2023.02.02. Szél

„Nem sietünk… A sivatag emberei vagyunk. … Ha valaki szeret, képes bármivé átváltozni, amit teremtett. Ha valaki szeret, egyáltalán nem kell értenie, mi történik, mert akkor minden benne megy végbe, s az ember széllé tud válni. Persze akkor, ha a szél segít.” Paulo Coelho: Az alkimista

 

Kisgyerekként kinézve a negyedik emeleti ablakból, azt gondoltam, hogy a szelet azok a hatalmas jegenyefák okozzák, amik az átellenben levő bérház kertjében álltak. Egy még ma is ott látható távolban.

Szél

Szélnek nevezzük a légkört alkotó levegő közel vízszintes irányú áramlását, amelyet helyi nyomáskülönbségek hoznak létre. A szél sebességét méter per másodpercben mérik, vagy erősségét Beaufort-skálán osztályozzák. A szélenergiának sokféle hasznosítása lehetséges. A szélerősség fajtái: szélcsend (legkisebb), szellő (épphogy megmozdul), szél, viharos szél, orkán.

Szélzsák (anemoszkóp), amely a szél irányát és erejét is szemléletesen mutatja
Kialakulásának okai


A két alapvető oka a légköri áramlások kialakulásának a terepfajták eltérő mértékű melegedése és a bolygó forgásából származó Coriolis-erő. Két eltérő nyomású légtömeg között ugyanis a levegő az alacsonyabb nyomású terület felé kezd áramlani, amíg a nyomáskülönbség ki nem egyenlítődik. Ezt módosítja a domborzat és a Coriolis-erő. A szél jellege és kiterjedése sokféle lehet, a domboldalakon fújdogáló szellőktől az óceánokat átívelő passzátszélig.

Az ábrán felülről lefelé láthatjuk a sarki magasnyomású területet, ahonnan a sarki keleties szelek fújnak, majd az alacsony nyomású poláris front következik. A légkör függőleges metszetében itt található a ciklonális frontális felemelkedés, ennek következtében ez egy csapadékos terület. Ettől délre helyezkedik el a nyugati szelek öve, majd a térítő. A térítőn magas nyomás uralkodik, ezért itt leszálló áramlás található, és a párolgás az uralkodó hidrológiai folyamat, ezért ez a régió száraz. Ezután a felszín közelében az északkeleti passzátok fújnak, az egyenlítői szélcsendes övig. Az ITCZ jelzi a Trópusi Konvergencia Zónát (Intertropical Convergence Zone), ahol az ÉK-i és DK-i passzátok találkoznak. Itt az erős emelő hatás miatt viharok, hurrikánok keletkezhetnek. Itt alacsony légnyomás uralkodik, és jelentős csapadék hull. A déli féltekén hasonló a helyzet, ugyanazok az övek találhatók meg, mint az északin.

A nagy földi légkörzés

A bolygónk forgásából adódóan három egymásba kapcsolódó szélrendszer alakult ki.

Passzátszelek

Az Egyenlítőn, ahol a napsugarak beesési szöge a legnagyobb, a levegő a leginkább felmelegszik. A felmelegedő levegő feláramlik, és a felszálló mozgás hatására lehűl, eléri a harmatpontot, megtörténik a kicsapódás. Ezért mindennapos a csapadékképződés az Egyenlítő vidékén. A felsőbb légköri rétegekben lehűlt levegő a térítők mentén leszáll, száraz, csapadékmentes időt eredményezve. A térítőkön kialakult magas nyomású zóna felől az Egyenlítő felé áramlik a levegő. Irányukat a Coriolis hatás változtatja, ezért az Északi-félgömbön ÉK-i, a Déli-félgömbön DK-i passzátszél alakul ki. Ezek a Föld legállandóbb szelei. Irányukat és sebességüket általában nem változtatják meg, de ha igen, akkor a változás előre jelezhető. Szabályos viselkedésük miatt ezeket a szeleket a kereskedelemben használták fel, ezért „kereskedelmi szél”-nek is nevezik.

Nyugati szelek

Mozgásuk közben hatalmas íveket futnak be, ez a meanderező mozgás, amelyekből ciklonok és anticiklonok keletkezhetnek. Ezek a keletkezési helyükről a sarkkörök (ciklonok) és a térítők (anticiklonok) felé sodródnak a Coriolis-erő hatására, ezzel kialakítva a jellemző térítőköri magas és a sarkköri alacsony légnyomást.

Keleties sarki szelek

Egy-egy anticiklont alkotnak. A Föld legváltozékonyabb szelei. Az egyenlítő alacsony légnyomása és a sarkok magas légnyomása adja az energiát, és a sarkok beesési szöge miatt jön létre. A pólusok környékén a nehéz, hideg levegő felhalmozódása miatt magas a légnyomás. A magas nyomású övektől É-ra és D-re áramlik ki a levegő, de ezt az eltérítő erő az É-i sarkvidéken ÉK-i, a déli sarkvidéken DK-i széllé alakítja. A szélrendszerek övezetei természetesen nem különülnek el élesen egymástól. A trópusi légtömegek gyakran bejutnak a mérsékelt övezetbe, s a sarkvidéki levegő is rendszeresen betör a nyugatias szelek területére.

Szélfajták

• Ciklon – A trópusi övezetekben az óceánok hőenergiájából táplálkozó nagy erejű légörvény.
• Hurrikán – A trópusi ciklon neve az Atlanti-óceán északi medencéjében.
• Tájfun – A trópusi ciklon neve a Távol-Keleten.
• Monszun – Sok esőt hozó, tenger felől nyáron érkező szél. Hasonlít a tengerparti szélhez, csak nagyobb területen fejti ki tevékenységét.
• Tornádó – Más néven forgószél, gyakran hurrikánok kísérője Észak-Amerikában.
• Orkán – 117 km/h fölötti sebességű szél.
• Passzátszél – A földi légkörzés trópusi övezetének szélrendszere.

Elnevezett szelek

Szélrózsa. 

Az uralkodó szelek nevei a Mediterráneumban: 

• Északi szél – Tramontana, 
• Északkeleti szél – Grecale, 
• Keleti szél – Levante, 
• Délkeleti szél – Scirocco, 
• Déli szél – Mezzogiorno, 
• Délnyugati szél – Libeccio, 
• Nyugati szél – Ponente, 
• Északnyugati szél – Maestrale

Sok szél ismétlődik bizonyos körülmények hatására. 

Ezek gyakran önálló nevet kapnak.

• Bíze – Északkelet-Európából Közép-Európa felé fújó hideg száraz szél
• Bóra – Kelet-Európából Olaszország felé fúj
• Böen – Nagyon erősen változó irányú és sebességű orkán erejű téli szél az Északi-tenger partvidékén
• Főn – Az Alpok oldalán lefelé áramló meleg szél
• Misztrál – Északról a mediterráneum nyugati partjait érő téli szél
• Szieszta – Spanyolországban a déli órákban fújó forró szél
• Sirokkó – Észak-Afrikából Dél-Európa felé fújó, meleg, száraz nyári szél
• Tramontana – Északi szelek neve a mediterrán térségében
• Leveche – Spanyolország D-i partjain érezhető forró, száraz déli szél
• Burán – Észak- és Belső-Ázsiában fújó viharos téli szél
• Burster – forró, sivatagi szél Ausztrália déli, délkeleti partjain
• Hamszin – forró, sivatagi szél Egyiptomban[megj 1]Nemere – Az erdélyi Háromszék (ma Kovászna) megyében a Nemere-csúcs felől érkező hideg téli szél
• Pampero – Az Andok-hegységből a Csendes-óceán felé fújó jeges, viharos erejű szél
• Számum – Észak-Afrika és a Közel-Kelet sivatagjainak forró porvihara
• Zefír – Enyhe, kellemes szellő
• Harmattan – forró, száraz, nyugat-afrikai passzátszél
• Kosava – A Vaskapu-szoroson keresztül Kelet-Szerbia és Vajdaság irányába fújó délkeleti szél

A szél sebessége

Széljelző

A szél sebességén a levegő mozgásának sebességét értjük. A meteorológiában általában a m/s-ban, illetve egyes területeken csomóban adják meg. 

1 m/s 1,944 csomónak felel meg. 

Meteorológiai szövegekben a Beaufort-skálát használják a szél sebességének jellemzésekor.

Magyarországon a legnagyobb szélsebességet, 172 kilométer/órás széllökést, 2010. december 9-én mérték az Országos Meteorológiai Szolgálat kab-hegyi mérőállomásán.

A szél iránya

32 szelvényre osztott anemográfiai széldiagram 1740-ből, hat nyelven (német, holland, olasz, latin, francia és spanyol)

A szél irányát mindig az az égtáj adja meg, ahonnan a szél fúj. A keleti szél tehát azt jelenti, hogy a szél kelet felől nyugat felé fúj, azaz kelet felé fordulva szembe fúj a szél. A szél irányát gyakran jellemzik fokkal is. A 0° jelenti az északi, 90° a keleti, 180° a déli, 270° a nyugati szélirányt. Ez tovább bontható. A meteorológiában általában a 10°-os pontosság használatos.

A szelek irányának szabályosságát először Kolumbusz Kristóf figyelte meg 1492-ben. Utazása során először a keleti passzát szelet használta fel, majd észak felé hajózva egy nyugati széllel tért haza. Előtte a szeleket szeszélyes erőknek tartották, melyeket az istenek irányítanak. A szelek szabályos viselkedésére csak 1686-ban szolgált magyarázattal Edmond Halley angol tudós.

A szél komoly befolyásoló tényező a léginavigáció során. A repülőgépre ható szél és a tervezett útvonal kölcsönhatásáról bővebb információ az elemi navigáció szócikkben olvasható.

A SZÉL - a JI-KING-ben

A Ji csing (hagyományos kínai: 易經; egyszerűsített kínai: 易经; pinjin hangsúlyjelekkel: Yì jīng; magyar népszerű: Ji csing, vagy Ji king; fordítása: Változások könyve) a konfucianizmus szent könyveiként tisztelt öt klasszikus egyike. A kb. i. e. 3000-re datált művet eredetileg életvezetési, jövendölési céllal használták s használják a mai napig, de filozófiai-bölcseleti értéke is vitathatatlan. Az európai tudományos életben a 19. századtól láttak napvilágot különböző kiadásai, melyek közül a legelismertebb Richard Wilhelm 1924-es német nyelvű fordítása. Magyar nyelvre többek között Pressing Lajos, Deseő László és Karátson Gábor ültette át szövegeit.

Hszün - Szél (Fa)

A trigramok közül a szél ill. fa a megnevezése a mongol-kínai jóskönyv szerint, a családban a legidősebb nővér, bolygók közül a Merkúr, más megnevezésben A szelíd, ill. dél-nyugat tartozik ehhez a Hszün jeléhez.

A ji-king hexagrammok mátrixában pedig az 57. Ráhatásban szerepel alul és felül a SZÉL. 

Hszün - Szél (Fa) - Lám tényleg egyeredetű az én gyerekkori jegenyefám és a szél :)

A dolgok  valami alapon, bázison állnak, amely finoman, alulról "hat" rájuk.

Felül a  SZÉL

Alul ALKOTÓ - 9. A kicsi összegyűjtése

Alul BEFOGADÓ - 20. Tisztánlátás (Figyelem)

Alul SZAKADÉKOS (VÍZ) - 59. Feloldás (Újraegyesülés)

Alul TŰZ - 37. Az ember családja

Alul GERJESZTŐ (DÖRGÉS) 42. Gyarapodás

Alul HEGY - 53. Fokozatos fejlődés

Alul  TÓ - 61. Középpont igazsága

Alul a SZÉL

Felül ALKOTÓ - 44. Érintkezés (Kísértésés)

Felül BEFOGADÓ - 46. Feltörekvés

Felül SZAKADÉKOS (VÍZ) - 48. Kút

Felül TŰZ - 50. Áldozati edény

Felül GERJESZTŐ (DÖRGÉS) - 32. Kitartás (Tartósság)

Felül HEGY - 18. Munkálkodás az elromlotton

Felül TÓ - 28. A nagy túllépése

FENGSUI - VÍZ ÉS SZÉL

A fengsui (hagyományos kínai: 風水, pinjin: fēngshuǐ, mandarin kiejtése: [fə́ŋʂwèi]) ősi kínai hagyomány, mely az Ég és a Föld törvényszerűségeinek megfigyelésével és alkalmazásával segít az ember és a természet közötti összhang megvalósításában. A hagyományos fengsuj célja a legmegfelelőbb lakhely meghatározása a sikeres élethez a környező táj és terepformák elemzésével – a módszer a föld jellegzetességeinek megfigyelésén (相地, Hsziang-ti) illetve a lakhelyek megfigyelésén (相宅, Hsziang-csaj) alapul.

A környezet és a benne élő ember kölcsönhatásait, összefüggéseit írásban elsőként a Sárga Császár Klasszikusa a Lakhelyekről (黄帝宅经, Huangti Csajcsing) című műben említik. 

A fengsuj elnevezés szó szerinti jelentésben „szél és víz” (feng 風: szél; suj 水: víz), amelynek magyarázata a Csin-kori Kuo Pu (i.sz. 276–324) művében, a Temetkezések könyvében található meg legkorábbról:

„A csi a széllel utazva szétszóródik, de a vizek partján megáll. A régiek összegyűjtötték, nehogy szétszóródjon, rendezték áramlását, hogy megőrizzék azt. 

Ezért ezt úgy hívták: fengsuj (szél és víz). 

A fengsuj törvénye: 

"Először gyűjtsd össze a vizet, majd óvd meg a széltől.” 

”Korábban, a Hadakozó fejedelemségek korában (i. e. 403-221) az elnevezése még Kan Jü (hagyományos kínai: 堪輿, egyszerűsített kínai: 堪舆) volt, amely az Ég és Föld törvényszerűségei szerinti életre utal (a Kan jelentése „az Ég útja”; a Jü jelentése „a Föld útja”)

.....

A zászlókat lobogató szél

https://montazsmagazin.hu/zaszlok-vagy-lobogok-lobognak-s-vajon-miert-is/

 

Mi a különbség zászló és lobogó között?

A zászló egy rúdra rögzített, meghatározott színezésű, illetve mintájú vászondarab, mely árbocon (keresztrudas zászló) vagy rúdon leng, a rúdra van rögzítve.

A lobogó viszont nincs mereven rögzítve, csak a sarkainál van kikötve.

A zászló alakja általában téglalap, de előfordulnak más formák is. Eredeti rendeltetése katonai volt, a csapatok azonosítására és vezénylésére használták, és különböző területeken ma is használnak zászlókat jeladásra (hajózás, vasút stb.). A három különböző színű sávból álló zászló neve trikolór (a francia eredetű szó jelentése „három színű”), ilyen a francia-, az olasz- és a magyar zászló is.

Miért is lobog a zászló?

Erős szélben zászlók hangosan lobognak. Robajok sora töri meg a csendet. A régi időkben a harci lobogó hangja erőt adott a csatába induló vitézeknek, és félelmet keltett az ellenségben. A zászlórúd mögött olyan örvények alakulnak ki, melyeket egy magyar tudós, Kármán Tódor tanulmányozott.

A zászlók lobogásáért nem a díszes textília felelős, hanem a zászló rúdja. Amikor a rúd a gyorsan áramló levegő útjába kerül, az áramlásba tett akadály zavart okoz, mely abban nyilvánul meg, hogy örvények keletkeznek.

Az akadály mögött kialakuló örvények folyamatosan keletkeznek és szakadnak le, ahogyan áramlik a levegő. Hasonló jelenséget láthatunk egy híd pillérénél. Az örvények forognak, mégpedig felváltva, ellentétes irányban.

A kivételesen szép felvételen egy örvénysort láthatunk, melyet egy “marslakóról”, Kármán Tódorról neveztek el.

Ugyanilyen örvények keletkeznek a zászlórúd miatt is. A leszakadó, gyors forgású örvények annyira felgyorsíthatják a zászló vásznát, hogy az ostorcsattogáshoz hasonlóan kis hangrobbanások keletkezhetnek. Ennek a hangját halljuk akkor, amikor lobognak a zászlók. A két oldalon forgó örvények maguk felé szívják (Bernoulli-törvénye miatt) a zászló anyagát, ezért ide-oda mozog a lobogó.

A jelenség itt is megtekinthető és meghallgatható. 

https://www.youtube.com/watch?v=YQOm-OKK5mI&t=3s

....

Amikor a szél zenél

Az aeolhárfa (æolhárfa), vagy más néven szélhárfa egy szélmozgás által megszólaltatott hangszer. Csak nevében hárfa, hangszertanilag a citerák osztályába tartozik. Nevét Aeolus-ról, a görög szélisten (Aiolosz) nevének latinos formájáról kapta.

A romantika igen kedvelt „bútora” volt (bár még ma is készítenek ilyen hangszereket), igen sokat is építettek belőle, elsősorban padlásokra és hasonló szellős, huzatos helyekre tették.

A hangszer tulajdonképpen nem más, mint egy fadoboz, rajta kifeszítve különböző anyagú, vagy különböző vastagságú húrokkal, amelyeket általában egy hangmagasságra hangoltak (természetesen akadnak kivételek). A hangszert a nyitott ablakhoz közel kell elhelyezni, hogy a légmozgás a peremhangos hangkeltés elve alapján megrezgesse a húrokat.

A hangmagasság és -erősség véletlenszerű és változó, a szélerősségtől függ. A légmozgások a közös alaphang felhangjainak szólaltatják meg. Ha eltérő hangmagasságra hangoljuk a húrokat, akkor akár akkordokat is hallhatunk.

Samuel Taylor Coleridge és Percy Bysshe Shelley különböző irodalmi műveiben is felbukkan. Utóbbi híres, Óda a nyugati szélhez című költeményének utolsó szakaszában a beszélő saját magát hasonlítja aeolhárfához.

Ezenkívül Frédéric Chopin Op. 25, no. 1-es Asz-dúr zongoraetűdjét különleges hangzása miatt Robert Schumann a „Szélhárfa-etűd” becenévvel illette, mert miközben a játékosnak a jobb kéz ötödik ujjal egy dallamot kell megszólaltatnia, addig a többi ujjával egy igen gyors, pedálos arpeggio-t kell játszania.

https://youtu.be/rmP5XaNYlkI

A szélenergia a levegő mozgási energiáját jelenti. Ezen energiát az emberiség már régóta hasznosítja különböző energiaátviteli-módszerek segítségével. A vitorlás hajók mellett a legöregebb ebbe a kategóriába tartozó technológia a szélmalom, amelyben a szélenergia csak mechanikus szerkezetet működtetett és fizikai munkát végzett, mint a gabonaőrlés, vagy a víz szivattyúzása. Ennél modernebb felhasználási formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá. A szélturbinákat ma már ipari méretekben, nagy csoportokban is felhasználják szélfarmjaikon a nagy áramtermelők, de nem ritkák a kis, egyedi turbinákat működtető telepek sem, amelyeknek különösen olyan környezetben veszik nagy hasznát, amelyek távol vannak a nagyfeszültségű elektromos hálózattól, ezért költséges lenne a felhasználás helyéig kiépíteni a vezetékeket.

A szélenergia felhasználásának előnye, hogy működése nem jár semmiféle melléktermék kibocsátásával, így környezetkímélően működik és a szél kifogyhatatlansága miatt a megújuló energiaforrások közé sorolható, hátránya a magas telepítési költség, valamint az aktuális időjárástól rendkívül váltakozó teljesítmény és az egyenetlenül előállított energia nehéz tárolhatósága.

A Nap Földet elérő energiájának 1-4%-a alakul szélenergiává. Ez 50-100-szor nagyobb mennyiség, mint amennyit a Föld teljes növényvilága konvertál a fotoszintézisen keresztül. E szélenergia jórésze nagy magasságokban található, ahol a szél folyamatos sebessége meghaladhatja a 160 kilométer per órát. A súrlódáson keresztül a szélenergia szétoszlik a Föld atmoszférájában és felszínén.

A szél abból keletkezik, hogy a Földet forgása következtében egyenetlenül éri a Nap hője. A pólusok kevesebb energiát kapnak, mint az egyenlítői régiók, a szárazföld gyorsabban melegszik fel és hűl le, mint a tengerek. A hőmérsékleti különbségek a földfelszíntől a sztratoszféráig terjedő rétegekben globális légáramlási rendszert tartanak mozgásban.

A szelek mozgását egy sor egyéb tényező is komplikálja, mint az évszakok vagy a nappal és éjszaka váltakozása, a Coriolis-erő, a föld és a víz fényvisszaverő képességének, a nedvességtartalomnak és a szélsúrlódásnak az egyenetlenségei. (wikipédia)

A szélmalomharcos Don Quijote

Don Quijote alakja az örök illúziók és reménytelen küzdelmek (szélmalomharcok) allegóriája lett.

Szélmalom könyvekből (www.pinterest.com)

A szél hajtású jármű

A vitorlás hajó elsősorban a szél erejével hajtott, árbócra szerelt vitorlával vagy vitorlázattal ellátott hajó.

Az árbócok, vitorlák alapján egy, másfél, kettő, három, és sok árbócú vitorlás hajókat építettek, melyeknek további altípusai vannak.

Fernão de Magalhães portugál felfedező Földet megkerülő vitorlás hajója, a 85 tonnás Victoria nevű karakk, Abraham Ortelius németalföldi térképész Csendes-óceánt ábrázoló térképén (1590)

https://youtu.be/FOt3oQ_k008

Rod Stewart - Sailing

Igazgyöngyhalász vitorlásom piros vitorlával.