2023.04.14. Segítő
A segítő - Hogyan segítsek én terajtad? címmel jelent meg Boldizsár Ildikó meseterápiás módszerének újabb darabja.
Vallja, hogy a mesék segítői tán fontosabb szereplői az élettörténetnek, mint maga a főhős. Véleménye szerint minden élethelyzethez társítható mese, és ha ez így van, minden problémához megtalálhatjuk a megfelelő segítőt is. https://konyvesmagazin.hu/nagy/boldizsar_ildiko_hogyan_segitsek_en_terajtad.html?fbclid=IwAR3BpXIgGybf13DzrKGMuzJ0QguMqfHoIFHC-zyWIKTdBRDsyR5mIJkKzF8
Személyes életemben a jól feltett segítő kérdésekkel indult el valami újnak csírája az ezredfordulón.
Mit tegyek, hogy...? - ez az én sorsfordító kérdésem az ezredforduló idejéből, amikortól kezdve újrafogalmaztam az életem értelmét.
Ezt a kérdést a Transzformáció játék szellemének tettem fel először, de kiderült, hogy minden segítő eszköz (Ji-king, Symbolon) ezt a kérdést várja tőlem. Részletgazdagon meg is kapom a választ a problámára, az útra a problémán keresztül és az eredményre is, ha követem az útmutatást immár huszonharmadik éve.
Ki vagyok én, ma? - A pálmafa
A mórok templomaiban tilos az emberábrázolás. Az embert ők pálmafákkal szimbolizálják. A körvonalukban egyforma pálmafák az emberek egyformaságára utalnak. A mintázatuk, a színük mindnek más, ahogy nem vagyunk egyformák legbelül mi sem. A mintázat geometrikus és növényi ábrázolás lehet.
A pálmafa életfának is beillik.
Így mindegyikünk élete belerajzolható ebbe a pálmafába.
Ki vagyok én, ma?
Ez az a bizonyos mintázat a pálmafában. Ha csak egyenes vonalakat, köröket és íveket vagy növénymintázatokat használhatok a belső terem kitöltésére, vajon hogyan tölteném ki saját belső teremet?
Milyen színeket használnék?
Milyen lenne engem megtapintani?
Milyen lenne az ízem?
Milyen lenne az illatom?
Milyen lenne a hangom?
Hol nőnék legszívesebben?
Mi lenne a nevem?
Ki vagyok én, ...? - Serendipity
Milyen szinten sikerül az életvilágban magamat helyzetbe hozni és számomra kedvező életformát kialakítani? (Lokális szinten – Én)
Ki vagyok én honpolgárként?
Ki vagyok én európai polgárként?
Ki vagyok én planetáris polgárként?
Ki vagyok én szellemi polgárként?
Ki (mi) vagyok én transzcendentális énként?
Ki van tudatalattimban, és ki vagyok én a tudatalattimban?
Ki vagyok én tudáspolgárként? (Mely stratégiákat alkalmazom és miért?)
Mindezek alapján mi a tudáspolgár-stratégiám? Mi a jövőstratégiám?
U.i.: Hogyan válaszoltam ezekre a kérdésekre? (rutinból, belülről, stb.) (Nincs a kérdésre végső válasz. Minden ebben a pillanatban igaz csak.)
szolga dolgában
bátor, oroszlánszívűsegítő - leo
A segítő személye - LEO
Napkeleti utazásban tűnik fel egy olyan szereplő, aki számomra megtestesítője az igazi segítőnek, LEO. Knecht (jelentése: szolga) főhősünk segítője.
Az újabb kiadású Napkeleti utazás utószavában, hogy H.H. Zarándokunk útját Leo egyengeti, mint egyfajta lelki vezető. Akit ki-ki másképp értelmezett, volt aki a harcos pápa típusával, de volt, aki Hesse "Löwe" (oroszlán) nevű macskájával azonosította. Lehet akár az Oroszlán, állatövi jegy a naptárban, s mint ilyen az uralkodóval, a királlyal azonosítható archetípus. Mint rövidítések L.ux E.x O.rient, vagy is a fény hazája, Napkelet is lehet. "Leo tehát azt az idealizált alakot testesíti meg, aki keletről, a fény hazájából származik, szolgáló és uralkodó is egyúttal. Vagyis egy olyan eszményi vezetőt testesít meg, aki ellentétben a napi politikai csatározásokból győztesen kikerült diktátor-alkattal egy ezredéves hagyományokkal rendelkező, hierarchikus szervezet tagjaként válik irányítóvá...." (Horváth Géza: Az új kiadás fordítója írta) Egy Volker Michels nevű Hesse-kutató rátalált a Hesse-hagyatékban egy füzetre, amely L.E.O. cím alatt tizenhat Ji-King szimbólumot tartalmazott. Ez pl. szinkronisztikus azzal, ahogy én is a ji-king-haiku-kalligráfiákkal illusztráltam ezt a feldolgozásomat. De amikor az enyém készült, még nem volt tudomásom erről.
"Mindenkinek csak egyetlen igazi megbízatása van: hogy önmagára találjon. Végezheti, mint költő, mint őrült, mint próféta, vagy mint bűnöző. Ez nem a mi dolgunk, sőt végső soron jelentősége sincs. Nem az a dolgunk, hogy kitaláljunk magunknak egy sorsot, hanem az, hogy megtaláljuk saját magunkat, s azt teljességgel és töretlenül éljük végig." (Hermann Hesse)
LEO - Oroszlán jegyű/aszcendesű segítőim valójában mestereim/tanítóim, akik nélkül nem lennék itt.
Áprisi névnap a Leó és két mesteremnek egy áprilisi napon a névnapja Ilma/Andrea. S felnőttkori barátságaim közt sok oroszlán.
Leó (Leonard) a fölöttünk lakó 4 éves kisfiú neve, kinek trappolására ébredünk áprilisi költözésük óta...
Angoltanár korában volt a "zuram" is London Leo hangja a nyelviskola hanganyagában.
A télen a Lánchíd oroszlánjai mellett egy Lego oroszlán is készült, az unokámmal elkészítettük a háziasított verziót is.
.jpg)
Oroszlán:
Leo
Az Oroszlán csillagkép a nemeai oroszlánról kapta a nevét, akit Héraklész pusztított el a tizenkét munkájának egyike során. A szörnyet Zeusz helyezte az égre Héraklész hőstette emlékére. A nemeai oroszlán egyébként az Orthosz nevű kutya és ennek édesanyja, Ekhidna gyermeke, a thébai Szphinx testvére volt, akit Héra, mások szerint Szeléné nevelt fel.
hatalom, akarat, egyéniség, nagyszerűség, nemzőerő, kreativitás, szexualitás
Egy férfi ül a trónon, és a hatalmi jelvényeket tartja kezében. A korona szimbolizálja, hogy hatalmasabb a többieknél (és ragyogóbb, mert koronája aranyból van). A jogar (amely a buzogányból származik) arra mutat rá, hogy anyagi értelemben is ő a leghatalmasabb. Az országalma azt a világot jeleníti meg, amelyen uralkodik. A trónja emelvényen helyezkedik el, tehát mások felett áll. A háttérben a napkorong, amely mindig is az egyiptomi napkirályok szimbóluma volt. Úgy hiszi, ő a korlátok nélkül uralkodó, senki sem versenyezhet nagyságával és dicsőségével.
Szilárd Leó az egyik "Marslakó"fizikusunk...
Még gyermekként elhatározta, hogy valamiképp meg fogja mentetni a világot, és ez a tudomány iránti elkötelezettségénél is erősebb vezérelve maradt egész életében. Ez az eszme mozgatta akkor is, amikor az 1920-as évek derekán javaslatot tett a Bund – egyfajta élcsapatként működő társadalmi közösség – megalakítására. Tervezete szerint a Bund lett volna „az olyan emberek szövetsége, akik gondolkodását mélyen áthatja a vallásos érzés és a tudományos szemlélet… Ha meglenne az a varázslatos képességünk, hogy már igen fiatalon felismerjük a felnövekvő nemzedékek „legkiválóbb” egyedeit… képesek lennénk független gondolkodásra nevelni őket, és szoros közösségben oktatva őket létrehozhatnánk egy szorosan összetartó szellemi vezető osztályt, amely a maga erejéből lenne képes a folyamatos megújulásra”. Ennek az „osztálynak” a tagjait nem illette volna vagyon és dicsőség, viszont rendkívüli felelősséget kellett volna a vállukra venniük. Nemcsak azt tartotta lehetségesnek, hogy „egy ilyen csoportosulás informálisan, de hatékonyan befolyásolja a közéletet, de azt is, hogy akár a politikai rendszer részeként, a kormányzat és a parlament mellett, illetve a kormányzat és a parlament szerepében gyakoroljon közvetlen befolyást a közügyekre”. Úgy vélte, hogy egy harminc–negyven megfelelő emberből álló mag elegendő lenne a szervezett működés beindítására, de soha nem sikerült ennyi embert toboroznia, pedig az ötletet (új és új formában) élete későbbi szakaszában is többször elővette.
„Gyermekkoromban két dolog érdekelt: a fizika és a politika, de soha nem gondoltam, hogy e két terület valaha kapcsolatba kerül egymással. Valószínűleg politikai tájékozottságomnak köszönhetem, hogy életben maradtam, s a fizikának köszönhetem, hogy érdekes az életem” – emlékezett vissza később.
Francis Crick, a DNS szerkezetének és szerepének Nobel-díjas megfejtője jegyzett fel egy történetet: Enrico Fermit sok minden érdekelte, így az élet eredete is. Egyszer baráti társaságban ezt mondta: „A Tejútrendszerben van legalább százmilliárd csillag, többé-kevésbé olyanok, mint a Nap. Sokuk körül bolygók keringenek, egyeseken folyékony víz is előfordul. A vízben a csillagfény hatására kémiai vegyületek szintézise indul meg, az óceánból langyos tápláló leves válik. Ebből az erőlevesből önreprodukáló struktúrák táplálkoznak. A természetes kiválasztódás belőlük mind fejlettebb, komplexebb lényeket hoz létre. Civilizációk kelnek életre, velük tudomány és technika. Újabb és újabb bolygókat keresnek fel ezek az értelmes lények, bejárva az egész Tejútrendszert. Ezeknek a rendkívül okos lényeknek a figyelmét aligha kerülheti el egy olyan szép bolygó, mint a Föld. De hát akkor hol vannak?” A kérdésre a jelenlévő Szilárd Leó rögtön válaszolt: „Itt vannak közöttünk. Kicsit furcsa az angol kiejtésük. Magyaroknak mondják magukat.”
Segítő Leom - Az én Napom pedig a Halakban, ezzel a Buddha-alakkal, akivel készítettem is egykor egy képzelt riportot... https://yvette-hildegard.blogspot.com/2020/04/az-igaz-ut.html
egzisztenciális válság, megsemmisülés érzése... kötődik hozzá.
Míg magam is segítőként működök a leghatékonyabban, ha a "NagyEgész" felől nézek rá az életemre. Segítem mestereim/tanítóim munkáját, s a legkisebbek/legesettebbek ügyeit intézem, ha lehet minél kisebb felhajtással a személyem körül. Az okoz örömöt, ha lekerekednek a szögletesen zötykölödő dolgok, és egy kicsit benne lehetek ebben a folyamatban, mint egyik igazgyöngyszeme az univerzum gyöngyhálójának.
A nagy hatórerő
A hatalom - szolgálat
„A szolgálat törvénye. Aki sokáig akar élni, annak szolgálnia kell. Aki viszont uralkodni akar, az nem lesz hosszú életű. - Akkor miért törekszenek rá annyian, hogy urak legyenek? – Mert nem tudják mivel jár ez. Vannak néhányan, akik uralkodásra születtek, de ők eközben is vidámak maradnak és egészségesek. Viszont a többiek, akik pusztán a törtetésük révén válnak urakká, azok mind a semmiben végzik."
C. G. JUNG - JI KING
Jung kétségkívül sokat tett azért, hogy a Ji King ismertté váljon Európában. Az ő tanácsára, és Richard Wilhelm, majd annak halála után fia, Helmut Wilhelm ellenőrzése alatt ültette át angol nyelvre - Wilhelm fordítása alapján - a könyvet egyik tanítványa, Cary F. Baynes.
Az 1951-ben kiadott műhöz Jung nagyszabású bevezetőt írt, melyben elméleti fejtegetésbe bocsátkozik az általa megalkotott szinkronicitás elvről.
Jung a Ji Kinget már a Wilhelm-féle fordítás előtt ismerte, s amellett, hogy az archetipusok legcsodálatosabb gyűjteményének tartotta, megfelelő eszközt látott benne ahhoz, hogy a véletlen egybeesések mibenlétét - melyre szinkronicitás elvet alapozta - tanulmányozza általa.
Órákat töltött azzal, hogy a jóspálcikákat kínai módra manipulálva meditáljon az ítéletek jelentése fölött, s mély benyomást tettek rá az ősi jóskönyv frappáns válaszai.
Jung a Ji Kinget a kínai kultúra "spirituszának" tartotta.
Hitte, hogy a könyv "élő valóságának" megtapasztalásával a nyugati ember a keleti szellem puszta csodálójából vagy kritikus szemlélőjéből annak résztvevőjévé válhat.
Ji csing, vagy Ji king; fordítása: Változások könyve), az ókori Kína öt nagy szent könyvének egyike. Az i. e. 3000-re datált művet eredetileg életvezetési, jövendölési céllal használták, s hasonló céllal használják a mai napig, de filozófiai-bölcseleti értéke is máig elvitathatatlan.
Jung kétségkívül sokat tett azért, hogy a Ji King ismertté váljon Európában. Az ő tanácsára, és Richard Wilhelm, majd annak halála után fia, Helmut Wilhelm ellenőrzése alatt ültette át angol nyelvre - Wilhelm fordítása alapján - a könyvet egyik tanítványa, Cary F. Baynes.
Az 1951-ben kiadott műhöz Jung nagyszabású bevezetőt írt, melyben elméleti fejtegetésbe bocsátkozik az általa megalkotott szinkronicitás elvről.
Jung a Ji Kinget már a Wilhelm-féle fordítás előtt ismerte, s amellett, hogy az archetipusok legcsodálatosabb gyűjteményének tartotta, megfelelő eszközt látott benne ahhoz, hogy a véletlen egybeesések mibenlétét - melyre szinkronicitás elvet alapozta - tanulmányozza általa.
Órákat töltött azzal, hogy a jóspálcikákat kínai módra manipulálva meditáljon az ítéletek jelentése fölött, s mély benyomást tettek rá az ősi jóskönyv frappáns válaszai.
Jung a Ji Kinget a kínai kultúra "spirituszának" tartotta.
Hitte, hogy a könyv "élő valóságának" megtapasztalásával a nyugati ember a keleti szellem puszta csodálójából vagy kritikus szemlélőjéből annak résztvevőjévé válhat.
Ji csing, vagy Ji king; fordítása: Változások könyve), az ókori Kína öt nagy szent könyvének egyike. Az i. e. 3000-re datált művet eredetileg életvezetési, jövendölési céllal használták, s hasonló céllal használják a mai napig, de filozófiai-bölcseleti értéke is máig elvitathatatlan.
Az európai tudományos életben a 19. századtól láttak napvilágot különböző kiadásai, melyek közül a legelismertebb Richard Wilhelm 1924-es német nyelvű fordítása. Magyar nyelvre többek között Pressing Lajos, Deseő László és Karátson Gábor ültette át. Müller Péternek talán az egyik legjobb könyve.
A Ji csing a természeti törvények felismerésén keresztül rávezeti olvasóját a világegyetem működésére és a tao szerinti élettel való harmóniára, valamint a helyes gondolkodásra. Egy olyan rendszert nyújt, ami szimbólumok segítségével magyarázza meg, miként történnek a dolgok a világban és az emberben. A szimbólum megragadásának, a jóslat kifejtésének eszközeként a cickafarkkóró szárából készült pálcikákat használták. Ez az egyetlen olyan könyv, amely túlélte a kínai civilizáció minden korszakát (több könyvégetést is).
Alapjeleit, a nyolc kuát (a James Legge-féle angol fordítás alapján elterjedt nevén trigramot) Fu-Hszinak, a mitikus égi császárnak tulajdonítják, aki egy sárkánylovon ülve jegyezte le őket, ahogy kiemelkedett a Sárga-folyóból. E nyolc jelet az Égben és a Földön lezajló folyamatok leképződésének tekintették.
Úgy fogták fel ezeket, mint amelyek állandóan átalakulnak, ahogy a világ jelenségei is állandóan egymásba történő átalakulásban vannak. A nyolc jel tehát nem a dolgokat ábrázolja, hanem azok mozgásirányát.
Ven király és Csou hercege, a Csou-dinasztia uralkodói írták hozzá az első magyarázatokat. Ezek az ítéletek. Ekkor már 64 jelet (hexagramot) használtak, melyek úgy jöttek létre, hogy az eredetileg használt három vonalat kiegészítették hatra, s ezek variációiból jött létre a 64 jel.
Majd ezután nem sokkal jöttek a képek, amik tovább bővítik a hexagramok jelentéstartalmát.
Ezek egy részét Konfuciusz és tanítványai jegyezték le, akik kutatták a Változások Könyvét. Minden jelhez így tartozik ítélet és kép is, melyek tömören, ám a teljesség igényével világítják meg, hogy az adott jel milyen állapotot jelöl, s hogy annak mik a nehézségei és a lehetőségei. Egyik jel sem jobb a másiknál, ahogy egyik állapot sem.
A Ji csing a természeti törvények felismerésén keresztül rávezeti olvasóját a világegyetem működésére és a tao szerinti élettel való harmóniára, valamint a helyes gondolkodásra. Egy olyan rendszert nyújt, ami szimbólumok segítségével magyarázza meg, miként történnek a dolgok a világban és az emberben. A szimbólum megragadásának, a jóslat kifejtésének eszközeként a cickafarkkóró szárából készült pálcikákat használták. Ez az egyetlen olyan könyv, amely túlélte a kínai civilizáció minden korszakát (több könyvégetést is).
Alapjeleit, a nyolc kuát (a James Legge-féle angol fordítás alapján elterjedt nevén trigramot) Fu-Hszinak, a mitikus égi császárnak tulajdonítják, aki egy sárkánylovon ülve jegyezte le őket, ahogy kiemelkedett a Sárga-folyóból. E nyolc jelet az Égben és a Földön lezajló folyamatok leképződésének tekintették.
Úgy fogták fel ezeket, mint amelyek állandóan átalakulnak, ahogy a világ jelenségei is állandóan egymásba történő átalakulásban vannak. A nyolc jel tehát nem a dolgokat ábrázolja, hanem azok mozgásirányát.
Ven király és Csou hercege, a Csou-dinasztia uralkodói írták hozzá az első magyarázatokat. Ezek az ítéletek. Ekkor már 64 jelet (hexagramot) használtak, melyek úgy jöttek létre, hogy az eredetileg használt három vonalat kiegészítették hatra, s ezek variációiból jött létre a 64 jel.
Majd ezután nem sokkal jöttek a képek, amik tovább bővítik a hexagramok jelentéstartalmát.
Ezek egy részét Konfuciusz és tanítványai jegyezték le, akik kutatták a Változások Könyvét. Minden jelhez így tartozik ítélet és kép is, melyek tömören, ám a teljesség igényével világítják meg, hogy az adott jel milyen állapotot jelöl, s hogy annak mik a nehézségei és a lehetőségei. Egyik jel sem jobb a másiknál, ahogy egyik állapot sem.
Mindegyik egyszerre van jelen a világban, s bár különféle helyzetekben, egyazon teljesség különböző arculataiként.
C. G. JUNG – H. HESSE
1877. július 2-án született Calw városában.
Család nagyon vallásos.
A szülők több évet töltenek Indiában misszionáriusként.
Anyai nagypapa neves orientalista, India-kutató volt. Ő gyakorolt nagy hatást Hermann Hessére.
Iskolás éveiben túlságosan élénknek tartják nevelői.
Szigorú iskolákba küldik. Ahonnan ki is csapják.
Majd Bad Bollba küldik egy ördögűző atya mellé, itt öngyilkosságot kísérel meg. Ezért Stettenbe kerül elmegyógyintézetbe, ami nagyon megrázza.
Pfisterer atya nyújt neki menedéket Baselben. Majd újra visszakerül a szülői házba és a gimnáziumba, mely mellett egy óragyárban segédként dolgozik.
Mellette a Nagypapa könyvtárában műveli magát.
Könyvesboltokban, antikváriumokban dolgozik.
Költemények és életrajzok írása: (pl.: Assisi Szent Ferenc)
Megnősül: Maria Bernoullit, egy zongoraművésznőt vesz el.
Vidékre Baden mellé költöznek: 3 fia születik
Több folyóirat munkatársa. Több könyve jelenik meg (Kerék alatt, Innenső oldalon, Szomszédok, Gertrud, Vargabetűk
Indiába utazik. Jegyzetek Indiáról, Rosshalde
Világháború: erkölcsi krízis. Új alapokra helyezi gondolkodását.
Knulp, A magány zenéje.
Új elbeszélői módban kezd el írni. Eszmei mondanivaló fontosabb, mint az esztétika…
Apja meghal, fia súlyos beteg, felesége elmegyógyintézetben. Ő is idegösszeomlás határán. Jung tanítványa J. B. Lang kezeli.
A NAPKELETI UTAZÁS
A pusztai farkas és Az üveggyöngyjáték 1927 és 1929 között írta Hesse ezt az elbeszélését, amelynek a tárgya ezúttal is az önmegismerés: az utazás a benső én, az egyéniség legmagasabb rendű állapota felé.
Az egész földet behálózó titkos szövetség tagjai nem sokkal a nagy háború után elhatározzák, hogy zarándokútra indulnak a mesés keletre.
A kezdeti lelkesedés és önfeledt ünnepségsorozat után megérkeznek a morbiói völgybe, s itt vesz döntő fordulatot a sorsuk…
Az egyik életrajznak szánta a Nobel-díjas Üveggyöngyjátékban
ÉLETRAJZ
Nagyon érdekes szellemi játékra akadtam az Üveggyöngyjáték olvasása kapcsán.
A szabadság napjaira, éveire a Kasztáliában tanuló diákoknak az volt a feladata, hogy rendre ÉLETRAJZOT kellett írni: egy úgynevezett életírást, azaz egy kitalált s tetszés szerinti korba helyezett önéletrajzot. A tanuló feladata az volt, hogy valamely régebbi kor környezetébe és kultúrájába, annak szellemi égöve alá képzelje vissza magát, abban kitaláljon egy neki megfelelő létformát.
" Ebben a szabad játékos formában az ősi ázsiai újjászületés- és lélekvándorláshit maradéka élt tovább - minden tanár és diák jól ismerte azt az elképzelést, hogy mostani létét korábbiak előzhették meg más testben, más korokban, más feltételek között Szigorú értelemben véve ez persze nem volt hit, még kevésbé valamiféle tan. Gyakorlat volt, a képzelőerő játéka, hogy megváltozott helyzetekben és környezetben képzelhessék el Énjüket. ...óvatos behatolást gyakoroltak letűnt kultúrákba, korokba országokba. Megtanulták, hogy álarcként, egy entelecheia mulandó öltözeteként szemléljék saját személyiségüket. "
Mind ezeknek a bizonyos "Önéletrajzoknak" az egyike.
Mindegyikben ott van ő személyesen is, valamelyik szereplőjének a bőrében.
És ettől élő és hiteles Hesse. Nemcsak fikciók és "lehetett volna"-k hanem megtörtént események, amikből nagyon sokat tudunk tanulni. Mert valami hasonlók történtek/történnek velünk is mint Hesse hőseivel.
A Demiánban sokszor gondoltam fiaink iskolai hányattatásaira…
De Narcis és Goldmund, a barátságról szóló legszebb írások egyike.
Régen az ember mint, afféle regényt olvasta, pedig ezeknek mind szakrális, pszichológiai tartalmai vannak. Egyik-másik szereplő korban és időben átmegy egy másik regénybe, mint mellékszereplő.
Az egész életművét Egységként látom.
Látszik az indiai indíttatás, a buddhista/taoista egységszemlélet.
Amikor újra és újra olvasom a könyvét, olyan érzésem van, mintha az ő szemével olvasnám.
Mintha Hesse lennék magam is. Annyira benne élek abban az atmoszférában …
1877. július 2-án született Calw városában.
Család nagyon vallásos.
A szülők több évet töltenek Indiában misszionáriusként.
Anyai nagypapa neves orientalista, India-kutató volt. Ő gyakorolt nagy hatást Hermann Hessére.
Iskolás éveiben túlságosan élénknek tartják nevelői.
Szigorú iskolákba küldik. Ahonnan ki is csapják.
Majd Bad Bollba küldik egy ördögűző atya mellé, itt öngyilkosságot kísérel meg. Ezért Stettenbe kerül elmegyógyintézetbe, ami nagyon megrázza.
Pfisterer atya nyújt neki menedéket Baselben. Majd újra visszakerül a szülői házba és a gimnáziumba, mely mellett egy óragyárban segédként dolgozik.
Mellette a Nagypapa könyvtárában műveli magát.
Könyvesboltokban, antikváriumokban dolgozik.
Költemények és életrajzok írása: (pl.: Assisi Szent Ferenc)
Megnősül: Maria Bernoullit, egy zongoraművésznőt vesz el.
Vidékre Baden mellé költöznek: 3 fia születik
Több folyóirat munkatársa. Több könyve jelenik meg (Kerék alatt, Innenső oldalon, Szomszédok, Gertrud, Vargabetűk
Indiába utazik. Jegyzetek Indiáról, Rosshalde
Világháború: erkölcsi krízis. Új alapokra helyezi gondolkodását.
Knulp, A magány zenéje.
Új elbeszélői módban kezd el írni. Eszmei mondanivaló fontosabb, mint az esztétika…
Apja meghal, fia súlyos beteg, felesége elmegyógyintézetben. Ő is idegösszeomlás határán. Jung tanítványa J. B. Lang kezeli.
A NAPKELETI UTAZÁS
A pusztai farkas és Az üveggyöngyjáték 1927 és 1929 között írta Hesse ezt az elbeszélését, amelynek a tárgya ezúttal is az önmegismerés: az utazás a benső én, az egyéniség legmagasabb rendű állapota felé.
Az egész földet behálózó titkos szövetség tagjai nem sokkal a nagy háború után elhatározzák, hogy zarándokútra indulnak a mesés keletre.
A kezdeti lelkesedés és önfeledt ünnepségsorozat után megérkeznek a morbiói völgybe, s itt vesz döntő fordulatot a sorsuk…
Az egyik életrajznak szánta a Nobel-díjas Üveggyöngyjátékban
ÉLETRAJZ
Nagyon érdekes szellemi játékra akadtam az Üveggyöngyjáték olvasása kapcsán.
A szabadság napjaira, éveire a Kasztáliában tanuló diákoknak az volt a feladata, hogy rendre ÉLETRAJZOT kellett írni: egy úgynevezett életírást, azaz egy kitalált s tetszés szerinti korba helyezett önéletrajzot. A tanuló feladata az volt, hogy valamely régebbi kor környezetébe és kultúrájába, annak szellemi égöve alá képzelje vissza magát, abban kitaláljon egy neki megfelelő létformát.
" Ebben a szabad játékos formában az ősi ázsiai újjászületés- és lélekvándorláshit maradéka élt tovább - minden tanár és diák jól ismerte azt az elképzelést, hogy mostani létét korábbiak előzhették meg más testben, más korokban, más feltételek között Szigorú értelemben véve ez persze nem volt hit, még kevésbé valamiféle tan. Gyakorlat volt, a képzelőerő játéka, hogy megváltozott helyzetekben és környezetben képzelhessék el Énjüket. ...óvatos behatolást gyakoroltak letűnt kultúrákba, korokba országokba. Megtanulták, hogy álarcként, egy entelecheia mulandó öltözeteként szemléljék saját személyiségüket. "
Mind ezeknek a bizonyos "Önéletrajzoknak" az egyike.
Mindegyikben ott van ő személyesen is, valamelyik szereplőjének a bőrében.
És ettől élő és hiteles Hesse. Nemcsak fikciók és "lehetett volna"-k hanem megtörtént események, amikből nagyon sokat tudunk tanulni. Mert valami hasonlók történtek/történnek velünk is mint Hesse hőseivel.
A Demiánban sokszor gondoltam fiaink iskolai hányattatásaira…
De Narcis és Goldmund, a barátságról szóló legszebb írások egyike.
Régen az ember mint, afféle regényt olvasta, pedig ezeknek mind szakrális, pszichológiai tartalmai vannak. Egyik-másik szereplő korban és időben átmegy egy másik regénybe, mint mellékszereplő.
Az egész életművét Egységként látom.
Látszik az indiai indíttatás, a buddhista/taoista egységszemlélet.
Amikor újra és újra olvasom a könyvét, olyan érzésem van, mintha az ő szemével olvasnám.
Mintha Hesse lennék magam is. Annyira benne élek abban az atmoszférában …
............
Szinkronisztikus jelenség:
Egy XVIII. kerületi gyermekotthonból tűnt el Knecht Jázmin és Knecht Kamilla április 14-én. Előbbi 160 centiméter magas, hosszú, világosbarna hajú, kék szemű. Eltűnésekor fehér pulóvert, fekete nadrágot, fekete sportcipőt viselt. Utóbbi pedig 155 centiméter magas, hosszú, világosbarna hajú, kék szemű. Eltűnésekor zöld, kapucnis pulóvert és zöld nadrágot viselt.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése