2023.01.04. Lovak
Az újév negyedik reggelén az első kép, ami megjelent a képernyőmön ez a gyönyörű lóportré volt. Ez lett hát az aznapi hYVószavam is: Lovak
.jpg)
Vagy húsz éve a nagy fiamtól hallottam, hogy látott az egyik természetfilmes televíziós csatornán egy íj formájú, keskeny homokszigetet, amelyen egy fajta fű és egy fajta vad-, vagy elvadult ló él szimbiózisban, ökoszisztémában.
Most rövid keresés után rátaláltam a sziget nevére, és még egy youtube videóra is.
A Sable-sziget az Atlanti-óceán temetője néven is ismert sziget: rengeteg hajó süllyedt már el arrafelé az elmúlt századok során, többek közt az is, amelyen a magyar reneszánsz költő és felfedező, Budai Parmenius István utazott, aki nem mellesleg az első magyar volt, aki Amerika földjére lépett. A magyarok lám mindenütt ott voltak/vannak.
Budai Pajzs vagy Pajzsos István, humanista nevén Stephen Parmenius személyében nem csupán a magyar világjárók egyikét tisztelhetjük. Műveltségét, nyelvtudását még itthon alapozta meg. Költő volt, s bár tudjuk, verseit latinul írta, éppúgy magyar poétának kell tartanunk, mint egy évszázaddal korábban élt humanista pályatársát, Janus Pannoniust.
Az egyik, ma Kanadához tartozó szigetről így ír egyik barátjának:
"Kedves Barátom, hogyan fessem le szavakkal e szigetet, ahol egyebet sem látok, mint végtelen vadont? Halakban hihetetlenül bővelkedik itt a tengeröböl. Ha kiveted a hálót vagy a horgot, már megvan a fogás. A vidék dombos, erdős. Sok az öreg fenyő. Némelyik a kor terhétől megroppant, és úgy hever a földön, hogy az erdőn képtelenség áthatolni. Másutt magas fû nő, másféle, mint az otthoni. Azt hiszem, megteremne itt a gabona, mert rozshoz hasonló növényt láttam. Ha nemesítenék, bizonyára alkalmassá lehetne tenni az emberi fogyasztásra. A bozótban sok áfonya és szeder terem. Vannak medvék is, de nem sötétbarnák, mint nálunk Európában, hanem bundájuk fehér, és termetük kisebb, mint az otthoniaké. Nem tudjuk, vannak-e ércek a dombok mélyén. Rá akartuk beszélni a tengernagyot, hogy gyújtassa fel a rengeteget. Ha leégne, akkor fölmehetnénk a hegytetőre, és végigtekinthetnénk a vidéken. Szavahihető idevalósi halászok azonban azt mondják: egy másik kikötőben, egy ízben már pusztított az ember szította erdőtûz. Utána a halrajok hét esztendőn át elkerülték a parti vizeket. Ez pedig azért történt, mert az égő fenyőfákból a terpentin a folyókba ömlött, a folyókból meg a tengerbe." Forrás: https://interpressmagazin.hu/cikkek/87-az_elso_magyar_az_ujvilagban_budai_parmenius_istvan/
Az új-foundlandi Saint John's városában emlékművet állítottak fel. Ezen bronztábla idézi Budai Parmenius emlékét, aki elsőként írta le verses formában Észak-Amerikát, így tulajdonképpen az Újvilág első költőjének tekintendő.
No, de a költészet után jöjjön a sziget a lovakkal:
A Sable-sziget madártávlatból (Fotó: Wikipedia) https://en.wikipedia.org/wiki/Sable_Island
A Sable Island nevét a francia "homok" szóból kapta. Hiányoznak a természetes fák, helyette márványfű és más alacsony növekedésű növényzet borítja. 1901-ben a szövetségi kormány több mint 80 000 fát ültetett el, hogy stabilizálja a talajt; mind meghaltak. A későbbi telepítések egyetlen erdeifenyő fennmaradását eredményezték . Bár az 1960-as években ültették, csak néhány láb magas. Decemberben minden évben karácsonyfaként díszítik fel az állomás személyzetének hagyományaként.
Egy 2016-os jelentés szerint a szigeten több mint 550 szabadon kóborló ló él, amelyeket törvény véd az emberi beavatkozástól. Egy 2017–2018-as tanulmány során a becsült populáció 500 ló volt, szemben az 1970-es években feljegyzett nagyjából 300-val. A 2017-es zord tavasz miatt a halálozási ráta 10% körüli, de a normál arány évi 1% körüli, elsősorban az éhezés és a hipotermia miatt.
Ez az elvadult lópopuláció valószínűleg olyan lovak leszármazottja, amelyeket a nagy kiűzetés során az akadaiaktól elkoboztak, és Thomas Hancock , bostoni kereskedő és John Hancock nagybátyja hagyott a szigeten . Az 1800-as évek elején a lovak nagy részét a szigeten járőröző férfiak használták, akik bajba jutott hajókat kerestek, és az állatok mentőcsónakokat és felszereléseket is szállítottak a hajóroncsok helyszínére.
1879-ben a becslések szerint 500 ló és szarvasmarha élt a szigeten, és a sziget növényzetét fűvel és vadborsóval borítottnak írták le. A múltban a felesleges lovakat összeszedték, kiszállították a szigetről és eladták, sokat használtak az új- skóciai Cape Breton-sziget szénbányáiban. 1960-ban a kanadai kormány a kanadai hajózási törvény értelmében teljes védelmet nyújtott a lóállománynak az emberi beavatkozással szemben. Ezt részben az 1950-es években született, a közvélemény nyomására meghiúsult terv motiválta, hogy eltávolítsák a lovakat a szigetről, miután egyes biológusok arról számoltak be, hogy károsítják a föld ökológiáját. Ennek ellenére egyesek továbbra is invazív fajnak tekintették a lovakat, amelyek nem alkalmasak olyan védett területen, ahol a nemzeti parkokról szóló törvény értelmében meg kell őrizni az ökológiai integritást.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése