2023.06.15. Szereposztás
Szereposztás, szereplőválogatás - Színház/Filmszínház az egész világ?!
Úgy érzem mintha minden virradatkor újra és újra "castingolás"- szereplőválogatás lenne a világban.
Az éjszakai sötétség és a hajnal határán csikorogni kezdenek a fogaskerekek és csigasorok, majd felgördül a nagy 3-4-5 D-s függöny, felkúszik a Nap a keleti horizontra és megvilággítja az életterünket. Személyekre lebontva kapjuk vagy választjuk az aznapi szerepet a Nagy Színjátékban vagy az Életfilmben.
Milyen szerepet fogadunk/vállalunk el önként, miközben tudva tudjuk, hogy kik/mik is vagyunk valójában?!
Van egy keleti módszer, mely szerint tekintsek mindenkit (anyámat / apámat / gyerekemet / főnőkömet / barátomat / ellenfelemet / stb), aki megjelenik környezetemben nap-nap után, megvilágosodottnak.
Csak egyedül én nem vagyok megvilágosodott.
A megvilágosodottak, egyébként foglalkozásukat tekintve színészek, akik eljátszák az aznapi szereposztásnak megfelelő szerepüket az élet-színházban/élet-filmben.
Eljátszák pl. a harcost, a szépséget, a közvetítőt, anyát, apát, az uralkodót, a szolgálót, a társat, a csábítót, a szószólót, a mestert, a bolondot, és az angyalt, a jót/a gonoszat egyaránt.
Az egész komplex színmű/film azért íródik át újabb és újabb szereposztásban és helyszíneken, a megvilágosodott szereplők azért játszák el ezeket a szerepeiket, hogy én is végre megvilágosodjak.
....
Színház(Filmszínház) az egész világ...
Színház az egész világ,
És színész benne minden férfi és no:
Fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár
Életében, melynek hét felvonása
A hét kor. Első a kisded, aki
Dajkája karján öklendezik és sír.
Aztán jön a pityergő, hajnalarcú,
Táskás nebuló: csigamódra és
Kelletlen mászik iskolába. Mint a
Kemence, sóhajt a szerelmes, és
Bús dalt zeng kedvese szemöldökéről.
Jön a párduc - szakállú katona:
Cifra szitkok, kényes becsület és
Robbanó düh: a buborék hírért
Ágyúk torkába bú. És jön a bíró:
Kappanon hízott, kerek potroh és
Szigorú szem és jól ápolt szakáll:
Bölcseket mond, lapos közhelyeket,
S így játssza szerepét. A hatodik kor
Papucsos és cingár figura lesz:
Orrán ókula, az övében erszény,
Aszott combjain tágan lötyög a
Jól ápolt ficsúr - nadrág; férfihangja
Gyerekessé kezd visszavékonyodni,
Sípol, fütyül. A végső jelenet,
Mely e fura s gazdag mesét lezárja,
Megint gyermekség, teljes feledés,
Se fog, se szem, se íny tönkremenés!
(William Shakespeare - Fordította: Szabó Lőrinc)
......
Szereposztás és szeplőválogatás - Filmhelyszínek/Színről színre
Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert Isten. (1Korinthus 13:12 RÚF)
.......
Korábbi írásaim az Életszínház/Életfilm témaköréhez
I.
Út és mellékutak
Volt, hogy Buddha Nyolc Rétegű Ösvényén* jártam, majd később a Kálvárián, a Feltétel Nélküli Szeretet Keresztútján. Ma egy térképen láttam meg minden utat, amelyen jártam, és amin még nem.
.jpg)
Paul Klee: Út és mellékutak (1929)
Paul Klee volt a térkép rajzolója. E mediterrán színekben pompázó térkép fekete útjain törekszem az Óceán felé.
Mottó: „Jézus a vele való személyes kapcsolatban tárja fel előttem igazi arcát, így ismerhetem meg őt.” (Horváth István Sándor)
Elsőre inkább riasztó mátrixnak tűnnek azok a tömbök, melyek életem fő ciklusait testesítik meg. Majd egyre részletgazdagabbá válik a táj, és a sok vonal kereszteződése egy-egy elhajlást mutat. Itt kezdődik az én Újvilágom, ahol a sarkok és szögletek eltűnni látszanak. Nincs többé sarokba állítás sem, büntetésként.
Sőt a síkból kilépve, a kívülről-felülről látás képességét is megszereztem, míg távol jártam a Partvonaltól.
Több út is vezet az Óceánhoz, és mindegyik valami különlegességet ígér.
Ők a lehetőségeim széles választéka.
A szinkronisztikus jelenségeket az életemben talán így ábrázolnám, ahogy Paul Klee. Elindulok egy úton, amely mellett párhuzamosan futnak a már megkezdett utak. Némelyik hirtelen véget ér, vagy éppen az én utamba fut.
Végül megérzem-megértem-meglátom a lényeget, azt, hogy a rokonaim-ismerőseim-barátaim vagy akár a velem kapcsolatba kerülők is, mind-mind az általam nem választott lehetőségek útjain járnak.
Egyfajta tükrök ők.
Mi lett volna, ha például a sok gyereket szülő anya szerepét vállaltam volna, vagy a szüleit gondozó és végül társ nélkül maradót… Vagy a fiatalon elözvegyültet egy kisgyerekkel… Vagy árvákat maga után hagyót… Vagy a karriert vágyó, mindent ennek alárendelőt… Vagy az állandóan nyüzsgő, egy pillanatig sem nyugton maradót… Vagy egy szent apáca életét élőt… Vagy a szeretőt… Vagy a féltékenykedőt… Vagy a második feleséget… Vagy felelősség elől a házasságból házasságba menekülőt… Vagy a mindenkire irigykedőt… Vagy a hitetlent, aki még a szemének sem hisz… Vagy a felnőni nem tudót vagy nem akarót… Vagy az anyagiakban dúskálót… Vagy akinek csak a külcsín fontos és nem a belbecs… Vagy a családot rettegésben tartót… Vagy a hatalmaskodót… Vagy az örökké búbánatost, a bűntudatkeltő ábrázatút… Vagy az állandóan egy kicsit beteget, a meggyógyulni nem akarót… Az állandóan panaszkodót, akivel nem lehet jót tenni. Vagy folyton elégedetlent, akinek szavajárása, hogy jó-jó, de… Vagy az állandóan valakit megmentőt, de magát mindig pácban hagyót… Vagy a csapodárt, aki hol ezért rajong, hol pont az ellenkezőjéért… Vagy az önmaga elöl is bujkálót…
Vagy az állandó Istenkeresőt, aki tán mindegyikben felismeri önmagát.
Igen, azt hiszem, ez az utolsó szeretnék lenni ma.
Most elindulok ezen a középső, széles úton, de nem középen, ahogy ezt várnád. Fontos, hogy a Te utad is közel legyen az enyémhez, s néha összetalálkozzunk. Néha a mellékutak kereszteződéseiben találkozhat tekintetünk, és több tömbön keresztül párhuzamosan futhatunk.
Mit látok most?
Előttem az Út nyílegyenes, keresztutak szegélyezik jobbról és balról. Bárányfelhők nyája a fejem fölött, melyet a lemenő Nap mindig más színűre fest a sárgától a narancspíroson át, egészen a sötétliláig. Az égi bárányok kiskolompja egybecseng a város templomainak harangjával. Esti misére hív az egyik mellékút kis kápolnája. Rövid kitérőt teszek, és belebújok az egyszemélyes kápolnámba, mely a magam szőtte palást maga. Rajta minden apostol és a születésem lenyomatát képező csillagkép és bolygó. A Keresztút tizennégy stációja és a keresztnevem betűiből kirakott anagramma hirdeti, hogy hol a helyem a világban és mi a teendőm. Itt éjszakázom ma a csillagok alatt.
Reggel kimegyek a Főútra, és hátamat melegíti a felkelő Nap. Fájós vállamra teszi kezét a Fény, és szárnyalásra biztat. Tárjam ki karjaim, és csak engedjem, hogy a termik magával ragadjon fel…fel…. Megteszem…
Legyen meg a Te akaratod!
Szűnik a gravitáció, és én madártávlatból látom a tájat. Szabályos rendezettségben az elvetett mag, a sárgálló búzamező, mellette piroslik a pipacs, zöldell a pázsit, kék harangvirágok zúgnak. S fehér orgona illata száll. Az évszakok egyszerre vannak itt, ebben a nézőpontban.
A hó is lassan betakarja az egyik dimenziót.
Együtt körözünk itt a sólymokkal, galambokkal, sárga- és feketerigókkal, gólyákkal, varjakkal, sirályokkal, sasokkal, és végül a Főnix madár is fölrepült, maga mögött hagyva az elpusztult város romjait.
Nagyon messze, a távolban hallatszik az Óceán morajlása, ritmusosan, ahogy egy mantra vagy egy haiku.
Valahogy így:
Utolsó lábnyom
a parti homokon, mit
a tenger felold
* A Nyolcrétegű Ösvény
- Helyes megértés
- Helyes elhatározás
- Helyes beszéd
- Helyes cselekvés
- Helyes életmód
- Helyes törekvés
- Helyes koncentráció
- Helyes meditáció
Ez a nyolcrétegű ösvény megmutatja a buddhista életmód szabályait, vagyis a KÖZÉPUTAT, amely az érzéki örömök és az aszkézis önsanyargatása közötti középút. (Forrás: talita.hu)
http://talita.hu/magazin/ut-es-mellekutak-kepmeditacio-paul-klee-kepe-alapjan/
.......
II.
„Választásairól lehet egy embert a legjobban megismerni.” Szondi Lipót
Életünkben hányszor, de hányszor választunk!
Boldizsár Ildikó meseterapeuta egyik előadásán felhívta rá figyelmünket, hogy minden nap választások elé állít az élet. Méghozzá általában három lehetőség közül kell választanunk. Nem mindig gondolunk bele, hogy egy választásunktól nemcsak a saját életünk változik meg, hanem a családunké, a munkatársainké, a barátainké, de még a hazánké, a Földünké, sőt az Univerzumé is.
A példamese főhőse hármas útelágazódáshoz ér. Az útjelző táblán a három útirány:
Ha erre mész, a lovad éhen hal, de te nem.
Ha erre mész, te halsz éhen, de a lovad nem.
Ha erre mész, a szárnyas farkas széjjeltép.
Vajon melyik utat választja a főhős? A főhős pedig mi vagyunk.
Mondd, te kit / mit választanál? – hangzik fel a dal az István, a király rockoperában is.
Az egyik „primitív” indián törzsnél például a törzsfőnök hét generációval előre gondolja át, amikor választ a lehetőségek közül. A mesehőshöz hasonlóan nehéz alternatívák közül kell választania például a „civilizált”, tudatos magyar állampolgárnak a mostani országgyűlési választáson is.
A mi országgyűlési/önkormányzati választásunk
A szavazást megelőző 50. napon kezdődik a képviselő-választás hivatalos kampánya. Szinte mindennap teletömve mostmár leginkább az on-line postafiókunk a jelöltek és önjelöltek arcképével és programjával. Csoportosíthatjuk őket: ki szimpi, ki nem az…
Van jelölt ki telefonon ajánlgatja magát és a pártja programját. No, nem személyesen, hanem a gépre felvett hangjával automata telefonálgat random módon. Már-már zaklatásnak érzem... Ezt végighallgom, de van akinek a neve hallatán le is csapom a telefont.
A választottunk négy évre meghatározza majd, hogyan élünk, ő képvisel és dönt helyettünk. A lényeg, hogy mi választjuk meg őt.
A felelősség tehát a mienk, a civilizált, tudatos magyar állampolgároké, akik elmegyünk szavazni.
Gyerekkori választásaink
Vannak nézetek, miszerint apát-anyát is magunk választunk. De ha nem is ez az első választásunk, akkor ott vagyunk csecsemőként anyánk kezében, és már válogatunk: milyen ételt, ruhát utasítunk el, és milyen játék, takaró, szokás lesz az, amit még húsz-harminc évvel később a házasságunkba is magunkkal viszünk.
Az is biztos, hogy majdnem minden gyerek első szavai között ott a „NEM”, s ezt többször mondja ki, mint az IGEN-t. Nem megtenni bizonyos dolgokat, ez egy igazi gyerekkori hőstett is lehet akár. Állampolgári engedetlenség a javából, ahogy Thoreau mester mondaná.
Aztán jön az óvoda, az óvónéni, aki szimpi vagy nem szimpi… A lényeg, hogy három évig ő lesz, akivel több időt töltünk el, mint anyánkkal / apánkkal. Kellően ki tudjuk-e fejezni akkor, hogy mi tetszik, mi nem tetszik? Ha nem, akkor veszi kezdetét a frusztráció… Amit, ha tovább viszünk az iskolába és felnőtt életünkbe, vagy belenyomorodunk, vagy mi nyomorítunk meg másokat.
A lényeg az, hogy őszinték tudjuk lenni, magunkhoz leginkább, s hogy legyen módunk és eszközünk kimondani, ha fáj. Feltétlenül kell hozzá egy tudatos és cselekvőképes anya / apa, nagyszülő, pedagógus, aki meghallja, meglátja mindezt.
Egy szó, mint száz, jó lenne, ha felnőtté válva is meg tudnánk őrizni a nemet mondás képességét!
Barátok választásának kérdései
Szerinted mi a barátság? Van-e barátod? Miért ő a barátod? Te választottad, vagy kölcsönösen választottátok egymást? Hogy lettetek barátok? Voltak valaha is kétségeid a barátságotok felől? Borult-e fel barátságod azért, mert ő a legutóbbi választáson egy másik pártra szavazott?
Ez például vízválasztója lehet egy barátságnak.
Felnőttkori választásaink
A felsőbb iskoláinkat, munkahelyünket vajon magunknak választjuk-e, vagy a szülői elvárásoknak felelünk meg? Később halálunkig sínylődünk egy örömtelen munkahelyen, csak mert apukának / anyukának az életét ezzel teljesítjük be, sőt a gyerekünkkel is elkövethetjük ugyanezt a bűnt. Olyan pályát választunk neki, amit magunknak választanánk, így örökítve át a családi átokmintázatot.
A párválasztás
Mi a mérce? Mi alapján dől el, hogy ki lesz életünk párja? Ha kiválasztom, s ő is kiválaszt engem, vajon mindent tud-e rólam, ami egy együttéléshez szükséges? Tudja-e, hogy rosszabb napjaimon miket gondolok és teszek, nehéz helyzetekben is kiállom-e a hétpróbát? Ismeri-e a gyenge pontjaimat?
Az esküvő csak egy nap az életünkben, amikor lehet, hogy IGEN-t mondtunk, de utána jönnek a szürke hétköznapok. Kikiabálhatjuk a boldogságunkat a tizenkét ajtós limuzin tetőablakán, aztán másnap szembesülünk azzal a ténnyel, hogy annak, akivel összekötöttük az életünket, sajnos „büdös a lába”, és ez így marad örökre, csak mert nem vettük tudomásul, hogy ez az egyik gyenge pontja.
Választani mindennap kell
Én a három lehetőség közül a legnehezebbet választom ezután is. Igen, jól látod: azt, hogy a szárnyas farkas széjjeltépjen.
.jpg)
Ezt teszem nap-nap után. Hiszen, ha széjjeltépett is jónéhányszor a szárnyas farkas, de túléltem, sőt a lovam is, és újra összerakom, ami még használható belőlem. S ezzel a hiányos, sérült test-lélek-szellemmel járom hármas útelágazódástól hármas útelágazódásig az utamat ezután is.
http://talita.hu/magazin/valasztasaink/
.....Egy igazán ritkán látható film az ÖN-TÉR-KÉP, mely nem csak a magyar nemzet lelkiállapotára, hanem a nemzet tagjaként az én lelkiállapotomra is rákérdezett.
A Uránia mozi honlapján a filmismertető mellett az illusztráció egy hatalmas fa fényképe, amely a mocsárban áll derékig. A fényképből olyan kivágást készítettek – bizonyára tudatosan -, hogy a fa csúcsa hiányzik, s a vízben nem látszik a fa tükörképe sem.
Az Újév számomra mindig az újrakezdés, az újrastrukturálás lehetősége, ennek részeként idén is a rendszeres mozizás beiktatásával. Lám január második vasárnapján hogy-hogy nem, már rám is talált az ÖN-TÉR-KÉP – a magyar nemzet lelkiállapota című, Zseni Annamária és Jelenczki István által fémjelzett dokumentumfilm. (Tavaly kölcsönkaptam tanítómesteremtől, Szász Ilmától az ÖN-TÉR-KÉP könyvváltozatát, melyet az ünnepek alatt el is kezdtem olvasni.)
Ez az a film tehát, amely segíti idén újra beindítani a már tavaly elkezdett folyamatokkal az évemet?!
Igen, az ÖN-TÉR-KÉP, mely nem csak a magyar nemzet lelkiállapotára, hanem a nemzet tagjaként az én lelkiállapotomra is rákérdezett.
Az Uránia mozi előcsarnokában maguk az alkotók fogadták a nézőket. Ők személyesen adtak a kezébe mindenkinek egy rövid fogalomtárat a magyar nemzet jelenét meghatározó lélek-részek fogalmi definícióival, majd a rövid szóbeli bevezetőben a filmhez kaptunk egy kis „használati utasítást”, s hogy ne csüggedjünk el a film első része után… Mert igen is jó a végkifejlet.
„2013-ban kezdtünk dolgozni a magyar nemzet lelkiállapotának feltárásán, megfogalmazásán. A nemzet lelkében megőrződött, elfelejtett, illetőleg elfelejtetett, vagy a hazugságok során meghamisított ÖN-KÉP-re kérdeztünk rá, megpróbáltuk előhívni a nemzet emlékezetéből azokat a drámai történéseket, amelyek meghatározták, és a mai napig meghatározzák a magyar nemzet lelkiállapotát. Módszerünk a nemzetállítás technikája volt, amellyel másfél éven át dolgoztunk, majd pedig az így kapott anyagot sok száz órán át elemeztük, értelmeztük.
A nemzet sorsát befolyásoló, meghatározó évszázados, évezredes történelmi események lenyomatát a nemzet lelkületének tudattalanja őrzi. A rendszerek működésében mindig ott van a kiegyenlítődésre való törekvés, amelyet a rendszer lelkiismerete vezet. Nincs tett következmény nélkül, legyen az belülről, vagy kívülről jövő bűn a Nemzet ellen.
Az elvégzett nemzetállítási munkánk előrehaladtával egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy olyan anyag birtokában vagyunk, amelyet valamilyen formában közre kell adnunk.
Elsőként film formájában fogalmaztuk meg a munka eredményeit.
A térkép nem azonos a tájjal. A mindennapjainkat a tájban éljük, részei vagyunk. A térképek a tájban való eligazodásunkat segítik. Megmutatják a rejtett utakat, járható ösvényeket, tiszta forrásokat. Filmünk olyan belső térképpé tud válni, amely megkönnyítheti, hogy a tájban eligazodjunk, és ne tévesszünk irányt. Bízunk abban, olyan érzelmi hatása van, amely a megtisztulás erejével hat.„(Zseni Annamária és Jelenczki István)” (Forrás: Uránia Nemzeti Filmszínház)
A fogalomtár címszavai:
- nemzet
- nemzeten kívüli tényező
- egyetemes szeretet
- rend tudat, struktúra
- a nemzet pozitív érzelmei
- a nemzet fájdalmai
- indulat
- szakrális, transzcendens rész
- identitás
- az anyagi realitáshoz való kapcsolódás
- a múlthoz fűződő feldolgozatlan érzelmek
- lelkiismeret
- revans
- életerő
Ekkor a képzeletbeli stáblistában a nemzet helyébe magamat helyettesítve még testi érzeteim is lettek a film bizonyos szituációiban. Az én könnyem is kicsordult, ahogy a szakrális, transzcendens részt megtestesítő lány szeméből folyt patakokban a könny, amikor a magyar nemzet a szemébe nézett. Akkor eszembe jutott az én megtérésem, a Saulusból Paulusba váltásom.Korábban a családi átokmintát követve hibát hibára halmoztam, majd egy komoly betegség után megtaláltam e családi átok gyökerét és tudatosan kerestem, s találtam új utat.
Korábban munkám volt, mára hivatásom lett. A családi minta szerint a munkába bele kellett gebedni, mára a hivatásomban fáradhatatlanul és kreatívan kiteljesedhetek. A legkisebbek és a legelesettebbek ügyét szolgálom a magam módján.
Korábban némán tűrtem, mára kimondom, ha fáj. Megtanultam kérni. Szeretném a segítségedet kérni, abban hogy…! – ez a varázsmondat, melynek senki sem tud ellenállni. Jézus ezt a kérést hallja meg, s nyomban segít.
Korábban túlvállaltam magam, mára tudom, hogy hol vannak a határaim. Nemet is tudok mondani.
Korábban gyenge voltam, s össze is törődtem, mára ott lettem a legerősebb, ahol eltörtem egykor.
(Nők pálfordulása – cikk a talita.hu-ról)
Miközben a nemzet és saját lelkiismerete a farkasszemet nézéstől eljutott a felelősség elvállalásán át a bocsánatkérésig és a megbocsátásig, a másik két fogalom, a rendtudat, struktúra támogató jelenléte és a pozitív érzelmekkel való bátor szembesülés pedig számomra is elhozta a katarzist.
Igen, idén is rendrakással és az életem részeinek és egészének újrastrukturálásával járulhatok hozzá a nemzet és az univerzum mint a „nagy egész” javához.
Az életem továbbra is a finomításról szól majd, nem a tökéletességről.
„Gyógyítani annyi, mint egésszé tenni. Ami egész, az nem tökéletes, hanem teljes.” (Carl Gustav Jung)
A film végére a fa képe is teljessé válik. Teljes a koronája és a tükröződése is.
A kép forrása
https://montazsmagazin.hu/ter-kep-szubjektiv/
.....
IV.
VIGYÁZAT, ŐZIKETERROR!
Ne tagadd, tudod te is, hogy miről / kiről beszélek! Az őziketerror eszközével élő ember olyan nagyon szelídnek tűnik első látásra, mint egy őzike, de verbálisan, mentálisan s van, hogy fizikálisan is agresszív, nagyon csúnyán meg tud bántani. Te pedig a jelenlétében folyamatosan védekezel és magyarázkodsz, még a súlyfölösleg-páncélod is őtőle nő rád.
Hogyan ismered fel már a kanyarban az őziketerroristát?
Őziketerrorista lehet például az anyukád / anyósod, apukád / apósod, férjed / feleséged, gyereked, bármely rokonod, barátod, kollégád, sőt – ha néha magadba nézel – te magad is.
Ha teszem azt ő az anyukád vagy anyósod például, és épp ott fekszik egy önmagának okozott betegség / baleset miatt, vasággyal együtt 40 kilósan, félholtan a kórházban vagy akár otthon, és ugráltatja az egész családot. Semmi sem elég jó, gyors, szép, rendes stb. neki, az étel nem finom, a búzakorpa, amit hoztál neki, nem elég szemcsés, a lepedő nem elég egyenes, túl hideg / meleg van, titokban kimegy a konyhába, és újramosogat utánad még ily’ halálos betegen is.
Ha a férjed / feleséged, akkor hernyótalpas bakanccsal száguld át a lelkeden nap mint nap, és folyamatosan azt sugdossa a füledbe, hogy nem vagy elég jó neki, meg úgy egyáltalán semmire se. A te munkád az övéhez képest nudli! Különben is ő megfeszül a családért, neked más dolgod nincs, csak eeez… És különben is kosz, piszok, rendetlenség van, és még kövér is vagy, ja és miattad neveletlenek a gyerekeitek is.
Ha ő a kollégád, akkor állandóan nyakig van a munkában, míg szerinte te semmit sem csinálsz, és soha nem segítesz neki… A pótcselekvéseinek és önigazolásainak már a nézésébe is belefáradsz. A munkaidőd jelentős részét pedig ő köti le. Azon veszed észre magad, hogy már csak az ő utasításainak végrehajtásával foglalkozol, de úgy, hogy folyamatosan szemkontaktusban vagy vele, s eközben a magad munkájára nem jut időd.
Ha az őziketerrorista egy leánygyermek, akkor már háromévesen olyan, mint egy női diktátor. Rád néz az óriási, ártatlan kék szemeivel, hátracsapja a gyönyörű szőke sörényét, és addig dirigál, amíg a játszótéren mindenki azt nem csinálja, amit ő akar – olvasom én fiús anyaként a Lurkóvilágban.
A lényeg, hogy addig nem vagy biztonságban, míg be nem azonosítod, hogy ő egy igazi, hús-vér őziketerrorista!
Majd a következő lépés, hogy tetten érd az őziketerrorista-cselekmény első pillanatát, és azonnal NEM-et mondj. Ne ugorj az első-, de a második szóra sem! Majd ülj le egy órára egy közeli csendes parkban, és gondolkodj el azon, hogyan vált ő őziketerroristává.
Én azt gondolom, hogy a múltjában megbúvó kóros és kielégíthetetlen szeretethiány miatt, amit álcának használ, mögé bújik, erre hivatkozik folyton-folyvást.
Így gondolkodik egy valamire való őziketerrorista:
„Engem nem szeretett senki, vagy nem eléggé, vagy nem jól. Nekem semmi nem volt jó az életemben, hát most gondoskodom róla, hogy neked se legyen! Bosszút állok rajtad az egész elrontott életemért! Rajtad kérem én számon a gyötrelmes életem minden egyes pillanatát, nem máson. Hiszen adva vagyok neked, mint anyád, apád, gyereked, házastársad, rokonod, fogadj el tehát engem ilyennek, amilyen utálatos vagyok! Én már nem fogok megváltozni erre a kis időre.”
Lásd meg a lázas igyekezetében ezt az álcát, ami mögé bújik, és ahonnan parancsolgat. Vedd fel te is ezt az álcát, mint a kaméleon, s így legyél tükör számára. Lássa magát, hogy milyen is ilyenkor… Csak utánozd őt kellő komolysággal és némi humorral. (Ezt csinálja Bagi-Nacsa is, amikor celebjeinket szembesíti a gyengeségeikkel.) Lehet, hogy ilyenkor még magadban is felfedezed az őziketerroristát?! Magunkkal pedig olyan elnézőek tudunk lenni! Végül az is megtörténhet, hogy megértjük és leszereljük – saját fegyverével – az őziketerroristát.
Segítségként gyerekkorunk meséjét, A didergő királyt használhatjuk kézikönyvnek. Ebből kiolvasható, hogy milyen a jó mondat, kérdés / kérés, amit még a megkérgesedett szívű Király (az ego) is meghall, megért:
– Ejnye, de rossz bácsi vagy te, király bácsi!
Ebben a mesében, míg a nép egy nyikkanás nélkül, bávatagon tűri, hogy saját királya felégeti az országot, csak azért, mert ő fázik, addig egy kislány egyenesen megmondja az őziketerrorista királynak, hogy rossz bácsi. Gyermeki egyszerűséggel a szemébe mondja. A királyt ez nagyon mélyen érinti, mert ő azt gondolja magáról, hogy bölcs uralkodó. Vissza is kérdez rá azon nyomban.
– Ácsi, kislány, ácsi! Mért vagyok rossz bácsi?
A leányka pedig kertelés nélkül mondja, hogy miért:
– Azért, mert leszedetted a házunk tetejét – pityergett a csöppség, de abban a nyomban el is mosolyodott –, ejnye, de jó meleg van tenálatok!
A leányka a végén bölcsebbnek bizonyul a királyánál, mert meglátja, hogy legbelül a király is jó ember, csak eddig nem tudta kimutatni a szeretetét. Ezért fázott. Azzal, hogy mindent felégetett maga körül, megfagyott körülötte is minden. Amint meglátja kegyetlen önmagát a kislány tükrében, azon nyomban felmelegszik a szíve, és ettől egész környezete is: vége a terrornak.
http://talita.hu/magazin/vigyazat-ziketerror/
......
V.
A karakterek és szerepszemélyiségek
A RÉSZ ÉS AZ EGÉSZ - A TELJESSÉG FELÉ
A SAJÁT ÉLETFILM FORGATÓKÖNYVE
Olyan kétszemélyes társasjátékra hívom Önt, amelyben saját életéről készítünk filmforgatókönyvet két szemeszteren át, heti 3 órában közösen.
Öné - a forgatókönyvíráson kívül - a főszerep és a rendezés joga is.
Magam támogató, kreatív segéderőként szolgálom az Ön életfilmjének minden pillanatát.
Megismerkedünk a forgatókönyvírás alapvető kritériumaival, majd végigjárjuk az alkotói folyamat minden lépcsőjét.
Mindezt dokumentáljuk - 120 A4-es oldalból, oldalanként 4000 karakterből, azaz összesen 480 000 leütésből áll majd a forgatókönyvünk.
A végére garantált az önmegismerés.
Rejtett képességeink is felszínre kerülhetnek.
Új mederbe terelhetjük életünket általa.
SYMBOLON KÁRTYA - MINT HÍVÓKÉP
A Symbolon kártya archetipikus képekben megjelenített asztrológiai segítség. A kártyák a tizenkét asztrológiai állatövi jegyet tizenkét szerepszemélyiségként jelenítik meg, amelyek ugyanúgy élnek bennünk, mint a szereplők a színpadon. Sokszínű kapcsolatban állhatnak egymással, többféle arcot (vagy álarcot) ölthetnek, más és más a szerepük. Amikor asztrológiai módszerekkel szeretnénk előbbre lépni az önismeretben, eszközünk a horoszkóp, benne bolygók, jegyek, házak. A Symbolon kártyák segítségével egyszerre értelmezhetjük ezek kapcsolatait, és az elénk táruló képeken keresztül megértjük, milyen történet részei vagyunk.
https://montazsmagazin.hu/a-bolond-es-az-artistalany-1/
A Bolond személyiségfejlődésének stációi
https://yvette-hildegard.blogspot.com/2015/09/a-bolond-szemelyisegfejlodesenek-stacioi.html
..........
VI.
kYVETítés - FILM/ELMÉLKEDÉS BLOG
filmélmények, filmelemzések, filmkritikák, filmajánlások, filmmeditációk... ...kedves barátoktól, ismerősöktől is...
https://kyvetites.blogspot.com/
FÉNY - KÉNYRÁ
https://drive.google.com/file/d/1MM47Wk6XXdXBwPQtm16NZkN5zPB_M-Zf/view?usp=drive_link
Megjegyzések
Megjegyzés küldése