΣ, latinul ichtys) keresztény vallási jelkép, a korai keresztények a szó betűiben újabb szavak kezdőbetűit látták (akrosztichon).

Története A Kr. u. 2. századból fennmaradtak olyan falvésetek, graffitik vagy sírdomborművek, amelyek halat vagy az IKHTHÜSZ feliratot és egy nyolcküllős kereket ábrázolnak. Ezek titkos jeleknek számítottak abban az időben, amikor a keresztény vallás még nem volt elfogadott, de a keresztény emberek, közösségek már meg akarták különböztetni magukat a más vallásúaktól.

Az ikhthüsz talán erősebb jelentéstartalommal is bír, mint a kereszt, míg utóbbi csak a feltámadt Krisztusban való hitre mutat, az ikhtüsz teljesebb képet nyújt
Jelkép A görög IKHTHÜSZ halat jelent. Az akrosztichonnak az alábbi jelentése van A felirat: - I - Jēszúsz (Ἰησοῦς), azaz Jézus személyét rejti az első betű - Kh - Khrisztosz (Χριστός), Krisztus - Th - Theoú (Θεóυ), Isten - Ü - Hüiosz (Υἱός), Fia - Sz - Szótér (Σωτήρ), Megváltó. Az így összeolvasott mondat: Jézus Krisztus Isten Fia a Megváltó. A nyolcküllős kerék is ezt jelképezi, mert az összes görög betű – ΙΧΘΥΣ – megtalálható a kerékmotívumban.

.....

2026.08.07. A középpont igazsága - A kör közepén a pont maga Isten, a kör pedig Isten monogramja...

Th - Theoú (Θεóυ), Isten

" A pont az Isten rejteke"

(Hamvas Béla)

"A kör Isten "monogramja", az ő határtalanságát, 

örökkévalóságát és tökéletességét szimbolizálja. 

A kör még hordozza eredete lényegét. 

Megnyilvánult és mégis végtelen. 

A Szellem jele.“

(Rákos Péter)

A háromszög a talpán álva - a Tűz, a szellem az Istenség, a felfelétörekvés. Templom.

A négyzet - Zárt hely, korlátozás, anyagiasság. Négy sarka, a negy elem.

A kereszt - Térhez kötöttség. Az Élet fája, gyökerei a pokolba nyúlnak, 

de a csúcsa Isten trónusánál van, és ágai között a világot

tartja. A megváltás szimbóluma. 

„A kereszt ajtóvá lett, rajta

át léphetünk a mennybe.“ (Thomas Merton)

Y- koncentráció, találkozás, unió mystica, kegyelem

(Yvette nevem kezdő betűje, saját keresztem)

A spirál balra irányuló örvénylése lebont, jobbra irányuló

változata teremt. Az idő ciklusai a spirálban szállnak le

és fel.

Innen indult el az én szimbólum kutatásom is az ezredforduló idején... És a légzésszünet egyre hosszabb csendjébe mindig megjelenik a kiinduló pontként az EGY és aztán az ő összes verziója is, azaz az UNIVERZUM... Innen kiindulva találok rá a szimbólumok szintjén is az életem eddigi nagy összefüggéseire... így a Foucault-inga mindekori felfüggesztési pontjára, mely akár a mindenkori nézőpontunk is lehet. Innen látunk rá igazán arra, az Isten megnyilvánulásának bizonyítékaként, hogy a folyamatosan lengő inga alatt folyik mindegyikünk léte.

A gyerekek tán ezért szerik a hintázást...

S a mai pszichológia is ajánlja a sérült belső gyermek hintáztatását, felnőtteknek is...

Egy látszólagos tehetetlenségi erő jelenléte felelős a nagy kiterjedésű szélrendszerekért, a tengeri áramlásokért és a ciklonok örvényléséért..., de - teszem hozzá saját tapsztalatként -, a Csíkszentmihályi Mihály fémjelezte FLOW-ért is...

https://montazsmagazin.hu/onemlekezes-gyakorlataim-2-0-flow/

Flow elmélete

A flow egy pszichológiai jelenség elmélete, melyet Csíkszentmihályi Mihály fogalmazott meg. Az emberek a flow-élményt szerinte a következőktől kísérve tapasztalják meg:

• az illető képességeivel összhangban lévő, egyértelmű célok
• a tudat erős fókuszáltsága
• az öntudatosság tudatos észlelésének megszűnése
• az időérzékelés torzulása
• azonnali reakció a tevékenység alatt felmerülő jelzésekre
• egyensúly az egyén képességei és a feladat nehézsége közt (a feladat se túl könnyű, se nem túl nehéz)
• a szituáció feletti kontroll érzése
• a tevékenység belülről jutalmaz, ezért nem megterhelő
• az illető teljesen elmerül abban, amit csinál, minden figyelmét erre összpontosítja

A flowélményhez nem szükséges mindegyik jellemzőnek teljesülnie.

Zenészek, sportolók tipikusan átélhetik a flow-t a munkájuk során, de szoftverfejlesztők és részvénytőzsdei kereskedők is számot adtak már a jelenségről. Emellett a több keleti vallás által is tanított „egységérzés”, azaz az univerzummal való eggyé válás érzése is legalábbis roppant közeli rokona a Csíkszentmihályi által flow-ként leírt állapotnak. (wikipedia)

.......

A Foucault-inga a Föld forgását és a Coriolis-erőt bizonyítja úgy, hogy a lengési síkja a szemlélő számára úgy tűnik, mintha lassan elfordulna, holott valójában a Föld forog alatta. 

A működés elve
Inercia: Az inga a tehetetlensége miatt ugyanabban a térbeli síkban folytatja a lengést, amit a kezdéskor felvett.
A Föld forgása: Alatta a bolygó folyamatosan elfordul.
Látszólagos elfordulás: A lengési sík elmozdulása a Föld színpadán jól mutatja a forgást, ami az Egyenlítőnél nem látszik, de a sarkok felé haladva egyre gyorsabb. 

Miért nem áll meg?
Hosszú és nehéz: A nagy nehezék és a hosszú szál miatt minimális a légellenállás és a súrlódás vesztesége.


A Coriolis-erő egy látszólagos tehetetlenségi erő, amely a forgó rendszerben mozgó testekre hat. Fő hatása, hogy az északi féltekén jobbra, a déli féltekén pedig balra téríti el a mozgó tárgyakat. 

Jellemzők és hatások
Látszólagos erő: Nem egy valódi fizikai vonzás vagy tolás, hanem a forgó vonatkoztatási rendszer (például a Föld) miatt érzékelt fiktív erő.
Irány: Mindig merőleges a mozgó test sebességvektorára, így munkát nem végez.
Féltekék szerinti eltérés: Az északi félgömbön jobbra, a déli félgömbön balra térít.
Szerepe a természetben: Jelentősen befolyásolja a nagy kiterjedésű szélrendszereket, a tengeri áramlásokat és a ciklonok örvénylését.

Umberto Eco második regénye A Foucault-inga Szent Antal lánc elméletét használtam / használom saját gondolataim rendezéshez ma is.

 "Amikor azt a játékos feladatot kapja az ember, hogy képzettársítás útján, öt lépésben jusson el a kolbásztól Platónig. Lássuk csak: kolbász – disznó – sörte – ecset – manierizmus – idea – Platón…"(Umberto Eco)

----

Umberto Eco (Alessandria, 1932. január 5. – Milánó, 2016. február 19.) olasz író, szemiotikus, történész, irodalomkritikus és filozófus, a modern európai kultúra nagy irodalmára és tréfamestere.

Élete

Piemont régióban, Alessandriában, egy észak-olaszországi kisvárosban született, melynek megalapításáról szeretetteljesen mesél Baudolino (2000) című regényében. Itt töltött gyermekéveit meséli el alteregója, a naiv-cinikus kiadói szerkesztő Jacopo Belbo írásain és emlékezésein keresztül A Foucault-inga (1988) c. regényében. Édesapja, Giulio könyvelő volt, mielőtt katonai szolgálatot kellett vállalnia három háborúban is. Umberto és édesanyja, Giovanna a második világháború alatt egy kis faluba költözött a piemonti hegyoldalban. Édesapja azt szerette volna, ha ügyvéd lesz a fiából, de ő inkább a Torinói Egyetem irodalom és középkori filozófia szakát választotta. Egyetemi tanulmányai alatt elveszítette Istenben való hitét, és kilépett a katolikus egyházból. Ezután a Radiotelevisione Italiana (RAI) alkalmazásában dolgozott mint kulturális szerkesztő. Az itt megismert avantgárd művészek nagy hatással voltak Eco későbbi írói karrierjére. 1954-ben BA diplomát szerzett filozófiából, két évvel később pedig megírta Aquinói Szent Tamásról szóló doktori disszertációját, ami a BA diplomamunkájának kibővítése volt, és egyetemi előadói karrierjének kezdetét is jelentette.

1962-ben feleségül vette Renate Ramge német grafikust, két gyermekük született, Stefano és Carlotta. Életét főként milánói lakásában és urbinói nyaralójában töltötte. Előbbiben 30 000 kötetes, utóbbiban pedig 20 000 kötetes könyvtára volt. Számos alkalommal látogatott a Columbia Egyetemre, 1993. május 8-án pedig tiszteletbeli Doctor of Humane Letters címet kapott az Indianai Egyetemtől, az egyetemmel való több mint 15 éves együttműködésének elismeréséért. 2008-tól a Bolognai Egyetem professor emeritusa volt, ezt a címét egészen 84 éves korában bekövetkezett haláláig viselte is. Két évig küzdött hasnyálmirigyrákkal, 2016. február 19-én hunyt el milánói otthonában.

2007-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként vehette át a Budapest Nagydíjat.[23]

Tudományos pályán

Tudományos pályafutását középkor-kutatóként kezdte, 1954-ben Aquinói Szent Tamásról írt filozófiai doktori disszertációt a torinói egyetemen. Később vizuális kommunikációt és esztétikát kezdett tanítani a különböző észak-olasz egyetemeken: Torinóban, Milánóban és Bolognában, közben szerkesztőként dolgozott a RAI-nál és a Bompiani kiadónál (1959–1975).

A tudományos életben a világhírt irodalomelméleti írásaival szerezte meg, közülük a legismertebb talán A nyitott mű poétikája (1962). A szemiotika nagy tekintélyű tudósa lett, elnöke és tagja több olasz és nemzetközi társaságnak.

Az irodalomban

Ismertségre A rózsa neve (1980) c. regényével tett szert. „Meg akartam ölni egy szerzetest." – nyilatkozta szerényen Eco, amikor motivációiról kérdezték. Következő regénye, A Foucault-inga 1988-ban jelent meg. A tegnap szigete (1994) már igazi nehéz, barokk műveltség-regény, Eco részéről pedig igen izgalmas, briliánsan véghez vitt stílusgyakorlat, ami egy hajótörött montferratói ifjú elmélkedéseit írja le a 17. századból.

A Baudolino (2000) egy kedves-ravasz pikareszk regény egy nagyotmondó fraschetai fiúról, akit Barbarossa Frigyes magához vesz, kitaníttat, majd javakorabeli emberként elmeséli kalandos és csodás eseményekkel kísért élettörténetét egy bizánci krónikásnak. Rafinált narratíva és elbeszélői egyszerűség jellemzi a regényt. Amilyen nehezen olvasható A tegnap szigete vagy A Foucault-inga, olyan olvasmányos és szórakoztató a Baudolino.

Egyéb művei

Egyéb művei között meg kell említeni a Hogyan írjunk szakdolgozatot? (1977) c. könyvecskét, amely szellemes iránymutató főiskolások, egyetemisták, doktoranduszok és mások számára, ha dolgozatírás a feladatuk.

Mindemellett jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki, napi- és hetilapokban rendszeresen jelentek meg gunyoros és humoros írásai a lehető legkülönbözőbb profán témákban. Ezek egy része megjelent magyarul is, többek között a Bábeli beszélgetés (1992) c. kötetben.

.....

A szemiotika (jeltan, jeltudomány) a jelek és a jelrendszerek tudománya. A név eredete a görög szémeion (σημεῖον, a. m. „jel”) szó. Beletartozik a megértés, a jövőre vonatkozó állítások (predikció) és a jelentés: annak a folyamata, hogy miként jutunk el a jelentéshez, hogyan fogalmazzuk meg a jövőre vonatkozó gondolatainkat, fogjuk fel, értjük meg a világot. A jelek általános elméleteit is szemiotikának nevezzük.

A szemiotikusok felfogása szerint a jelek nagyobb rendszerben kapnak jelentést. Egy nyelv szavainak és kifejezéseinek például egy adott nyelvben van jelentésük, és csak azért van jelentésük, mert az adott nyelv szerkezetében bizonyos rendeltetésük, használati szabályuk van.

A szemiotika előfutárai Platón, Arisztotelész és John Locke voltak, megalapítója pedig Charles Sanders Peirce („a szemiotika atyja”). Peirce mellett fontos megnevezni Saussure-t és Jakobsont is, akik szintén kiemelkedő fontosságúak a szemiotika területén. Magyar vonatkozásban Dienes Valéria, Sebők Tamás és Lázár Imre, valamint Voigt Vilmos munkásságát kell kiemelni. Voigt Vilmos a Magyar Szemiotikai Társaság alapító elnöke volt.

Sting mögött is ott leng az inga egy a párizsi pantheonban felvett előadásán.

https://www.arte.tv/en/videos/105870-000-A/sting-at-the-pantheon-in-paris/

----

A forrás turisztikai szimbóluma is egy pont vagy egy kör forma. 

A búzaszem formája is mandorla, mely számomra szépség dicsérete és Isten jelenléte mindenben...