2023.02.02. Szél
„Nem sietünk… A sivatag emberei vagyunk. … Ha valaki szeret, képes bármivé átváltozni, amit teremtett. Ha valaki szeret, egyáltalán nem kell értenie, mi történik, mert akkor minden benne megy végbe, s az ember széllé tud válni. Persze akkor, ha a szél segít.” Paulo Coelho: Az alkimista
Kisgyerekként kinézve a negyedik emeleti ablakból, azt gondoltam, hogy a szelet azok a hatalmas jegenyefák okozzák, amik az átellenben levő bérház kertjében álltak. Egy még ma is ott látható távolban.
Szél
Szélzsák (anemoszkóp), amely a szél irányát és erejét is szemléletesen mutatja
Kialakulásának okai
A két alapvető oka a légköri áramlások kialakulásának a terepfajták eltérő mértékű melegedése és a bolygó forgásából származó Coriolis-erő. Két eltérő nyomású légtömeg között ugyanis a levegő az alacsonyabb nyomású terület felé kezd áramlani, amíg a nyomáskülönbség ki nem egyenlítődik. Ezt módosítja a domborzat és a Coriolis-erő. A szél jellege és kiterjedése sokféle lehet, a domboldalakon fújdogáló szellőktől az óceánokat átívelő passzátszélig.
Az ábrán felülről lefelé láthatjuk a sarki magasnyomású területet, ahonnan a sarki keleties szelek fújnak, majd az alacsony nyomású poláris front következik. A légkör függőleges metszetében itt található a ciklonális frontális felemelkedés, ennek következtében ez egy csapadékos terület. Ettől délre helyezkedik el a nyugati szelek öve, majd a térítő. A térítőn magas nyomás uralkodik, ezért itt leszálló áramlás található, és a párolgás az uralkodó hidrológiai folyamat, ezért ez a régió száraz. Ezután a felszín közelében az északkeleti passzátok fújnak, az egyenlítői szélcsendes övig. Az ITCZ jelzi a Trópusi Konvergencia Zónát (Intertropical Convergence Zone), ahol az ÉK-i és DK-i passzátok találkoznak. Itt az erős emelő hatás miatt viharok, hurrikánok keletkezhetnek. Itt alacsony légnyomás uralkodik, és jelentős csapadék hull. A déli féltekén hasonló a helyzet, ugyanazok az övek találhatók meg, mint az északin.
A bolygónk forgásából adódóan három egymásba kapcsolódó szélrendszer alakult ki.
Az Egyenlítőn, ahol a napsugarak beesési szöge a legnagyobb, a levegő a leginkább felmelegszik. A felmelegedő levegő feláramlik, és a felszálló mozgás hatására lehűl, eléri a harmatpontot, megtörténik a kicsapódás. Ezért mindennapos a csapadékképződés az Egyenlítő vidékén. A felsőbb légköri rétegekben lehűlt levegő a térítők mentén leszáll, száraz, csapadékmentes időt eredményezve. A térítőkön kialakult magas nyomású zóna felől az Egyenlítő felé áramlik a levegő. Irányukat a Coriolis hatás változtatja, ezért az Északi-félgömbön ÉK-i, a Déli-félgömbön DK-i passzátszél alakul ki. Ezek a Föld legállandóbb szelei. Irányukat és sebességüket általában nem változtatják meg, de ha igen, akkor a változás előre jelezhető. Szabályos viselkedésük miatt ezeket a szeleket a kereskedelemben használták fel, ezért „kereskedelmi szél”-nek is nevezik.
- Ciklon – A trópusi övezetekben az óceánok hőenergiájából táplálkozó nagy erejű légörvény.
- Hurrikán – A trópusi ciklon neve az Atlanti-óceán északi medencéjében.
- Tájfun – A trópusi ciklon neve a Távol-Keleten.
- Monszun – Sok esőt hozó, tenger felől nyáron érkező szél. Hasonlít a tengerparti szélhez, csak nagyobb területen fejti ki tevékenységét.
- Tornádó – Más néven forgószél, gyakran hurrikánok kísérője Észak-Amerikában.
- Orkán – 117 km/h fölötti sebességű szél.
- Passzátszél – A földi légkörzés trópusi övezetének szélrendszere.
- Északi szél – Tramontana,
- Északkeleti szél – Grecale,
- Keleti szél – Levante,
- Délkeleti szél – Scirocco,
- Déli szél – Mezzogiorno,
- Délnyugati szél – Libeccio,
- Nyugati szél – Ponente,
- Északnyugati szél – Maestrale
- Bíze – Északkelet-Európából Közép-Európa felé fújó hideg száraz szél
- Bóra – Kelet-Európából Olaszország felé fúj
- Böen – Nagyon erősen változó irányú és sebességű orkán erejű téli szél az Északi-tenger partvidékén
- Főn – Az Alpok oldalán lefelé áramló meleg szél
- Misztrál – Északról a mediterráneum nyugati partjait érő téli szél
- Szieszta – Spanyolországban a déli órákban fújó forró szél
- Sirokkó – Észak-Afrikából Dél-Európa felé fújó, meleg, száraz nyári szél
- Tramontana – Északi szelek neve a mediterrán térségében
- Leveche – Spanyolország D-i partjain érezhető forró, száraz déli szél
- Burán – Észak- és Belső-Ázsiában fújó viharos téli szél
- Burster – forró, sivatagi szél Ausztrália déli, délkeleti partjain
- Hamszin – forró, sivatagi szél Egyiptomban[megj 1]Nemere – Az erdélyi Háromszék (ma Kovászna) megyében a Nemere-csúcs felől érkező hideg téli szél
- Pampero – Az Andok-hegységből a Csendes-óceán felé fújó jeges, viharos erejű szél
- Számum – Észak-Afrika és a Közel-Kelet sivatagjainak forró porvihara
- Zefír – Enyhe, kellemes szellő
- Harmattan – forró, száraz, nyugat-afrikai passzátszél
- Kosava – A Vaskapu-szoroson keresztül Kelet-Szerbia és Vajdaság irányába fújó délkeleti szél
Széljelző
A szél sebességén a levegő mozgásának sebességét értjük. A meteorológiában általában a m/s-ban, illetve egyes területeken csomóban adják meg.
32 szelvényre osztott anemográfiai széldiagram 1740-ből, hat nyelven (német, holland, olasz, latin, francia és spanyol)
A szél irányát mindig az az égtáj adja meg, ahonnan a szél fúj. A keleti szél tehát azt jelenti, hogy a szél kelet felől nyugat felé fúj, azaz kelet felé fordulva szembe fúj a szél. A szél irányát gyakran jellemzik fokkal is. A 0° jelenti az északi, 90° a keleti, 180° a déli, 270° a nyugati szélirányt. Ez tovább bontható. A meteorológiában általában a 10°-os pontosság használatos.
A Ji csing (hagyományos kínai: 易經; egyszerűsített kínai: 易经; pinjin hangsúlyjelekkel: Yì jīng; magyar népszerű: Ji csing, vagy Ji king; fordítása: Változások könyve) a konfucianizmus szent könyveiként tisztelt öt klasszikus egyike. A kb. i. e. 3000-re datált művet eredetileg életvezetési, jövendölési céllal használták s használják a mai napig, de filozófiai-bölcseleti értéke is vitathatatlan. Az európai tudományos életben a 19. századtól láttak napvilágot különböző kiadásai, melyek közül a legelismertebb Richard Wilhelm 1924-es német nyelvű fordítása. Magyar nyelvre többek között Pressing Lajos, Deseő László és Karátson Gábor ültette át szövegeit.
A trigramok közül a szél ill. fa a megnevezése a mongol-kínai jóskönyv szerint, a családban a legidősebb nővér, bolygók közül a Merkúr, más megnevezésben A szelíd, ill. dél-nyugat tartozik ehhez a Hszün jeléhez.
A ji-king hexagrammok mátrixában pedig az 57. Ráhatásban szerepel alul és felül a SZÉL.
Hszün - Szél (Fa) - Lám tényleg egyeredetű az én gyerekkori jegenyefám és a szél :)
A dolgok valami alapon, bázison állnak, amely finoman, alulról "hat" rájuk.
Felül a SZÉL
Alul ALKOTÓ - 9. A kicsi összegyűjtése
Alul BEFOGADÓ - 20. Tisztánlátás (Figyelem)
Alul SZAKADÉKOS (VÍZ) - 59. Feloldás (Újraegyesülés)
Alul TŰZ - 37. Az ember családja
Alul GERJESZTŐ (DÖRGÉS) 42. Gyarapodás
Alul HEGY - 53. Fokozatos fejlődés
Alul TÓ - 61. Középpont igazsága
Alul a SZÉL
Felül ALKOTÓ - 44. Érintkezés (Kísértésés)
Felül BEFOGADÓ - 46. Feltörekvés
Felül SZAKADÉKOS (VÍZ) - 48. Kút
Felül TŰZ - 50. Áldozati edény
Felül GERJESZTŐ (DÖRGÉS) - 32. Kitartás (Tartósság)
Felül HEGY - 18. Munkálkodás az elromlotton
Felül TÓ - 28. A nagy túllépése
FENGSUI - VÍZ ÉS SZÉL
A fengsui (hagyományos kínai: 風水, pinjin: fēngshuǐ, mandarin kiejtése: [fə́ŋʂwèi]) ősi kínai hagyomány, mely az Ég és a Föld törvényszerűségeinek megfigyelésével és alkalmazásával segít az ember és a természet közötti összhang megvalósításában. A hagyományos fengsuj célja a legmegfelelőbb lakhely meghatározása a sikeres élethez a környező táj és terepformák elemzésével – a módszer a föld jellegzetességeinek megfigyelésén (相地, Hsziang-ti) illetve a lakhelyek megfigyelésén (相宅, Hsziang-csaj) alapul.
A környezet és a benne élő ember kölcsönhatásait, összefüggéseit írásban elsőként a Sárga Császár Klasszikusa a Lakhelyekről (黄帝宅经, Huangti Csajcsing) című műben említik.
A fengsuj elnevezés szó szerinti jelentésben „szél és víz” (feng 風: szél; suj 水: víz), amelynek magyarázata a Csin-kori Kuo Pu (i.sz. 276–324) művében, a Temetkezések könyvében található meg legkorábbról:
„A csi a széllel utazva szétszóródik, de a vizek partján megáll. A régiek összegyűjtötték, nehogy szétszóródjon, rendezték áramlását, hogy megőrizzék azt.
Ezért ezt úgy hívták: fengsuj (szél és víz).
A fengsuj törvénye:
"Először gyűjtsd össze a vizet, majd óvd meg a széltől.”
”Korábban, a Hadakozó fejedelemségek korában (i. e. 403-221) az elnevezése még Kan Jü (hagyományos kínai: 堪輿, egyszerűsített kínai: 堪舆) volt, amely az Ég és Föld törvényszerűségei szerinti életre utal (a Kan jelentése „az Ég útja”; a Jü jelentése „a Föld útja”)
Az aeolhárfa (æolhárfa), vagy más néven szélhárfa egy szélmozgás által megszólaltatott hangszer. Csak nevében hárfa, hangszertanilag a citerák osztályába tartozik. Nevét Aeolus-ról, a görög szélisten (Aiolosz) nevének latinos formájáról kapta.
A romantika igen kedvelt „bútora” volt (bár még ma is készítenek ilyen hangszereket), igen sokat is építettek belőle, elsősorban padlásokra és hasonló szellős, huzatos helyekre tették.
A hangszer tulajdonképpen nem más, mint egy fadoboz, rajta kifeszítve különböző anyagú, vagy különböző vastagságú húrokkal, amelyeket általában egy hangmagasságra hangoltak (természetesen akadnak kivételek). A hangszert a nyitott ablakhoz közel kell elhelyezni, hogy a légmozgás a peremhangos hangkeltés elve alapján megrezgesse a húrokat.
A hangmagasság és -erősség véletlenszerű és változó, a szélerősségtől függ. A légmozgások a közös alaphang felhangjainak szólaltatják meg. Ha eltérő hangmagasságra hangoljuk a húrokat, akkor akár akkordokat is hallhatunk.
Samuel Taylor Coleridge és Percy Bysshe Shelley különböző irodalmi műveiben is felbukkan. Utóbbi híres, Óda a nyugati szélhez című költeményének utolsó szakaszában a beszélő saját magát hasonlítja aeolhárfához.
Ezenkívül Frédéric Chopin Op. 25, no. 1-es Asz-dúr zongoraetűdjét különleges hangzása miatt Robert Schumann a „Szélhárfa-etűd” becenévvel illette, mert miközben a játékosnak a jobb kéz ötödik ujjal egy dallamot kell megszólaltatnia, addig a többi ujjával egy igen gyors, pedálos arpeggio-t kell játszania.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése