2023.05.12. Fagyosszentek

Idén napra pontosan érkeztek a fagyosszentek az Időkép szerint is. 

A fagyosszentek a magyar népi hagyomány szerint a Pongrác, Szervác, Bonifác napok (május 12., május 13., május 14.), valamint Orbán napjának (május 25.) a közös elnevezése. Az Ipoly mentén a néphagyomány Zsófia-naptól (május 15.) is fagyot várt.

Pongrác, Szevác, Bonifác

Fotó: tudomanyplaza.hu

A hőmérséklet csökkenése az év során máskor is előfordul; a májusi fagyok valószínűleg azért kaptak különös figyelmet, mert a zsenge növényzet leginkább ilyenkor sínyli meg.

A jelenséggel régóta foglalkoztak a meteorológusok, többek között Karl Dove, Richard Assmann és Wilhelm von Bezold. Bezold szerint a fagyosszentek idején Északnyugat-Európában rendszerint légnyomási maximum van, míg keleten és délkeleten alacsony a légnyomás. A légnyomásminimum közepe Magyarország, ahol az Alföld ebben az időben erősen fölmelegszik. A fagyosszentek jelenségével részletesen foglalkozott Hegyfoky Kabos, akinek A május havi meteorológiai viszonyok Magyarországon című munkája 1886-ban jelent meg a Természettudományi Társulat megbízásából. A lehűlés jelenségét nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában, Németországban és Lengyelországban is megfigyelték.

A néprajzban

A várható májusi fagyok miatt a kényesebb növények palántáit (uborka, paradicsom, bab) csak a fagyosszentek után ültették ki a szabadba.

Egy topolyai népi magyarázat szerint „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok – ezért haragusznak ránk emberekre és évről évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket”. E napokhoz időjóslatok is kapcsolódtak: például Nagydobronyban úgy tartották, ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható. Több vidéken is azt tartották, hogy ha az időjárás felhőtlen, akkor jó bortermés várható.

(Forrás: wikipédia)

......

SZENT PONGRÁC

+304. (?)

Pongrác története egy fiú hősiességének himnusza. A 6. században keletkezett szenvedéstörténete szerint szüleit korán elvesztette, s a tizennégy éves fiú nagybátyjával, Dénessel frígiai hazájából Rómába költözött. Épp abban az utcában, ahol megszálltak, lakott Kornél pápa és vele számos keresztény, akik hamarosan megszerették az élénk fiút, és főpásztoruk elé vezették. Kornél pápa fölismerte a fiú tiszta lelkületét, és megkeresztelte.

Dénes, az öreg barát meghalt, Pongrác azonban ekkor már tudta, hogy nem maradt árván. Részt vett a közösség imáin és áldozati ünnepein, amíg egy napon katonák el nem fogták, s a császár elé nem vezették. A császár megsimogatta arcát, és barátságos szóval kérte, hagyjon föl ,,babonaságával''. Pongrác félelem nélkül a szeme közé nézett, és ezt mondta: ,,Éveim szerint ugyan gyermek vagyok, mégis az enyém az én Uramnak, Jézus Krisztusnak az igazsága és ereje. Ezért a te intelmed nekem annyi, mintha az a festett kép beszélne ott a falon. Az istenek, akiknek imádását nekem parancsolod, csalók voltak. Nővéreiket meggyalázták és szüleiket sem kímélték. Ha ma egy hivatalnokod ilyen tetteket követne el, azon nyomban megöletnéd. És te nem röstelled, hogy ilyen isteneket imádsz?'' -- Diocletianus elnémult. Intett az őrségnek. A katonák elvitték a fiút, és lefejezték a Via Aurelián.

Pongrác sorsa minden korban élénk részvétre indította a hívőket. Tiszteletére az 5. századtól van bizonyíték. Symmachus pápa (498--514) bazilikát emeltetett a Via Aurelián lévő sírja fölé. Rómában fehérvasárnap az újonnan megkereszteltek ünnepi körmenetben a bazilikájához vonultak, ott levetették keresztelési ruhájukat és megújították hitvallásukat. Hitüket az ártatlan gyermek oltalma alá helyezték szeretetük és bizalmuk jeléként. E bizalom eskük megerősítéseként is szolgált bírói tárgyalásokon: a peres felek Pongrác sírjánál esküdtek meg arra, hogy igaz a vallomásuk. A késő középkor óta Pongrácot a tizennégy segítőszent közé sorolják.

Istenünk, kérünk, hallgasd meg Szent Pongrác közbenjárásában bizakodó Egyházadat, és add, hogy vértanúd könyörgésére mindig biztonságban éljünk, és odaadó szívvel szolgáljunk Téged! (Forrás: Szentek élete)

A Pongrác a görög Pankratész név latin Pancratius formájából származik, a jelentése mindenható erő. 

.............

SZENT SZERVÁC

Szent Szervác püspöknek jelentős szerepe volt a kereszténység terjesztésében Németalföld területén.

Maastrichtban a korábbi római templom helyére felépíttette a Miasszonyunk-templomot, amely ma is a város egyik vallási központja. Az eretnekek következetes üldözője volt. A legenda szerint 384 pünkösdhétfőjén, május 13-án halt meg. Szabadban lévő sírját soha nem lepte be a hó. Később templomot emeltek fölé, és búcsújáró hellyé vált. Sírjánál, ereklyéinél sok beteg meggyógyult. Szervác legendája szerint ősei Jézus Krisztus rokonai voltak. (Forrás: https://ma7.sk/kavezo/kik-is-a-fagyosszentek)

A Szervác a latin Servatius név rövidülése, a jelentése: a megmentett. 

...........

SZENT BONIFÁC
+1007 körül

Életéről így ír Hevenesi Gábor a 17. század végén:

Bonifác előbb a csehországi Brewnowban, majd Magyarország szent hegyén a Szent Márton apátságban volt Asztrik tanítványa. Mikor Asztrik kalocsai érsek lett, Bonifác utóda lett az apátságban. De nem tölthetett sok időt a kolostor békéjében, mert Szent István, aki egész országát meg akarta téríteni, 1004 körül Alsó-Pannóniába rendelte (ahol még nem volt mindenki keresztény). Apostoli feladatát oly komolyan vette, hogy nem csupán Krisztus nyáját gyarapította Isten igéjének hirdetésével, hanem a pogányoknak is hirdette az evangéliumot. Mikor ugyanis tudomására jutott, hogy Szent Adalbert, ki nem oly rég még társa volt Magyarországon a térítésben, a poroszoknál elnyerte a vértanúság koronáját, fölgyulladt benne a vágy, hogy ő is hasonló koronát nyerjen, s elhatározta, hogy késlekedés nélkül a küzdőtérre siet, mert abban bízott, hogy ő is elnyeri a vértanúságot. Isten meghallgatta kívánságát, a pogányok ugyanis megelégelték, hogy közülük oly sokat Krisztus hitére térített. Egy prédikációja közben csúfolni kezdték, s mivel nem hagyta abba a beszédet, karddal súlyos sebet ejtettek rajta. Bár nem halt meg azonnal, mégis vértanúnak kell tartanunk, miként halála után a hívők tisztelték. Az Úr 1007. esztendeje körül halt meg. (Forrás: Szentek élete)

A Bonifác férfinév a latin homo boni fati, azaz a jó sors embere jelentésű kifejezésből eredő Bonifatius férfinévre vezethető vissza. 

Fotó: Google.hu

SZENT ORBÁN

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)

„…Vidám hajnal pirult az orrán.”

A források mélyen hallgatnak arról, hogyan lett Orbán (Urban), a civilizált, finom modorú „urbánus” pápa – ezt jelenti a neve – Urbánka, a borisszák szentje. Életéről jóformán semmit sem tudunk, a II. vatikáni zsinat törölte is a római kalendáriumból. A hagyomány szerint I. Urbanus néven uralkodott 220–230 között. Uralkodása alatt nevéhez illően nyugalom honolt az egyházban. Legendája szerint ugyan mártíromságot szenvedett, szenvedéstörténetének azonban mindössze egy figyelemre méltó naptári vonatkozása van: kihallgatása során Szent Cecília (nov. 22.) felől faggatták, akivel együtt térített. Cecília és Orbán együttes emlegetése – a Tejút révén – újfent két, egymással szemben lévő időpontot köt össze az évkörön, az Ikrek és a Nyilas havát, s velük két Tejút keresztezte állatövi csillagképet: a Nyilast és az Ikreket.

A hagyomány szerint Orbán pápa rendelte el, hogy a misekelyhet nemesfémből készítsék, ezért kezében kehellyel, később szőlőfürttel ábrázolták. Lehetséges volna, hogy e szent jelképeknek – „Én vagyok az igazi szőlőtő” – mondta Jézus önmagáról (Jn 15,1) – tulajdonított profán tartalmat a középkori Európa nyers, civilizálatlan népe? Orbánt mindenesetre a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok választották patrónusuknak, szobrot, kápolnát szőlőhegyeken emeltek tiszteletére, képmása szőlőprést, hordót, kádárcéh-zászlót díszített.

Népi kultusza összefügg „égi születésnapjával,” és forrása a német-francia határ menti szőlővidék. Onnét jutott el a középkor végén hazánkba. Névünnepét, május 25-ét a nyár kezdőnapjának is tartották. A szőlőket azért helyezték oltalma alá, hogy megvédje a kora nyári szőlőkárok ellen. Erre utal, hogy az egri kádárcéh Medárddal együtt választotta patrónusának. Orbán-nap táján virágzik a szőlő, s ebben az időszakban még támadhat fagy, súlyos károkat okozva a szőlőkben. Ezért népünk Orbánt is a fagyosszentek közé sorolja. A finom modorú szent védencei elég neveletlenek. Ha neve napján szép idő járja, a további jó időért könyörgő körmenetek, szőlőjárások résztvevői hálásak, kegyesek a szenttel, szobrát felvirágozzák, borral öntözik, kelyhébe friss cseresznyét raknak; de ha nem, kővel dobálják, leköpdösik, megpálcázzák, csupasz feneküket kínálják feléje. (Forrás: Jeles napok)

Az Orbán férfinév a latin Urbanus névből ered, amelynek jelentése: városi. Női párja: Urbána. Vámbéri Ármin megemlít egy Khodzsa Orbán nevű búcsújáró helyet a „Dervisruhában Közép-Ázsián át” című könyvében. (wikipedia)

Weöres Sándor: Orbán

Alva jár az Orbán,
tornyot visz az orrán,
trombitások ülnek benne
három szekér polyván,
hú! trombitások
három szekér polyván.

Fújják egyre többen,
polyva szerteröppen,
rémes álmot lát az Orbán
polyva-fellegekben,
hú! rémes álmot
polyva-fellegekben.