Önemlékezés gyakorlataim 11.0: Meditáció - Képmeditáció
https://sites.google.com/site/szaszilmahonlapja/2-hazam-magyarorszag?authuser=0
https://artandflow.com/
Egészen új megközelítésben szemlélve a műalkotásokat, nem csak az alkotók, hanem önmagam valóságára is ráébredhettem e meditációs alkalmakon. Jónéhány problémám megoldására találtam rá e képek segítségével.
Volt, hogy egy kineziológus segítségével, aki hívóképekkel is dolgozott az oldások során, háromszor is megkaptam Caravaggio Pálfordulós festményét. Amiből kiderült, hogy a térd-problémáim szellemi-lelki gyökere az alázat témáját hordozza. Akkor az alázat hiányáról, később a "túltolásáról" szólt számomra ez a kép.
Egy mostani képmeditácó pedig az Alászállás az alvilágba címet viseli, lehet példa arra, milyen jó önemlékés gyakorlat lehet ez a módszer. A hívóképek mindegyike az ókori mitológia Persephoné történetét mutatta be. https://hu.wikipedia.org/wiki/Perszephon%C3%A9
A Vízöntő "PerszePál" után..."PerszePhoné" a Persze-család következő - a telefonáló :), tagja.
Átutazó a Vízöntő korban
Perszephoné (görögül Περσεφόνη; a rómaiaknál: Proserpina, neve előfordul még Persephone, Persephoneia, Perszephoneia, Phersephone, Persephassa, Phersephatta alakban is[1]) a görög mitológiában a termékenység, a termés istennője, Démétér és Zeusz lánya, Hadész elrabolt felesége. Előfordul Koré (görögül am. „lány”) név alatt is. Alakja valószínűleg már a görög mitológia előtt is létezett.
Hadész kérte Zeuszt, engedje hozzá feleségül Perszephonét, de Zeusz erre nem adott határozott választ.
Vitatott, hol rabolta el Hadész Perszephonét. Perszephoné a barátnőivel virágot szedett, és mikor kissé eltávolodott tőlük, meghasadt a föld és a mélyből előbukkanó Hadész fekete, sötétséget fújó lovaival elragadta, amik egy fekete szekeret húztak. Perszephonénak csak sikoltani maradt ideje – azt csak Hekaté, a Hold és mágia istennője hallotta meg. Héliosz napisten látta is, és a lányát kereső Démétérnek elmondta, ki volt a tettes. Démétér gyászba borult, egy időre az Olümposzon lakó istenekkel is szakított, és az emberek által neki szentelt templomban élt. Mivel nem figyelt a termésre, az nem ért be, és az emberiséget éhínség sújtotta. Zeusz ezért arra kérte Démétért, hogy térjen vissza, de Démétér erre csak akkor volt hajlandó, ha Hadész elengedi Perszephonét. Hadész ebbe beleegyezett, azonban csalfa módon gránátalmát adott neki, mert tudta, hogy aki az Alvilág étkeiből eszik, az végérvényesen soha nem hagyhatja el az Alvilágot. (bizonytalan, hogy Perszephoné egy vagy több magot, [elvileg 4-et]vagy egész gránátalmát evett-e meg).
Démétér csak úgy volt hajlandó visszatérni a feladatához, ha Perszephoné az év kétharmad részét vele, és csak a maradékot tölti az Alvilágban, Hádésszal.
Perszephoné ettől kezdve az alvilág úrnője: gyakorta megengedi a jó, arra méltó embernek, hogy az általa szeretett elhunytat visszavigye a felszínre.
Példaként Orpheusznak megengedte Eurüdiké feltámasztását – bár abba Hadész is beleegyezett. Vagy Alkésztisz története, aki saját életét áldozta férje helyett: Héraklész addig szorongatta Thanatoszt, a fekete leplű halált, míg az vissza nem adta Alkésztisz életét. Ehhez azonban Perszephoné hozzájárulása is kellett: Héraklész erejét csodálva eleresztette Alkésztiszt és visszahívta Thanatoszt a föld alá.
Perszephoné mítosza érthetővé tette az ókori görögök számára, hogy a termőföld miért lesz kietlen nyáron, az év egyharmadában, majd fordul termőre ősszel. Más értelmezés szerint Perszephoné leszállása az alvilágba a föld alatti silókban tárolt magok útját szemléltette.
De lehet ő PerszeFon-é?, az a moira/párka, aki fonja, és elvágja életünk fonalát?!
A Végzet
Jelölés: Bak/Halak, Szaturnusz/Neptunusz
Összegzés: megbékélés a sorssal, bölcsesség, megkeseredés, tehetetlenség a sorssal szemben, felmelegedés
A képen egy idős bölcs asszony látható, aki régies eszközökkel fonalat sodor. A három Moira egyikét szimbolizálja, a sors istennőit, akik megsodorják, lemérik és elosztják az emberek sorsfonalát. Az, aki képes egyetértésben élni sorsával, és aki megbízik a Moirákban, az éppolyan bölccsé válik, mint ők. Lelke keménysége feloldódik, gátjai (Szaturnusz) olvadni kezdenek az élet erejével szemben (Neptunusz). Ezt a folyamatot ábrázolja képünk is, amelyen olvad a hó, hamarosan kezdődik a tavasz, és az új élet a hóvirágok alakjában már meg is jelent.
a) A probléma
Hadilábon állsz a sorsoddal. Világossá kell tenned saját magad számára, hogy olyan útra tévedtél, amely élettelenné és keménnyé tesz. E pillanatban olyan ellenséges vagy, hogy senki sem találja meg a hozzád vezető utat. Süketnek tetteted magad a Moirákkal szemben, és nem akarod tudomásul venni, hogy a sors minden egyes új epizódját te szülöd, és az még véletlenül sem egy "gonosz" hatalom véletlen vagy akarattal létrehozott terméke.
b) Út a problémán keresztül
Egy belső döntés előtt állsz, amely nagy vívódást okoz benned. Két út létezik, amelyen megközelítheted problémádat: az egyik az életkörülményeiddel való kibéküléshez, tehát az elfogadáshoz vezet, a másik pedig elutasításhoz és megkeményedéshez. Lehet, hogy elszalasztod a lehetőségét annak, hogy megbocsáss (magadnak, másoknak vagy a sorsodnak). Két erő küzd lelkedért: a bölcsesség és a keserűség.
c) Eredmény
Magad is Moirává változtál. Jóindulatú és értő emberként nézel körül a világban, együttérzéssel és irgalommal eltelve azok iránt, akik kérlelhetetlen harcot vívnak saját sorsuk ellen. Bölcsességed most példaképükké válhat, mikor nehéz óráikra emlékeznek.
A moirák a végzet irányítói, az emberi élet fonalát szövő, gombolyító illetve elvágó három istennő a görög mitológiában.
A mondaköltészet eltérően hol Zeusz, hol Nüx (az éjszaka) lányainak mondja őket. Ez utóbbi felfogás egyenes az istenek fölé rendeli a sors urait. Nevük a hagyomány szerint a következő: Klóthó (Fonó), Lakheszisz (Sorsjuttató), Atroposz (Kérlelhetetlen). E nevekből csak a modern képzelet alkotta meg a képet, hogy Klóthó fonja, Lakheszisz eregeti és Atroposz elvágja az élet fonalát; az antik ábrázolásokban csak az első fon, a másik kettő sorstáblát vagy mérleget tart a kezében.
A moirák római megfelelői a párkák.
Mag a mélyben
Nagy mélységjáró vagyok. A harmincas éveim közepén hét évet a földalatt dolgoztam egy ablaktalan sötét szuterénben berendezett irodában, nyomdai előkészítőként, és ennek folyományaként az egészségem is mélypontra jutott...
Így ismerem a sötétség birodalmát elég alaposan...
A 2024. március 8-i alászálló meditációban új dologba botlottam odalent. Egy hatalmas leplombált agyagkorsóban élő magokra találtam. Készültem rá, hogy a nagy nehéz korsót felviszem magammal, de a kapuőr nem engedte, csak annyit, amennyi a két markomban elfér.
Az Újévben már harmadszor raktam ki a pálcikáimmal a 36. A fény elsötétedése c. koant. Amely jelben nekem egy fénycsíra várakozik az első tavaszi nap melegére.
Nos, a meditációban ebből a csírázni vágyó fénymagból, fénymagból hoztam én fel két marokkal.
A helyet pedig, ahonnan hoztam, beazonosítottam azóta a Dzsi-Pi-Eszemmel. Ez a hely nem más mint Napkor legmagasabb dombjának, a Golyóbisnak a belseje.
Napkor - A falut aranyló homokbuckák veszik körül, s itt emelkedik Szabolcs középső területének legmagasabb dombja is, a Golyóbis, melynek tetejéről a környék legszebb kilátása nyílik.
Egy korábbi történetem szól arról, hogy ez a fénycsíra hogyan is esett fogságba egy napon, amikor is a nagytekintéjű fizikus urak a fényebességgel száguldozó egyik fotont megállásra kényszerítették, valamikor a kétezres évek elején.
Akkor filmforgatás is volt itt az én virtuális valóságomban. A film arról szólt, hogyan próbálják kiszabadítani az anyag fogságába esett fényt?
Szellemi ingatlan - Deffinició: Az anyag a csabdába esett fény.
Akkor robbant le ugyanis Hildegard (korábbi neve 9, azaz Ő-Szinte'Tíz) nevű apácalány halványkék Fiat Unoja a falu határában, és részese lehetett a kiszabadítási kísérletnek. Ami, ha jól emlékszem nem járt sikerrel.
https://montazsmagazin.hu/napi-hyvoszo-cselekves-dontes-teremtes-3-0/
Eljátszottam ugyanis az életfilm forgatókönyv írásának a gondolatával, így a karaktereim között volt egy Bingeni Hildegardra emlékeztető alak, aki folyton döntéshelyzetben van:
A SZEREP – A MESTER ÉS/VAGY TANÍTVÁNY
Helyszín: A HÁRMAS ÚTELÁGAZÓDÁS VALAHOL KELET – MAGYARORSZÁGON
HILDEGARD – AZ APÁCA – NŐI RENDHÁZ – FŐANYA
Aki halványkék Fiat Unoban ül, halványkék apácaöltözékben, fülében fülhallgató. Lám az újidők apácái már ismerik és használják a világi technikákat (I-POD, GPS, SMS, E-MAIL, CHAT, NET, AI).
Megáll mellette egy távolsági busz. Egy fiatal pár felfigyel a különös látványra. A fiú meg is jegyzi: – Biztos Gangszta Zolit hallgat. Majd a busz tovább hajt.
Hildegard pedig áll tanácstalanul a hármas útelágazásban, autójában már csak 5 kilométere való benzin van, és már tegnap este óta nem evett.
Az útirányjelzőn itt is a három irány különös:
„Ha balra megyek, a lovam éhen hal, de én nem.
Ha jobbra megyek, én halok éhen, de a lovam nem.
Ha középsőn megyek a szárnyas-farkas széjjeltép.”
Melyik utat válasszam?
Előveszi Bibliát, és találomra felcsapja az egyik oldalon.
Ott, ahol egy kis cédulácska esik ki belőle, rajta írás: EZERJÓFÜVEK BOLTJA …
A cédulát még édesanyja tehette erre az oldalra. Az ő bibliája volt. Halálakor, 3 éve Hildegard örökölte.
A bibliája 386. oldalán az alábbiak olvashatók:
„Jézus a világ világossága
Egy másik alkalommal így beszélt Jézus: „Én vagyok a világ világossága. Aki követ, nem jár többé sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.”
Egyesbe teszi az autót, nagy gázt ad és füstölő kerekekkel elindul a középső úton, lesz, ami lesz.
5 kilométer és az autó köhögve leáll, de látszik a bezinkút piros, fehér, zöld logója.
Hildegardunk kiszáll, kiszedi a csomagtartóból az 5 literes marmonkannát. És elindul a benzinkút felé.
A kutas megtölti a kannát, majd a mai nap reklámfogásaként egy csomagban átnyújt Hildegardnak egy zacskónyi finom napkori pogácsát: – A cég ajándéka a mai napon – mondja.
Ja és nézzen be Napkorba, nagy események vannak. Filmforgatás lesz Karácsonyig.
Bingeni Hildegard: Az Univerzum Tojása
„…a mi Naprendszerünket ábrázoló látomását mutatja be, a 12. században látott 10(!) bolygóval!. Fontos a felső sorba helyezett bevágás, ami a formafölötti minőségbe vezet, valamint a sok kicsi csillag, ami más Univerzumok létét mutatja. A központi kis kört, a mi Földünket egy nagy finomanyagi (asztrál) világ veszi körül, majd egy nem egészen tökéletes, de már aranyszínű szellemi világ következik, és utána a tökéletes szellemi világ, tökéletes (isteni) Nappal.” (Szász Ilma)
Az én Hildegardom: Az Univerzum tojása
„Te nem az univerzumban vagy, hanem az univerzum vagy, annak is belső része. Végső soron nem egy személy vagy, hanem egy fókuszpont, ahol az univerzum tudatosítja önmagát.” – Eckhart Tolle
Egy szó mint száz most jött el az idő a kiszabadításra.
És hogy-hogynem kiderült, hogy a leplombált agyagkorsóban, nem csak egy, hanem milliónyi fénycsíra esett fogságba.
Az agyagkorsó maga a FöldAnya méhe, melynek ornamentikája örzi a teremtés nagy összefüggéseit
Mag és/vagy Szem
https://www.mandalaportal.hu/mandala/magesszem.htm
„Nálunk a kenyeret adó búzának, általában minden gabonának szeme van. A szemes gabonát élet-nek hívja a magyar. A fa magja nem szem és a búzaszem csak a vetés alkalmával lesz mag (vetőmag), amikor az a hivatása lép előtérbe, hogy egy búzaszálat, egy addig nem élt növényt, egy teljesen különálló egyént teremjen. A magból keletkezett fának is van szeme: az a rügy, melyet egy más fára áttelepítünk (szemzés révén), hogy ott éljen és fejlődjék tovább. Ebből a szemből nem keletkezik önálló új egyén, egy azelőtt nem létezett élő lény (növény), mert a szemet felvevő alany marad meg csak és él tovább, miközben módosul, változik, új irányban gyarapszik a szem felvétele által. A szemben tehát nem a keletkező új életet, mint inkább a meglévő élet továbbfolytatását, fenntartását látjuk, és mivel a szemmel táplálkozunk, hogy a bennünk már meglévő életet fenntartsuk; azt mondhatjuk, hogy a szemmel a fenntartó, a tápláló, a továbbképző életerőt fejezzük ki. Ezzel szemben a mag a teremtésnek az, az eszköze, mely a szaporítás műveletében a termékenyítéssel, az alvó erők fölkeltésével új életet hoz létre. A magyar nyelv tanúságaként tehát a mag a teremtő erőt, a szem pedig a fenntartó erőt fejezi ki, és bizonyára hajdan is azt jelképezte, amikor a szavakat nem betűkkel, hanem jelképekkel írták le. Ha tehát nem mellőzzük nyelvünknek ma is nagyon kifejező és félre nem magyarázható, ide vonatkozó tanúságtételét: könnyen megértjük a szemformák reánk maradt jelentőségét és örökéletét.”
Huszka József: A Magyar Turáni Ornamentika története
Két út van, egyik a belső (alsó kör út, közelebb a forráshoz) és a másik a külső (felső kör út, távolabb a forrástól) út. A belső út egyenletes, míg a külső út enyhén hullámzik, az egyszer lent s az egyszer fent érzését szimbolizálva, vagyis több fájdalommal és elragadtatással (nem örömmel!) jár a felső kör út. Az alsó útról bármikor és minden nehézség nélkül átmehetünk az átjárón keresztül a felső útra (nincs lényeges irányváltoztatás!), de a felső útról visszatérni már nem egyszerű, mert szinte ellentétes irányt kell felvennünk (fordulópont). Ez azt jelenti, hogy nagyon könnyű lecsúszni, megbukni, de onnan visszatérni a fényre már sokkal nehezebb. Ha el akarjuk érni a spirális kört (megtapasztalni a befelé fordulást) szintén fordulópontokon keresztül, nem kevés lemondással, szemléletváltoztatással, gyökeres átalakulással érhetjük csak el. Ez a spirális kör a világ megszokott jobb sodrásával ellentétesen forog, mintha ezzel egyensúlyozná ki a világ sodrását, és állítaná meg az időt. Ez olyan mint a vihar szeme.
"Láttam egyszer egy filmet a Carla-hurrikánról. Légi felvétel volt, amelyen felhőkarcolók omlottak össze, hatalmas fák szakadtak ki tövestől, autók százait lepte el az árvíz, minden oszlop, kerítés, tető, útszéli bódé kavarogva repült a viharban, mocskos víz áradt a nagyváros romos utcáin, a magasban lilásfekete, tömör felhők torlódtak, homály volt, a levegő sisteregve és szünet nélkül üvöltött, de ahogy egyre feljebb és feljebb szállt a repülőgép, a füstös sötétség halványodott, ritkult, majd hirtelen kiderült az ég, csend lett, szikrázó, világos kék csend... A kék először ezüstté, majd vakító fehérré változott, s ahogy a gép némán úszott a fényes békességben, megszólalt a narrátor:
-A hurrikán szívében vagyunk.
Ez a hagiosz.
Ez a szentség."
Müller Péter: A Miatyánk spirituális értelme
„Az élet a finomításról szól, nem a tökéletességről.” (Dan Millman)
Alkimista szimbólumok
A magot befogadó anyaméh-korsóról pedig ez a rajz sorozat szól:
A mag a mélyben témáját leginkább leíró ji-king ábrázolásaim
A Pénzmúzeum alagsorában fotóztam - ji-king1- TEREMTÉS - Alkimia: Alfától Omegáig és a Görbült tér
A sakk nagyjából kétezer évvel ezelőtt Indiából indult el hódító útjára. Egy népszerű legenda szerint Shehram hindu király bölcs tanácsadója, Sessa ebn Daher találta ki ura unalmának elűzésére. A tudós mindössze annyit kért jutalmul az uralkodótól, hogy a sakktábla első négyzetére tegyenek egy szem búzát, a másodikra annak kétszeresét, azaz kettő szemet, a harmadikra szintén az előző kétszeresét, s így tovább. A király örömmel teljesítette volna a szerény kérést, ám kiderült, hogy a világon nincs annyi búzaszem összesen, amennyi a hatvannégy kockára jutott volna: több mint 18 trillió – egészen pontosan 18 446 744 073 709 551 615 – búzaszemet kellett volna elhelyezni a táblán…
Száz év alatt terem ennyi búza
Ha egy búzaszem átlagos súlya 40 milligramm, akkor a bölcs férfiú által kért mennyiség több mint 70 milliárd tonna búza lenne. Ha figyelembe vesszük, hogy manapság a Földön összesen mintegy 700 millió tonna búza terem évente, akkor a jelenlegi termelési technológia mellett száz év szükségeltetne ennyi búzaszem előállításához…
Svalbard Global Seed Vault: A mezőgazdaság jövőjének védelme a sarkvidéki mélységben
A norvégiai Svalbard szigetcsoport egy távoli szigetének örökfagyának mélyén fekszik a globális mezőgazdaság jövőjének szentelt erőd – a Svalbard Global Seed Vault. A gyakran „Doomsday Vault” néven emlegetett létesítmény a végső biztosítási kötvény a világ terményeinek sokféleségére vonatkozóan, amelynek célja, hogy megóvja több ezer növényfaj magját a potenciális globális válságoktól. Fedezzük fel ennek a rendkívüli magbanknak a jelentőségét és működését, amely a világ szélén található.
A biológiai sokféleség menedékhelye
A 2008-ban megnyílt Svalbard Global Seed Vault együttműködési erőfeszítésként jött létre, hogy biztonságos és biztonságos tartalék helyet biztosítson a világ termés sokféleségének. Jelenleg több mint egymillió vetőmagmintát tartalmaz szinte minden országból, és az élelmiszerek és a mezőgazdaság szempontjából kritikus növények széles skáláját öleli fel. Ezek a magvak a valaha felhalmozott növények sokféleségének legkiterjedtebb gyűjteményét képviselik, beleértve az olyan alapvető alapanyagokat, mint a búza, rizs és kukorica, valamint ritka és veszélyeztetett fajokat.
Tervezés és helyszín
Nem véletlen, hogy Svalbardot választották e globális magbank helyszínéül. Távoli fekvése és hideg klímája ideális környezetet biztosít a hosszú távú magtároláshoz. Maga a boltozat egy homokkő hegy mélyén épült, biztosítva a természetes fagyást és további védelmet nyújt a természeti vagy ember okozta katasztrófák ellen. A magvakat állandó -18°C-os (-0,4°F) hőmérsékleten tárolják, tovább biztosítva hosszú élettartamukat.
Globális részvétel és hozzáférhetőség
A Svalbard Global Seed Vault a globális együttműködés és a megosztott felelősség elvén működik. A világ országai és intézményei vetőmagmintákat helyeznek letétbe megőrzés, tulajdonjog és felhasználásuk ellenőrzése céljából. Szükség esetén, mint például a terméskiesés vagy a génállomány elvesztése, a betétesek visszavonhatják vetőmagjaikat, hogy helyreállítsák mezőgazdasági rendszereik sokszínűségét és ellenálló képességét.
Szembenézni az éghajlatváltozás kihívásaival
Az éghajlatváltozás, a biodiverzitás csökkenése és a geopolitikai instabilitás által jellemzett korszakban a Svalbard Global Seed Vault jelentősége még soha nem volt ekkora. Globális tartalékrendszerként szolgál, amely biztosítja, hogy a jövő kihívásaitól függetlenül az emberiség hozzáférjen az élelmezésbiztonsághoz és a mezőgazdasági alkalmazkodáshoz szükséges genetikai anyaghoz.
A remény és a kitartás szimbóluma
Gyakorlati célján túl a Svalbard Global Seed Vault a nemzetközi egység és előrelátás bizonyítéka. A globális közösség kollektív akaratát szimbolizálja, hogy szembenézzen a bizonytalansággal, és megőrizze az emberi megélhetés alapját – változatos és felbecsülhetetlen értékű terményeinket.
A trezor látogatása
Míg maga a trezor nem áll nyitva a nagyközönség számára a tárolt magvak biztonságának és stabilitásának biztosítása érdekében, a Svalbard szigetvilág egyedülálló és kirívóan gyönyörű sarkvidéki környezetet kínál a látogatók számára. A közeli Svalbard Múzeum Longyearbyenben betekintést nyújt a régió természettörténetébe és a magvak tároló kulcsfontosságú szerepébe a globális természetvédelmi erőfeszítésekben.
A megőrzés jelzőfénye
A Svalbard Global Seed Vault több, mint egy raktár; ez a remény jele, és hatalmas erőfeszítés a mezőgazdasági sokszínűség megőrzésére a jövő generációi számára. A változó éghajlattal és a bizonytalan jövővel szemben a páncélszekrény biztosítja, hogy bármilyen kihívás is álljon előttünk, a ma magvai a holnap termésébe virágozhassanak, biztosítva az élelmezésbiztonságot és a biológiai sokféleséget az elkövetkező években.
https://wheretogonext.me/svalbard-global-seed-vault-safeguarding-the-future-of-agriculture-in-the-arctic-depth/
Megjegyzések
Megjegyzés küldése